Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-01-07 / 1. szám

January 7, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Tizenkét vidéki müvészotthont létesítenek 1954 végéig az Állami Faluszinház együtte­sei számára. Még ebben az évben öt, a jövő évben pedig to­vábbi hét olyan otthont rendeznek be a Faluszinház ország­járó művészei számára, ahol a társulatok megszállhatnak és onnan felkereshetik a környéken lévő községeket. Eddig a színház társulatai 1,700 előadást tartottak ebben az esz­tendőben mintegy 450,000 néző előtt. Kinevezték Magyarország uj indiai követét BUDAPEST, december 23. — A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa Kos Pétert rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a Magyar Népköztársa­ság indiai követségének vezetésével. (Koós Péter. egyideig a washingtoni követségen volt ügyvivő. A rokonszenves fiatal magyar diplomata előlépte­tését örömmel veszi tudomásul az amerikai magyarság.)' Jól bevált a rizstermelés a Duna-Tisza közén Az 1948—49-es sikertelen próbálkozás után abbahagy­tak a rizs termelését a Duna- Tisza közén. Az idén újra kí­sérleteztek itt a rizs elter­jesztésével. A kísérletek jó eredménnyel jártak. A kísér­letek bebizonyították, hogy megfelelő agrotechnikával, műtrágya alkalmazásával a iDuna-Tisza közén is jó rizs­termést lehet elérni, s it,t a rizstermelés költsége kisebb, mert a már meglévő öntöző- t satornákból többezer hold rizst tudnak öntözni. liiitniimiiimitiiiiiiiiitiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiii Békés megyében 1400 holdon telepítettek er­dőt ebben az évben. A megye erdőgazdaságai csemetekert­jükből saját szükségletükön felül 20 millió facsemetét ad­tak át az állami, gazdaságok­nak, termelőszövetkezeteknek és a községi tanácsoknak is. niii jin mi mi iiinmmi mini iiiiiiiiimiii 1111111111111111 m n Az ország autóbuszhálózata ebben az évben 32 uj vo­nallal és 421 járattal gyara­podott. Idén újabb 56 közsé­get kapcsoltak be a vidéki autóbuszhálózatba, köztük több olyan községet, ahol ed­dig semmiféle közlekedési le­hetőség nem volt. Az autó- buszmegállók számát száz­nyolccal szaporították. Csongrád megye állattenyésztőinek az el­múlt négy hónap alatt, több ! mint másfélmillió forint meg- | takarítást jelentett az ingye­nes állatorvosi szolgáltatás. Az állatorvosok munkája a j múlt év hasonló időszakához viszonyítva jelentősen meg­növekedett. Feladataik meg­könnyítésére a megyében 30 állatorvosi szaksegéd dolgo­zik, s még ebben a hónapban csaknem 100 uj rendelő nyí­lik az állatorvosok székhe­lyén és a kerületi központok­ban. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Iliim iiiiiMiiiiiiiiiiinii ti ni Minit Szabolcs megyében november végéig 342 ipari igazolványt és 81 működési engedélyt adtak ki. 31 kis­iparos kapott állami hitelt munkájának megindításához, 14 kisiparosnak pedig lehető­vé tették a mestervizsga le­tételét és ezzel együtt az iparengedély megszerzését. IIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIHIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIII Uj legényszállókat épít kétmillió forintos be­ruházással a Középdunántuli Szénbányászati Tröszt. Ezek sokkal csinosabbak és kényel­mesebbek lesznek, mint az eddigiek. Nagy gondot fordí­tanak a már meglévő legény­szállók tatarozására, csinosí­tására is. riiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiinii im ■um mu in min Száz szónak is egy a vége: A MAGYAR SZÓ a legjobb amerikai magyar újság! Tiszalöknél már uj medrében folyik a Tisza TISZALÖK, dec. 24. — De­cember 23-ra virradó éjjel Ti­szalöknél a kotrók két helyen megnyitották az utat a Tisza vize előtt a folyó uj meder- [ szakaszában. Néhány óra I múlva először emelkedett fel I a tiszalök duzzasztógát kö- I zépső táb. ája és alatta szé- J lesen hőm pölygött uj medré- ban a szilaj folyó vize. Ma­gyar mérnökök és' munkások győzelmes csatát vívtak meg a Tiszántúl parasztságának ! régen legyőzhetetlennek hitt ellensége, az aszály elleni harcban. Kiállta a próbát a tiszalöki vízlépcső fontos ré­sze: a duzzasztómű. A tjszalöki vízlépcső a Ti- sza-csatornázás egyik igen jelentős építménye. A község ■ határában egymás mellett so- I rakoznak fel a vízlépcső ré- I szei: a duzzasztógát, a még i épülőben lévő hajózsilip és a ] vizierőmti. Ez a vízlépcső kö- j rtilbeliil a közepén helyezke- I dik el annak a több mint 3 kilométeres tiszai átvágás­nak, amely a folyót a már el­készült müveken át fogja vezetni. Ha a vizilépcsőt a Tisza medrébe építették vol­na, lényegesen nehezebb lett volna az építkezés. Más meg­oldást választottak tehát. Ti­szalök és Tiszadada között a folyó nagy kanyart ir le. A kanyar mellett — 600 méter­re a Tiszától — az egykori Rázom-puszta helyén, láttak hozzá a vízlépcső építéséhez. A közlekedési és postaügyi minisztérium irányítása alatt dolgozó Vizmüépitő Vállalat csaknem 4 évvel ezelőtt kezd­te meg egy hatalmas, 35,000 négyzetméter területű alap­gödör földmunkáit, hogy utá­na ide építsék a vízlépcső ré­szeit. Ezt a területet száraz­zá kellett tenni. Mintegy 207 kuttal vették ostrom alá a földet, ezekből a kutakból 3 éven át éjjel-nappal szi­vattyúzták a vizet. így ér­tek el, hogy az építkezést “porszáraz” alapgödörben, 14 méterrel a talajvíz szintje alatt kezdhették meg. Ilyen nagyarányú, úgynevezett ta- lajvizszint-süllyesztéses ala­pozás még sohasem készült Magyarországon, de a munka európai viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. Ugyanakkor megkezdték a “gödrön” átvezető átvágás építését is. A hatalmas duzzasztógát, amely a Tisza vizét tartja fel — duzzasztja Tiszalöktől Dombrádig hajózhatóvá a vizet, és ez a mü fogja a vi­zet annyira “összegyűjteni”, hogy az a magasabb vízállás révén eljusson a keleti fő­csatornába, a kis csatorna­erekbe és termékennyé tegye a szikes, kietlen földet. A duzzasztómű már teljesen, a mindkét oldalról hozzávezető uj Tisza-meder jórészben el­készült. Az utolsó napokban megfeszített erővel dolgoz­tak a tiszalöki nagy mü épí­tői, hogy ígéretükhöz híven, december 23-án megnyissák az uj ut,at a Tisza előtt. A kanyart átmetsző csatorna a hónapok folyamán két irány­ból haladt a központi építke­zés felé és kedden már csak másfél-kétméteres “földdu­gó” volt a duzzasztógát két oldalától nem messze. Éjsza­ka felvonultak a kotróhajók, a gépek. Talpon volt minden­ki, mérnökök, munkások; a- kinek nem akadt, dolga, az iz­gatottan várta a nagy pilla­natot. Már derengett, amikor az egyik oldalon a “Toron- kotró, a másik oldalon egy vonóköteles kotró nekirontott a földfalnak, hamarosan át­törte ezt, és a Tisza vize Ti­szalök felől hömpölyögni kez­dett a duzzasztómű felé. S j ott gyorsan gyűlt a viz. A nagyobbik “próba” azonban még hátra volt. I Hogyan állja meg helyét a | duzzasztómű ? Hogyan visel- j kedik a viz? Beietörik-e a tál”” nevű vedersoros uszó- makrancos Tisza az uj med­rébe ? Teleki László főmér­nök, az építkezés vezetője szerdán délben kezdeni a hogy meg lehet kezdeni a duzzasztótábla felemelését. Az uj Tisza-meder hepehu­pás partjain ott szorongtak a budapesti vendégek, fény­képészek, filmesek. De a hir hamar-elterjedt egész Tisza- lökön és környékén is. Az építkezés dolgozói, környék­beli parasztok rohantak a duzzasztógát felé, hogy ta­núi legyenek a nagy ese­ménynek. A pillérek teteje, a duzzasztómű magas vezető- hidjai feketéllettek az embe­rektől. — Emeléshez kész! — hal­asztott messzire a gépház vezetőjének szava. Engedélyt kért a középső tábla felhúzá­sára. Dobolyi Tibor főmér­nök, az Országos Vízügyi I Igazgatóság képviselője jel­zésére feldübörögtek a moto­rok, amelyek gigászi láncok segítségével felhúzták a zsi­liptáblát. Zúgva tört át az uj j meder felső részből a Tisza, jégtáblákat, fákat sodort ma­ga előtt, életet vitt a pilla­natokkal előbb még holt alsó mederbe. Nagy öröm, ujjon- gás köszöntötte a nagyszerű látványt. Tiszalök építői bol­dogan üdvözölték egymást, a duzzasztóműn “csüngő” em­berek sapkájukat lengették: “Megy a viz!” Komoly feladatok megol­dása áll még előttünk, hogy a tiszalöki mü 1954 április 4-re vizet, adjon a szomjas földeknek, jólétet és boldog- i ságot vigyen az embereknek. Harcban az, uj feladatokért (Folytatás a 10-ik oldalról) torzítottuk. Eltorzítottuk azzal, hogy lényegében évről évre szűkítettük a piaci, áruforgalmi kap­csolatokat a parasztsággal, egyre inkább úgy szabályoztuk a parasztság beszolgáltatási köte­lezettségét, hogy az a legfontosabb növényi ter­mékekben mindinkább megközelítette a paraszt­ság egész árutermelését. Ehhez járult, hogy so­káig fenntartottuk a különféle állami vásárlási monopóliumokat, a szállítási, vágási, forgalmi korlátozásoknak kiterjedt rendszerét. Még az 1951 december 1-i rendszabályok után is, ame­lyekkel ugyan a beszolgáltatás teljesítése után szabaddá tettük a piacot a parasztság számára, a begyűjtés és az adók jelentős emelésével jó­részt visszavettük a parasztságtól azt, amit a forgalom felszabadításával adtunk neki. Ennél­fogva nálunk a “nép” szerepe, mint a kisáruter- melő parasztsággal a piaci kapcsolatok révén való összefogásnak különleges politikája, egyre gyen­gült. IMinél szélesebb a népi demokratikus állam rendelkezésére álló mezőgazdasági és ipari ter­mékek mennyisége, minél nagyobb mértékben tudja növelni készleteit mezőgazdasági termé­kekben, minél több köszükségleti cikket tud a falu rendelkezésére bocsátani annál nagyobb erő­vel érvényesül a népi demokratikus állam sza­bályozó szerepe a szabad piacon, annál inkább növekedik befolyása az ott kialakuló árakra is. így vezet a “nép” helyes alkalmazása a szabad­piaci kapcsolatokon és a kettős árakon keresztül nemcsak a parasztság helyzetének javulásához, hanem a munkásosztály jólétének emelkedéséhez és a népi demokratikus állam gazdasági pozí­cióinak megszilárdulásához. A mezőgazdaság felkarolása, a dolgozó parasz­tok egyéni gazdaságainak fejlesztése tehát nem kizárólag a parasztság, hanem alapvetően a mun­kásosztály javát szolgálja; ez a politika a mun­kásosztály létérdekének felel meg. A munkásság mint fogyasztó el^ősorbán érdekelt abban, hogy az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek minél na­gyobb tömegé álljon rendelkezésre; a munkás­ságnak, mint termelőnek elsősorban fűződik ér­deke ahhoz, hogy a mezőgazdaság az ipart minél több nyersanyaggal tudja ellátni, és ugyanakkor az ipar fontos termékei számára széles piacot tudjon biztosítani. És ami a lefontosabb, a mun­kásosztálynak, mint az államhatalom birtokosá­nak létérdeke, hogy megerősödjön a parasztság bizalma a népi demokrácia iránt, hogy megszilár­duljon a munkásosztály által vezetett népi demo­kratikus államhatalom legfontosabb pillére: a munkás-paraszt szövetség. ★ Dolgozóink és mindenekelőtt pártunk tagjai joggal vetik fel a kérdést, hova vezet a kormány­programul által megjelölt ut, milyen távlatokat nyitnak meg pártunk uj határozatai a szocializ­mus építése szempontjából? Célunk változatlanul a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése. Az uj szakasz gazdaságpolitikája, a reánk váró uj feladatok kétségtelenül szükségessé teszik, hogy változtas­sunk régebbi terveinken, hogy meglassítsuk az iparosítás ütemét, hogy kitoljunk egyes határ­időket. Mindezt azonban nem azért tesszük, mintha a legkisebb mértékben is letérnénk a szo­cializmus építésének útjáról, hanem kizárólag azért, mert ez az ütem és ezek a határidők nem bizonyultak reálisoknak, mert nem biztosították a szocializmus szilárd alapjainak lerakását. Ter­veink átdolgozása során abból indulunk ki, hogy mindaz,- ami veszélyezteti a párt és a széles dol­gozó parasztság szövetségét, veszélyezteti ma­gának a szocializmusnak építését is. Eddig túl­feszített ütemeket követelő és helytelen ará­nyokra vezető politikánk megváltoztatásával ki­küszöböljük a párt és a dolgozó-tömegek, a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság közötti sza­kadás veszélyét, megerősítjük a párt és a mun­kásosztály, a munkásság és a dolgozó paraszt­ság kapcsolatait. Ha a párt júniusi határozatai előtti gazdaság- politikát próbáltuk volna tovább folytatni, ezzel csak meghatványoztuk volna az általa kiváltott aránytalanságokat és ellentmondásokat, zsákut­cába vittük volna a szocializmus építését. A hi­bák kijavítása, az aránytalanságok felszámolása, ezzel a város és a falu életszínvonalának emelése nem visszavonulást vagy letérést jelent a szocia­lizmus építésének útjáról, hanem ellenkezőleg, megszilárdítja.

Next

/
Thumbnails
Contents