Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-02-25 / 8. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 25, 1954 „RÁKÓCZI HADNAGYA” Budapest, február 15 Azokban a filmszínházakban, ahol filmművészetünk legújabb alkotását, a “Rákóczi hadnagyá’ -t » játsszák, a vásznon mozgó ezrekkel együtt a nézőtéren ülő százak is résztvesznek a kuruc-labanc háborúban. Mikor a kuruc lovasok rohamra mennek, száz és száz néző biztatja őket hangosan, lelkesen, önmagáról megfeledkezve: “Kard, ki kard! Üsd, vágd, nem apád!” Azelőtt csak gyermekszinhá- zakban láttunk hasonló jeleneteket. A gyermeknéző' valóságnak fogadja el, valóságnak tekinti a színpadi eseményeket és részt akar venni azokban, tanáccsal, biztatással segíti a mesejátékok pozitív hőseit. A “Rákóczi hadnagyáénak nézői érzik, tudják, hogy ami előttük lejátszódik, az valóság, igaz — nemcsak igaz volt két és félszázad előtt, hanem igaz ma is és igaz lesz holnap is. A film hőseit ugyanis a haza- szeretet teszi óriásokká, afz a hazaszeretet, amelynek alkotóelemei : a nép szeretete, a szabadság és az igazság szeretete. Az a hazaszeretet, amelynek nemcsak az idegen hódítók ellen irányuló gyűlölet ad szárnyakat, de hajtja az elnyomott, kizsákmányolt, kirabolt szegénység haragja és megvetése is a belső ellenséggel szemben, a jobbágytartó, jobbágykinzó nagybirtokos urak ellen. Uj filmünkben a szabadságszerető nép, a nemzeti egység gondolata is homlokegyenest ellenkezik az álkuruc-tör- tének hazug “moráljával”. A magyar jobbággyal vállat’ vállnak vetve harcol a gombakalapos szlovák jobbágy. Rákóczi ügye, a szabadság ügye minden népé. És a labanc hódítók ágyúik erejénél is jobban bíznak a magyar nagyurak aljasságában. Nem kis mértékben arra építik terveiket, hogy a magyar nagybirtokos elárulja Rákóczit a hazát azért, hogy megnövelje birtokait, kastélyait és megtartsa, megszigoríthassa a nép fölötti uralmát. A hazáról az urak szaval- j nak, a hazáért a dolgozó harcol. , í Rákóczi személye, Rákóczi neve a függetlenség és sza- j badság zászlaja. A francia király követe közli Rákóczival, ! hogy a franciáktól nincs mit várnia, és azt sem hallgatja el j a követ, hogy a francia hadvezérek véleménye szerint az! ágyuk korszakában a bátorság már nem döntő, sőt nem is I lényeges kelléke a háborúnak. A szabadságharc vezérlő fejedelme azonban hisz a szabadságszeretet és a hősiesség mindenható erejében. Bár az ő életében — látszólag — az ágyú- j ból, a technikai fölényből bálványt csináló francia szakem- j berek' véleménye nyert igazolást, a történelem bebizonyi- J tóttá, hogy a világ sorsa a népek kezében van, végsőfokon -ők" döntenek minden vitás kérdésben és ami fölött pálcát törnek, az eltűnik a történelem színpadáról. A film Rákóczija ugyanaz a tragikus hős, akit elárultak az .urak és miután eladták, az országgyűlésen, a Habsburgoknak hízelegve, őt bélyegzik árulónak. A film Rákóczija az a legendás népvezér, akinek olajnyomatos képei ezer és ezer paraSztház, favágókunyhó, szénégetőviskó falairól biztatták nehéz időkben a népet: fellobognak még egyszer a tábortüzek a hegyek ormain, kibontják még egyszer a libertásos lobogókat. A magyár nagybirtokosok, a Habsburg császártól hercegi, grófi, bárói címet szerzett árulók tudták, hogy ki volt Rákóczi és ezért igyekeztek meggyalázni emlékét, kitörölni a történelemből a nevét. A dolgozó nép csak mesékből ismerte Rákóczi tetteit, Rákóczi alakját, de érezte, hitte, hogy Rákóczi az övé. Rákóczi azt akarta és akarja, amiért ő sóvárog. Ezt j a Rákóczit — a népmesék Rákócziját — igazolta a történelem ! Ezt a Rákóczit kelti életre uj, gyönyörű filmünk. A film tömegjelenetei momumentálisak. Vak Bottyán támadásra induló hadserege, két lovascsapat összeütközése és a császári gyalogság szuronyrohama igazi hadseregek mozgása, hax-ca, a föld is reng, nyög, dübörög. «... A nézőt magávalragadja a tájak szépsége, a császári tanácskozóterem ragyogása és a császári hadsereg tüzérségének képe. Badal János operatőr mesteri munkát végzett. Mikor Vak Bottyán rohamot parancsol, megszólalnak a tárogatók és Rákóczi dobosai harciasán verik a dobot. Farkas Ferenc muzsikája nemcsak a kuruc lovasokat lelkesíti, j de megmozgatja a nézőt is, gondolatban minden néző együtt harcol Vak Bottyán katonáival: “Rajta kuruc! Rajta!...”! “Rákóczi hadnagya” nagy sikere filmművészetünknek és egész szocialista kultúránknak. Tízezreket, százezreket lelkesít munkára és harcra, nevel bátorságra, hűségre és éberségre: igazi hazaszeretetre. Illés Béla Az elvarázsolt buzaszem Magyarországi riport —, Csendes, lassuérverésü falucska az Alföld szélén, a Mátra szélső nyúlványai alatt. Wasutállomása sincs, a menetrend igy említi a kom- polti elágazást. Egyetlen nevezetessége a Kísérleti Gazdaság. Ám aki belép az emelkedőn álló kuriaszerü épületbe, nem tapasztal semmi rendkívülit. Üvegablakos tornácból nyíló szobák: Íróasztalok, iratszekrények, az emeleten laboratórium és benne a szokásos felszerelés, egy- két mérleg, górcső, mikroszkóp. Az épületben halk- modoru, kedves emberek. Egyszerűek és különösek. Áz ezerkétszáz lakosú Kompolt falucska nevét rövidesen ismerni fogja az ország s pár év múlva az egész világ. És erről az üvegtornácos ház gazdái tehetnek majd, ezek az egyszerű és különös emberek, akik értenek a virágok nyelvén és egész nap azt figyelik, hogyan nő a fii. • Odakint, az üvegablakokon túl dermedt fehérség. Az egész nap és egész éjjel apró szemekben szitőló, sűrű hó- hullásban elmosódtak a házak körvonalai, eltűntek a Mátra előhegyeinek kék ködfoltjai. Üres a határ, amelyről nem tudni, föld-e még vagy már felleg. A földtől az égig fehér szürkébe összeol-j vadt egynemű világ csendjét | nem zavarja semmi. Csakj egy nyulászó rétisas köröz! nesztelenül a légben s mint) egyetlen hangja az életnek,; csak szánkónk csillingelése j száll -a szendergő mezők fe-J lett. Kísérőm megállítja a szánt s hosszú mozdulattal előremutat a fehérségben. —| Ez a belső tenyészkert, az j pedig a külső. Ez itt, a 85 hol-. das búzatábla. — Egy lépéssel már benn is áll, kezével fürgén szétdobálja a havat s a megtisztított tenyérnyi helyen előtűnik két-három zöld szálacska; nyújtózó, zsenge bokra. Mélyen a nedves- földben pedig, a 30 centiméteres hótakaró alatt duzzadó nedvekkel tavaszt álmodik. Az elvarázsolt buzaszem Aranyló magocska, ovális, finomművű, mintha esztergá- lyozták volna. Épp olyan, mint a többi. De megteremtője titkos erővel ruházta fel. Viz meg nem fojtja, szél le nem dönti, vihar el nem söpri s aki gazdája lesz, annak asztaláról sohasem fogy el a kenyér. Másfél esztendeje koranyáron vihar látogatta meg az országot. -A hegyek oldalában megroppantak a százados tölgyek, köveket görgetve vád eső zudult alá a lejtőkről s árvízzel öntötte el a szántóföldeket. Amerre járt, meg- ! remegtek a buzakalászok és alázatosan a földre vetették magukat. Sárbaragadó, ólomnehéz lábbal, verítéket gyöngyöző testfel, görnyedve arattak a parasztok. A Mát- • ra iéjtőin, Dunántúlon és. Alföldül!. ameddig szem ellátott, sárban feküdt az élet. S mikor elült a szél, egyetlen sor állt, meg nem hajlott, egye nős derékkal, büszkén fölemelt fővel. Az a sor, amelynek barázdájába az őszön az elvarázsolt buza- sz^met vetették. Nem kellett kézzel aratni, begyújtották a motort tábláira ráeresz- +,eték a kombájnt. Kombájnbuza, — igy nevezi “apja”, tenyész- -tője, a nagy háj főnöke, Lel- ley János, a mezőgazdaság- tudományok kandidátusa. Az elvarázsolt b u z a s z emnek azonban van kevésbbé költői, hivatalos neve is. R.23. és B. 7. jelzés alatt “anyakönyvezik” a koránérő, nagykalá- szu és szilárd szalmáju bőtermő uj fajtát. A B. 7-es — nyár elején, mikor még szerte Magyarországon sehol sem kalászoso- dott a búza s a legelterjedtebb, nagynevű F.481-es fajtát is nyári besülés, szikkasztó aszály fenyegette — egy héttel hamarább minden többinél érett. Az R. 23-as tavaly, a nagy esőzések idején — mikor a világhírű acélos bánkuti búzánk is megdőlt — utolsó szálig állt.Megszámlálhatatlan vizsgálódás és számtalan keresztezés, öt év munkája odakint a tény észkertben és bent az üvegházban, zajlott le a kutató szeme előtt, mig a törzsek között feltűnt a duskalászu, korán sárguló növény. A kutató most, télen fent dolgozik az emeleti laboratóriumban, Messzire lát innen, ha nem is néz ki az ablakon. Asztalán, kimutatásaiban az egász világ. Vádoló, adatok a tőke országaiból: 'Kanada, USA 1938-as terméseredményei. Hektárról magyar katasztrá- lis holdra átszámítva, 3, vagy 4.5 mázsás buzaátlagok. Az tán a nagyszerű szovjet feketeföldek természeredményei, szibériai, kaukázusi fajták lé» Írása. A kutató szemei előtt gondolatban ringó kalászok milliói, a földkerekség buzatérképe De ha eredményt akar elérni, el kell fordítania tekintetét a messzi távolokról, le, a hazai földre. A nemzetközi tapasztalatok tanulságul szolgálnak, de nem liltethetők át másolás utján. Idehaza a magyar ég felhőzete, a lég páratartalma, napfény ü n k ereje s a talaj hő az ur — a táj adottságai szabják meg a termelés feltételeit. És ezek a feltételek még egy országhatáron belül is rendkiviil változékonyak. A mi bánkuti búzánkat biztonsággal vetik és aratják Románia, Ausztria sok vidékén. Ám az ugyancsak kiváló lovászpa tollai 160-asunk, amely oly dús aratást ad a pápai körzetben, az Alföldön már nem tud versenyezni. Lelley kandidátus kom- bájnbuzája — a kompolti va- rázsmagocska — az egy éve folyó országos fajtakísérletekben pompásan viselkedett, nagy eredménnyel fizetett nemesitőjének sokévi fáradságos munkájáért s messze -elhagyva hires, rég bevált bu- zafajtáinkat, magához ragadta az első három helyet. Még egy évig vizsgálják, lesik a kompolti varázsmagocskét s aztán jön a hivatalos elismerés. És két-három éven belül átadják a százféle elődből kiválogatott uj fajtát a köztermelésbe. A Bethlenem Steel * elassit Három olvasztókemencét állított le Lackawannán a Bethlehem Steel Co. A vállalatnak ma már csak 21 kemencéje működik Egyházi vezetők érkeztek iagyarországra BUDAPEST, február 10. — George Bell chichesteri püspök, az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának elnöke feleségével és Vissert Hooft, az Egyházak Világtanácsa főtitkára a magyar református egyház vendégeként Magyarországra érkezett. George Bell és Vissert Hooft február 8-án a református és evangélikus teológusok értekezletén előadást tartottak az Egyházak Világtanácsa evanstoni vir ■ lággy üléséről. - . . - ! i, Í-; Ugyancsak Magyarois;zágon-tar4űzkodik--J.-L.üromadká prágai teológiai professzor, aki a református és evangélikus teológusok értekezletén szintén előadást tartott. 34 közül. 17,000 alkalmazottja közül is sokat négynapos munkahétre állitottak át. A buffalo! körzetben termelőképességét 68.4 százalékra csökkentette le. November óta ez a legalacsonyabb színvonal. “l’j primadonna” csatlakozik a divatos vörösfaló “revühöz”
