Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-07 / 1. szám
January 7, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Tizenkét vidéki müvészotthont létesítenek 1954 végéig az Állami Faluszinház együttesei számára. Még ebben az évben öt, a jövő évben pedig további hét olyan otthont rendeznek be a Faluszinház országjáró művészei számára, ahol a társulatok megszállhatnak és onnan felkereshetik a környéken lévő községeket. Eddig a színház társulatai 1,700 előadást tartottak ebben az esztendőben mintegy 450,000 néző előtt. Kinevezték Magyarország uj indiai követét BUDAPEST, december 23. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kos Pétert rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a Magyar Népköztársaság indiai követségének vezetésével. (Koós Péter. egyideig a washingtoni követségen volt ügyvivő. A rokonszenves fiatal magyar diplomata előléptetését örömmel veszi tudomásul az amerikai magyarság.)' Jól bevált a rizstermelés a Duna-Tisza közén Az 1948—49-es sikertelen próbálkozás után abbahagytak a rizs termelését a Duna- Tisza közén. Az idén újra kísérleteztek itt a rizs elterjesztésével. A kísérletek jó eredménnyel jártak. A kísérletek bebizonyították, hogy megfelelő agrotechnikával, műtrágya alkalmazásával a iDuna-Tisza közén is jó rizstermést lehet elérni, s it,t a rizstermelés költsége kisebb, mert a már meglévő öntöző- t satornákból többezer hold rizst tudnak öntözni. liiitniimiiimitiiiiiiiiitiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiii Békés megyében 1400 holdon telepítettek erdőt ebben az évben. A megye erdőgazdaságai csemetekertjükből saját szükségletükön felül 20 millió facsemetét adtak át az állami, gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és a községi tanácsoknak is. niii jin mi mi iiinmmi mini iiiiiiiiimiii 1111111111111111 m n Az ország autóbuszhálózata ebben az évben 32 uj vonallal és 421 járattal gyarapodott. Idén újabb 56 községet kapcsoltak be a vidéki autóbuszhálózatba, köztük több olyan községet, ahol eddig semmiféle közlekedési lehetőség nem volt. Az autó- buszmegállók számát száznyolccal szaporították. Csongrád megye állattenyésztőinek az elmúlt négy hónap alatt, több ! mint másfélmillió forint meg- | takarítást jelentett az ingyenes állatorvosi szolgáltatás. Az állatorvosok munkája a j múlt év hasonló időszakához viszonyítva jelentősen megnövekedett. Feladataik megkönnyítésére a megyében 30 állatorvosi szaksegéd dolgozik, s még ebben a hónapban csaknem 100 uj rendelő nyílik az állatorvosok székhelyén és a kerületi központokban. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Iliim iiiiiMiiiiiiiiiiinii ti ni Minit Szabolcs megyében november végéig 342 ipari igazolványt és 81 működési engedélyt adtak ki. 31 kisiparos kapott állami hitelt munkájának megindításához, 14 kisiparosnak pedig lehetővé tették a mestervizsga letételét és ezzel együtt az iparengedély megszerzését. IIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIHIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIII Uj legényszállókat épít kétmillió forintos beruházással a Középdunántuli Szénbányászati Tröszt. Ezek sokkal csinosabbak és kényelmesebbek lesznek, mint az eddigiek. Nagy gondot fordítanak a már meglévő legényszállók tatarozására, csinosítására is. riiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiinii im ■um mu in min Száz szónak is egy a vége: A MAGYAR SZÓ a legjobb amerikai magyar újság! Tiszalöknél már uj medrében folyik a Tisza TISZALÖK, dec. 24. — December 23-ra virradó éjjel Tiszalöknél a kotrók két helyen megnyitották az utat a Tisza vize előtt a folyó uj meder- [ szakaszában. Néhány óra I múlva először emelkedett fel I a tiszalök duzzasztógát kö- I zépső táb. ája és alatta szé- J lesen hőm pölygött uj medré- ban a szilaj folyó vize. Magyar mérnökök és' munkások győzelmes csatát vívtak meg a Tiszántúl parasztságának ! régen legyőzhetetlennek hitt ellensége, az aszály elleni harcban. Kiállta a próbát a tiszalöki vízlépcső fontos része: a duzzasztómű. A tjszalöki vízlépcső a Ti- sza-csatornázás egyik igen jelentős építménye. A község ■ határában egymás mellett so- I rakoznak fel a vízlépcső ré- I szei: a duzzasztógát, a még i épülőben lévő hajózsilip és a ] vizierőmti. Ez a vízlépcső kö- j rtilbeliil a közepén helyezke- I dik el annak a több mint 3 kilométeres tiszai átvágásnak, amely a folyót a már elkészült müveken át fogja vezetni. Ha a vizilépcsőt a Tisza medrébe építették volna, lényegesen nehezebb lett volna az építkezés. Más megoldást választottak tehát. Tiszalök és Tiszadada között a folyó nagy kanyart ir le. A kanyar mellett — 600 méterre a Tiszától — az egykori Rázom-puszta helyén, láttak hozzá a vízlépcső építéséhez. A közlekedési és postaügyi minisztérium irányítása alatt dolgozó Vizmüépitő Vállalat csaknem 4 évvel ezelőtt kezdte meg egy hatalmas, 35,000 négyzetméter területű alapgödör földmunkáit, hogy utána ide építsék a vízlépcső részeit. Ezt a területet szárazzá kellett tenni. Mintegy 207 kuttal vették ostrom alá a földet, ezekből a kutakból 3 éven át éjjel-nappal szivattyúzták a vizet. így értek el, hogy az építkezést “porszáraz” alapgödörben, 14 méterrel a talajvíz szintje alatt kezdhették meg. Ilyen nagyarányú, úgynevezett ta- lajvizszint-süllyesztéses alapozás még sohasem készült Magyarországon, de a munka európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. Ugyanakkor megkezdték a “gödrön” átvezető átvágás építését is. A hatalmas duzzasztógát, amely a Tisza vizét tartja fel — duzzasztja Tiszalöktől Dombrádig hajózhatóvá a vizet, és ez a mü fogja a vizet annyira “összegyűjteni”, hogy az a magasabb vízállás révén eljusson a keleti főcsatornába, a kis csatornaerekbe és termékennyé tegye a szikes, kietlen földet. A duzzasztómű már teljesen, a mindkét oldalról hozzávezető uj Tisza-meder jórészben elkészült. Az utolsó napokban megfeszített erővel dolgoztak a tiszalöki nagy mü építői, hogy ígéretükhöz híven, december 23-án megnyissák az uj ut,at a Tisza előtt. A kanyart átmetsző csatorna a hónapok folyamán két irányból haladt a központi építkezés felé és kedden már csak másfél-kétméteres “földdugó” volt a duzzasztógát két oldalától nem messze. Éjszaka felvonultak a kotróhajók, a gépek. Talpon volt mindenki, mérnökök, munkások; a- kinek nem akadt, dolga, az izgatottan várta a nagy pillanatot. Már derengett, amikor az egyik oldalon a “Toron- kotró, a másik oldalon egy vonóköteles kotró nekirontott a földfalnak, hamarosan áttörte ezt, és a Tisza vize Tiszalök felől hömpölyögni kezdett a duzzasztómű felé. S j ott gyorsan gyűlt a viz. A nagyobbik “próba” azonban még hátra volt. I Hogyan állja meg helyét a | duzzasztómű ? Hogyan visel- j kedik a viz? Beietörik-e a tál”” nevű vedersoros uszó- makrancos Tisza az uj medrébe ? Teleki László főmérnök, az építkezés vezetője szerdán délben kezdeni a hogy meg lehet kezdeni a duzzasztótábla felemelését. Az uj Tisza-meder hepehupás partjain ott szorongtak a budapesti vendégek, fényképészek, filmesek. De a hir hamar-elterjedt egész Tisza- lökön és környékén is. Az építkezés dolgozói, környékbeli parasztok rohantak a duzzasztógát felé, hogy tanúi legyenek a nagy eseménynek. A pillérek teteje, a duzzasztómű magas vezető- hidjai feketéllettek az emberektől. — Emeléshez kész! — halasztott messzire a gépház vezetőjének szava. Engedélyt kért a középső tábla felhúzására. Dobolyi Tibor főmérnök, az Országos Vízügyi I Igazgatóság képviselője jelzésére feldübörögtek a motorok, amelyek gigászi láncok segítségével felhúzták a zsiliptáblát. Zúgva tört át az uj j meder felső részből a Tisza, jégtáblákat, fákat sodort maga előtt, életet vitt a pillanatokkal előbb még holt alsó mederbe. Nagy öröm, ujjon- gás köszöntötte a nagyszerű látványt. Tiszalök építői boldogan üdvözölték egymást, a duzzasztóműn “csüngő” emberek sapkájukat lengették: “Megy a viz!” Komoly feladatok megoldása áll még előttünk, hogy a tiszalöki mü 1954 április 4-re vizet, adjon a szomjas földeknek, jólétet és boldog- i ságot vigyen az embereknek. Harcban az, uj feladatokért (Folytatás a 10-ik oldalról) torzítottuk. Eltorzítottuk azzal, hogy lényegében évről évre szűkítettük a piaci, áruforgalmi kapcsolatokat a parasztsággal, egyre inkább úgy szabályoztuk a parasztság beszolgáltatási kötelezettségét, hogy az a legfontosabb növényi termékekben mindinkább megközelítette a parasztság egész árutermelését. Ehhez járult, hogy sokáig fenntartottuk a különféle állami vásárlási monopóliumokat, a szállítási, vágási, forgalmi korlátozásoknak kiterjedt rendszerét. Még az 1951 december 1-i rendszabályok után is, amelyekkel ugyan a beszolgáltatás teljesítése után szabaddá tettük a piacot a parasztság számára, a begyűjtés és az adók jelentős emelésével jórészt visszavettük a parasztságtól azt, amit a forgalom felszabadításával adtunk neki. Ennélfogva nálunk a “nép” szerepe, mint a kisáruter- melő parasztsággal a piaci kapcsolatok révén való összefogásnak különleges politikája, egyre gyengült. IMinél szélesebb a népi demokratikus állam rendelkezésére álló mezőgazdasági és ipari termékek mennyisége, minél nagyobb mértékben tudja növelni készleteit mezőgazdasági termékekben, minél több köszükségleti cikket tud a falu rendelkezésére bocsátani annál nagyobb erővel érvényesül a népi demokratikus állam szabályozó szerepe a szabad piacon, annál inkább növekedik befolyása az ott kialakuló árakra is. így vezet a “nép” helyes alkalmazása a szabadpiaci kapcsolatokon és a kettős árakon keresztül nemcsak a parasztság helyzetének javulásához, hanem a munkásosztály jólétének emelkedéséhez és a népi demokratikus állam gazdasági pozícióinak megszilárdulásához. A mezőgazdaság felkarolása, a dolgozó parasztok egyéni gazdaságainak fejlesztése tehát nem kizárólag a parasztság, hanem alapvetően a munkásosztály javát szolgálja; ez a politika a munkásosztály létérdekének felel meg. A munkásság mint fogyasztó el^ősorbán érdekelt abban, hogy az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek minél nagyobb tömegé álljon rendelkezésre; a munkásságnak, mint termelőnek elsősorban fűződik érdeke ahhoz, hogy a mezőgazdaság az ipart minél több nyersanyaggal tudja ellátni, és ugyanakkor az ipar fontos termékei számára széles piacot tudjon biztosítani. És ami a lefontosabb, a munkásosztálynak, mint az államhatalom birtokosának létérdeke, hogy megerősödjön a parasztság bizalma a népi demokrácia iránt, hogy megszilárduljon a munkásosztály által vezetett népi demokratikus államhatalom legfontosabb pillére: a munkás-paraszt szövetség. ★ Dolgozóink és mindenekelőtt pártunk tagjai joggal vetik fel a kérdést, hova vezet a kormányprogramul által megjelölt ut, milyen távlatokat nyitnak meg pártunk uj határozatai a szocializmus építése szempontjából? Célunk változatlanul a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése. Az uj szakasz gazdaságpolitikája, a reánk váró uj feladatok kétségtelenül szükségessé teszik, hogy változtassunk régebbi terveinken, hogy meglassítsuk az iparosítás ütemét, hogy kitoljunk egyes határidőket. Mindezt azonban nem azért tesszük, mintha a legkisebb mértékben is letérnénk a szocializmus építésének útjáról, hanem kizárólag azért, mert ez az ütem és ezek a határidők nem bizonyultak reálisoknak, mert nem biztosították a szocializmus szilárd alapjainak lerakását. Terveink átdolgozása során abból indulunk ki, hogy mindaz,- ami veszélyezteti a párt és a széles dolgozó parasztság szövetségét, veszélyezteti magának a szocializmusnak építését is. Eddig túlfeszített ütemeket követelő és helytelen arányokra vezető politikánk megváltoztatásával kiküszöböljük a párt és a dolgozó-tömegek, a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szakadás veszélyét, megerősítjük a párt és a munkásosztály, a munkásság és a dolgozó parasztság kapcsolatait. Ha a párt júniusi határozatai előtti gazdaság- politikát próbáltuk volna tovább folytatni, ezzel csak meghatványoztuk volna az általa kiváltott aránytalanságokat és ellentmondásokat, zsákutcába vittük volna a szocializmus építését. A hibák kijavítása, az aránytalanságok felszámolása, ezzel a város és a falu életszínvonalának emelése nem visszavonulást vagy letérést jelent a szocializmus építésének útjáról, hanem ellenkezőleg, megszilárdítja.
