Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-01-07 / 1. szám

EISENHOWER BESZÉDE Eisenhower elnök “kandal­ló melletti beszéde“ a televí­zión és a rádión aláhúzza a tényt, hogy a kormányt ko-< molyán aggasztják a gazda- j sági helyzet romlásának egy­re növekvő jelei. Eisenhower beszédének központjában az a törekvés állt, hogy megnyug­tassa a népet, nem kell félni, a kormány megtesz minden intézkedést a gazdasági vál­tig elkerülésére, vagy ha az mégis bekövetkezik, annak enyhítésére és felszámolásá­ra. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kormány készen áll “bármely percben megvéde­ni az ország alapvető jólétét.” “Ennélfogva —■- mondotta — “én a követkeüő biztosíté­kot adom önöknek: Minden törvényes eszközt felfogunk használni, amely a szövetsé­gi kormány rendelkezésére áll, hogy fenntartsuk a pros­peritást és fogjuk azokat mindaddig használni amig szükség van rájuk.’ Az elnök nem részletezte azt, a törvényhozási progra. mot amit ma (csütörtökön) fog a kongrseszus elé ter­jeszteni szokáso's évi jelenté­sében az ország helyzetéről. De kijelentette, hogy az tet­szeni fog a népnek. Hangoztatta, hogy az idők változásával, bizonyos válto­zásokat fog kelleni hozni (va­lószínűleg a hadiipar némi csökentésére célzott) azonban ezt a változást létre lehet hozni “ama gazdasági káosz President Eisenhower nélkül, amelyben a kommu­nisták reménykednek:” Kormányzása első évi tel­jesítményeit felsorolva, az elnök legelsőnek a koreai el­lenségeskedések beszünteté­sét említette, aztán az álla­mi kiadások csökentését és a farmárak esésének megállítá­sát. Hangoztatta, hogy az álta. la javasolt nemzetközi atom­energia alap terve hozjájárul- hat “a gyanakvás és félelem éghajlatának megszüntetésé­hez, amely gyakran háborúra izgatja a nemzeteket.” A MAGYAR flÉP LEGÚJABB DIADALA A tiszaiöki dolgozók köszöntik a nagy pillanatot: a Tisza vize a duzzasztógáton át beomlik uj medrébe (Lásd cikkünket a 11-ik oldalon) Pella lemondott Az amerikai részvénytár­saságok forgótőkéje (work­ing capital) 88,500 millió dől. Iáira emelkedett az elmúlt! év folyarpán, ami 3100 mil­lió dollárral több mint az elő­ző év végén volt. ■ (Szerkesztőségünk nem igen ért a könyvvitelhez, de úgy tudjuk, hogy7 a forgótőke az egy cég készpénzvagyonát,'• RÓMA. — Pella olasz minisz­terelnök, benyújtotta lemondá­sát Luigi Einaudi elnöknek. Pel­la alatt semmit sem javult az olasz politika válságos helyzete. filiilliiliiiiHiiiiiiiiiini ii in Mi iiiiiiiir Iliin mi 1111111 Iliin mi valamint árukészletét és a cégnek járó tartozásokat (ac­counts receivable) jelenti. Ha nem, akkor valamely accoun­tant olvasónk lesz szives ki­javítani bennünket,) Vol. III. No. 1, Thursday, Jan. 7, 1954 NEW YORK. N. \. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March 2,-1879 C. B. Baldwin, a Progresszív Párt országos titkára i Iazal iák progranimja 1954-re Kolosszális méretű a Truman-Dulles-Eisenhower féle kétpárti politikai bukása. Ezzel a politikával helyettesítette az amerikai trösztvilág Roosevelt háborualatti egyezményeit, amelyek célja az volt, hogy a két döntő világhatalom, békéién megférjen egymás mellett a háborút követő időszakban. A Progresszív Párt megjó-+ sólta a kétpárti hidegháborús Programm bukását öt évvel ezelőtt, lila már messze a progresszív körökön túl is be­ismerik e politika bukását. Hogy csak egy példát említ­sek, az Amerikai Politikai és Társadalomtudományi Akadé­mia folyóiratának 1953 júli­usi számában Fleming Van­derbilt egyetemi professzor egy cikkben rámutat arra, hogy megbukott “a bolseviz- mus elnyomását”, a ‘fasizmus megnyerését” és a “kommu­nizmus kordában tartását” célzó politikánk. Ez utóbbiról a következő­ket írja Fleming professzor: “Mit jelent a kordábantar- tási politika? Legjobb eset­ben azt, hogy időtlen időkig repülőbázisokat tartunk a kommunista világ körül. Leg­rosszabb esetben fegyveres összecsapást, amely velejáró­ja minden fegyverkezési ver­senynek^ Miután egyik kilá­tás sem volt kecsegtető, Dul­les előjött 'a “kommunizmus felgöflgyölitésének” eszméjé­vel ... Ez a terv is eleve meg­hiúsulásra van ítélve. Első velejárója az, hogy mi is át­vesszük a totalitáus álla- mak módszereit, majd eg>Ye mélyebbre megyünk a felfor­gatást célzó titkos működé­sek pénzelésébe, amely végül ugyancsak a világháború ki- robbantásába fog torkolni. Ez sem a béke útja. Ez is katasztrófát jelent. Minden­ki számára.” Fleming professzor — mint Amerika érdekét szivén vi­selő sok más gondolkodó ame­rikai — azt javasolja, hogy jussunk megállapodásra a jo­gos védelmi szempontok köl­csönös elismerése alapján. Ez az egyedüli “pozitív politika” amely eredményes lehet. A tény az, hogy ama politika, amelynek lényege a félvilág felfegyverzése avégett, hogy hadat viseljünk a világ másik fele ellen, közvetlenül aláássa Amerika nemzeti érdekeit. Fleming kijelenti: /{ end k ivii I i id ősze rilségére ős megállapításainak érdekes­ségére és tárgyilagosságára való tekintettel közöljük a Progresszív Párt országos tit­kárának politikai helyzetfel­mérését. A cikk közlése ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy megállapításaival és kö­vetkeztetéseivel minden tekin­tetben egyetértünk. A ma­gunk észrevételeit egy közeli lapszámban fogjuk megtenni. másként megmagyarázni po­litikájuk csődjét, mint azzal, hogy “árulást”, “összeeskü­vést”, “k é m szervezeteket” emlegetnek. Vegyük például ázsiai po­litikánkat. Az amerikai kor­mány fegyverrel akarta el­nyomni az ázsiai (köztük a kínai — Szerk.) forradalma­kat. “Azok számára, akik való­ban szeretik a Nyugatot, a legfontosabb elv, hogy el­kerüljenek egy másik vi­lágháborút.” A McCarthyzmus felburjánzása Az, hogy a mccarthyzmus felüthette a fejét Ameriká­ban és terjed, egyenes követ­kezménye a kétpárti háborús politika teljes csődjének. A csődbejutott háborús po­litika irányitói ugyanis nem tudják az amerikai népnek Ez a politika csődöt mon­dott,, mivel e forradalmak történelmi és társadalmi tör­vényszerűségeken alapulnak és ezeket nem lehet fegyver­rel elnyomni. Washingtonnak át kellene értékelni politika-* ját ilyen szempontból. A mc­carthyzmus a könnyű magya­rázatot kereste és találta. A mccarthyzmus azt mondja, hogy ázsjai (vagy konkréten: kínai) politikánk azért bu­kott meg, mert “kommunis­ták vannak a külügyminiszté­riumban.” Miért van az, hogy McCar­thy olyan hatalmas befolyás­ra tett szert, mig elődeiket, a Martin Dieseket vagy ki­buktatta, kivetette a közélet­ből az amerikai nép vagy j pedig éppenséggel a bör- I tönbe vetette szélhámossá-, i gukért, mint Parnell Tho- mast? McCarthy azért van ott, ahol ma van, mivel a nagytőke, a “Big Business”, egyre hatékonyabban támo- J gatja. A nagytőke viszont az-1 ért támogatja hatékonyab­ban, mivel politikájuk egyre nyilvánvalóbban bukik meg. Feltehető a kérdés: lehet-e tagadni, hogy tömegbázis is van mögötte? Nem lehet ta­gadni. A nép ama rétegei tá­mogatják, amelyeket a koreai háború céltalansága, veszte­sége és lehet mondani elvesz­tése remény- és illuzióvesztet- té, teljesen zavarttá tett. A mccarthyzmus mindad­dig terjedni fog. amig a két­párti politikusok folytatni tudják a hideg háborút. Ezt a politikát ma csak úgy lehet fenntartani, ha bent az or­szágban megfélemlítéssel el­nyomnak minden szervezett kritikát és ellenzést. A kétpárti politika csődjé­nek harmadik bizonyítéka, hogy az úgynevezett “háborús presperitás” múlófélben van. 12 éve annak, hogy Ameri­ka közgazdaságát a háborús termelés magas színvonalon tartja. “Prosperitás” volt. Igaz ebből a prosperitásból nem jutott mindenkinek és az átlagos-életstandard lassan bár, de állandóan csökkent, de tény, hogy nem volt nagyará­nyú munkanélküliség (kivéve 1948—49-et, amikor elérte a négy és félmilliót — Szerk.) De ma már ez a “háborús prosperitás” is vége felé kö­zeledik. Válság Senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor tör ki a gazdasági válság. De nem kétséges, hogy érdeklődik. A nép már kezdi érezni köze­ledtét. Elég, ha a farmerekre tekintünk. vagy az egyes iparágakban komoly arányok­ban elbocsájtott munkásokra Egy uj helyzet fog kialakul­ni, amelyben a népnek har­colni fog kelleni azért, hogy legalább annyit tartsanak meg, amennyit eddig kivívtak maguknak. Ilyen helyzetben, az. is tény, a mccarthyzmus sokkal veszélyesebbé válhat, mint eddig volt. (Akárcsak Hitler annakidején.) Munkát fog Ígérni a munkanélküliek­nek, üzletet a tönkrement kis­embereknek, stb. A nép előtt 1954-ben az a legfontosabb teendő, hogy kényszerítse Washingtont a hidegháború b e f ejezésére, hogy inézkedjen a kifejlődő­ben levő gazdasági válság ki­tartásának enyhítése végett. Az ilyen küzdelemben le fog­juk tudni verni az amerikai fasizmust, jelentkezzen az a ' mccarthysta vagy másféle köntösben. Hogy ezt a feladatot végre tudjuk hajtani, helyesen kell felmérnünk a helyzetet. Hogy az amerikai progresszivek kö­zött az utóbbi években meg­lehetősen elterjedt a pesszi­mizmus és defetizmus, annak a helyzet helytelen felmérése s az amerikai fasizmus erejé­nek túlbecsülése az oka. Tény az, hogy a fasizmus veszélyét nem lehet semmibe venni, meg kell szüntetnünk azonban azt a lélekállapotot, amelybe az 1930-as évek Né­metországának emléke hipno­tizál bizonyos embereket. Mert éppúgy meg kell érte­nünk az amerikai fasizmus gyengéit, mint az erejét. (Folytatás a 3-ik oldalon i AMERIKAI “Forgótőke”

Next

/
Thumbnails
Contents