Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-27 / 35. szám

JL AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 27, 1953 A NEMZETI ÖNGYILKOSSÁGHOZ VEZETŐ UT Malenkov figyelmezteti a németeket a fegyverkezésben rejlő veszélyekre •e Adenauer akarja vezetni jket, pontosan az az ut, a- nely két nemzeti katasztró­fába vitte őket a múltban, a aemzet.i öngyilkosság útja. Ez alatt az ötven év alatt, mondotta Malenkov, 8 millió német pusztult el háborúban. Egy. egész fiatal nemzedék vérzett el vagy csonkult meg. Itt az ideje annak, hogy a német nép egyszersminden- korra feladja a háború poli­tikáját és óriási ipari alkotó- képésségét építésre, a szom­szédnépekkel barátságban, bé­kében való élésre szentelje. Németország szomszédjai, mondt.a Malenkov, a Szovjet­unió, Franciaország, Len­gyelország, Csehszlovákia, Anglia és Belgium örömest működnének együtt egy bé­kés Németország felvirágoz­tatásában. Külföldi megfigyelők fon­tosnak tartják a moszkvai konferencia és a Malenkov nyilatkozat időpontját. Nyu­gatnémetországban szeptem­ber 6-án országos választás lesz. Ha Adenauer, a jelen­legi kancellár és pártja győz, akkor Nyugatnémetországot végleg lekötik a fegyverke­zéshez, ami azt jelenti, hogy a náci generálisok ismét nye­regbe jutnak. A Szovjetunió sohasem fog beleegyezni egy ilyan Németország egyesíté­sébe, melynek náci táborno­kok által vezetett hadserege lenne. A németek milliói — úgy Lelet, mint Nyugatnémetor- izágban, aligha fognak oly gyorsan napirendre térni Malenkov figyelmeztetése fö­lött, mint ahogyan Aden- luerék és Dullesék szeretnék. Városaik még mindig üsz­kös romjai, a korhadt fake­resztek milliói temetőikben, a bénák, vakok, csonkák száz­ezrei városaikban, alátámaszt­ják a figyelmeztető szavakat a szovjet fővárosból. A második Vogeler-per Kaposvárott jelenleg két állandó bölcsőde működik. A napokban egy újabb 44 férőhelyes bölcsőde építését kezdték meg a város egyik leg­szebb utcájában, a Beloiannisz- utcában. A bölcsődét a tervek szerint még az idén átadják ■ndelte tésének. GYÁSZJELENTÉS MéV szomorúsággal jelentem, hogy szeretett drá- t ga feleségem MtEHEMB MIHÁLYNÉ ................. ;■... ’ ' v-.-’ ■ - • ez év augusztus 22-én, szombaton 61 éves korában 42 évi boldog házasélet után elhunyt. Temetése vasárnap .volt a flusMngi Mt. Hebron temetőben. Gyászolják, férjén Rosenberger Mihálvon kívül gyermekei Elsie és Margit, vejei Friedman Dezső és Kay Andrew, unokái Richard Kay és Jean Friedman, { 'öccse, nővére és kiterjedt rokonsága. Ezúton fejezem ki köszönetünket azoknak, akik mérhetetlen gyászunkban fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek. \ ROSENBERGER MIHÁLY A New York Times augusz­tus 24-iki száma közli, hogy Vogeler, akit a magyar kor­mány kémkedésért több évi börtönre Ítélt, és akit 1951 áprilisában szabadonbocsáj- tottak, perelni fogja az Inter- i national Telephone & Tele­graph vállalatot, mivel, úgy­mond “a vállalat felelős azért, amin én keresztülmentem”. Vogeler, mint tudjuk, mint az I. T. & T. “aligazgatója’' szerepelt Budapesten. A val- . latásnál kiderült, hogy az “al­igazgatói” állás csak cégérül . szolgált Vogeler ur ottani mű­ködésének és hogy Vogeler ur egy itteni kémiskolának volt' a tehetséges “érettségi­zett” növendéke. A perirat szövegét, érthető okokból, nem hozták egyelőre . nyilvánosságra, de Mr. Voge­ler máris kijelentette, hogy "a perben igen érdekes dolgok fognak napfényre kerülni!” Hát ebben mi is egyetértünk. “Egyelőre csak annyit • mondhatok”, mondta Mr. Vo­■ geler az érdeklődőknek, “hogy ; perem fényt fog vetni arra, hogy mi történt velem köz­vetlenül Budapesten történt, ; letartóztatásom előtt és a . fogságom alatt”. Hozzátette azt is, hogy a perrel azért várt mostanáig, i mert nem akart az üggyel ki­jönni, mindaddig, amig Mr. Sanders, az I. T. & T. egy ■ másik, angolszármazásu “al- : kalmazottja” börtönben volt. Mr. Sanderst a múlt hét hét­főjén engedte szabadlábra a magyar kormány, miután fe­lesége büíbocsánatot kért számára Horváth Imre londo­ni magyar követ közvetítésé­vel. Szóval Mr. Vogeler olyan dolgokat fog nyilvánosságra hozni a perében, amelyről, ha a magyar kormánynak tudo­mása lett volna, talán ki sem engedte volna Mr. Sanderst. Viszont, ha Sanderst nem en­gedte volna ki, akkor talán I magát Vogelert sem engedte 1 volna ki. Ezzel szemben per- ! sze az is meglehet, hogy a j magyar hatóságok többet tudnak, mint amennyit Mr. Vogeler feltételez róluk.- Nem akarunk a fejlemé­nyek elébe vágni, de annyit [ mondhatunk, hogy Vogeler pere az International Tele­graph ellen rendkívül érdekel oennünket. Vájjon miért kö­vetel Mr. Vogeler 500,000 dol­lár kárpótlást azért, ami vele A LETARTÓ ZTATASA ELŐTT történt? Csak tán nem azért, mert ez a cég fel­bátorította, hogy csak vé­gezz fiam egy kis piszkos munkát Magyarországon, az­tán majd gondoskodunk mi rólad bőkezűen? A vállalat máris siet men­tegetőzni. McLennan, a válla­lat egyik “aligazgatója” (mert a vállalatnak nemcsak a népi demokráciák fővárosai­ban vannak “aligazgatói”, ha­nem Amerikában is) igy nyi­latkozott: “Én azt hittem, hogy min­dent barátilag intéztünk el Mr. Vógelerreí. Azt hittem, a társaság jól bánt vele. Gon­doskodtunk arról, hogy csa-l ládja ne szenvedjen hiányt, bebörtönzése' idején.-'- Fizettük! hozatalával kapcsolatban”. Könnyen meglehet, hogy a MÁSODIK Vogeler per, amely ezúttal amerikai törvényszék előtt fog lefolyni, éppoly épü­letes lesz,, mint az első. És talán meg fogja győzni a hi- tetlenkedőket is, hogy Mr. Vogelerben nem egy “ártat­lan üzletembert” tartóztatott és börtönzött be a magyar népi demokrácia, hanem va­lóban egy, az I. T. & T. kön­tösébe burkolt kártevő kül­földi ügynököt. LONDONI RIPORT — A Magyar Szó londoni tudósitójától — Augusztus 20 Az amerikai nők szerelmi éle­tébe turkáló Kinsey riport meg­lehetős visszatetszést szült Ang­liában. “Minket nem érdekel a Kinsey riport”, Írja headline- ban a Daily Sketch, “de annál jobban érdekel a törvényellenes szülések elszaporodása nazánk- ban.” Megállapitást nyert, hogy egyes angol városokban, mint például az egyeteméről hires 1 Oxfordban minden 12-ik gyer­mek törvénytelen születésű. Azt is megállapították, hogy minden öt törvénytelen gyermek apja közül kettő — amerikai G. I! Minden tiz amerikai G. I. közül csak egy vette el feleségül tör­vénytelen gyermekének anyját j és minden négy közül csak egy járult hozzá a szülési és gyer­meknevelési költségekhez. • A Daily Worker nagy riportot ! közöl az Írországi munkanélkü­liségről. Annak dacára, hogy abból a szerencsétlen országból, még mindig nagy a kivándorlás, különösen Amerikába, minden nyolc munkás közül egy mun- kanélkül van. A munkanélküli­ség legfőbb oka a hidegháború, i amely megszüntette az amugyis ! csekély keréskedelmet Kelet- Európával. Az ir és angol tőké­sek ezenfelül mindig szíveseb­ben fektettek be magas jövedel­met hozó külföldi vállalatokba, mint saját országuk iparába, amely igy csenevész marad. (Akár Magyarország ipara a habsburgok és horthyk idején. — Szerk.) • A konzervatív Daily Mirror is­mertető cikket közöl Dulles amerikai külügyminiszterről. •— “A nyájas magánemberből for­galmas utcán vadul hajtó sof- főré vált Mr. Dullesből, mint I külügyminiszter. Mr. Duties egy veszedelmes ember!” — hangzik I a cikk némely megállapítása. • A londoni tőzsdén 98 shilling- j ről 150 sillingre emelkedett az ! Anglo-Iranian olajvállalat rész­vényeinek ára a teheráni puccs j hirére. Ez volt az olaj vállalat, | amelyet Moszadik nacicnalizált. II ••••••• HM MIM Mit MII II ' Marokkóban | megdobálták az US katonákat , A marokkói francia rendőr- I ség jelentése szerint, a Sidi Mo- I hammed U. S. légibázis közelé- I ben a franciákkal egyezni nem akaró szultán elhurcolása mi­att tiltakozó tömeg kövekkel dobált meg két amerikai kato­nákkal tele teherautót. Sebesü­lés nem történt, ellenben ugyan­azon éjjel kisiklatták az Algier és Casablanca közötti express- vonatot s két ember életét ve­szítette. KERESTETÉSEK Az alábbi amerikai rokonokat keresik itthoni hozzátartozóik a Magyarok Világszövetsége utján Cime: Budapest 92. P.O.B. 292. Luib Lászlót keresik itthoni hozzátartozói a Világszövetsé­gen keresztül. Születési helye Budapest, 1911. Foglalkozása ke­reskedő volt és 1930-ban vándo­rolt ki előbb Barcelonába, majd New Yorkba. Egy ev óta nem erkezett tőle hir. M»MMMItltMIIMItlltm«ttlimtmmMIIMIIMtllltllllllllll*IIIIIMIMMMMIIIIIIMIMMIIMM «•'«•••••••• IMI A 40-HC AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSNAPTÁR! Az idén adja ki a haladószellemü amerikai magyar saj­tó a 40-ik folyamatos évkönyvét. 1912 óta minden évben bekopogtatott az amerikai magyarok ezreinek házába a ha­ladás e zászlóhordozója (1940-et kivéve, amidőn tömegszer­vezetünk kiadásában jelent meg). , A Magyar Szó szerkesztősége és kiadóhivatala büszkén veszi át e becses örökséget és fogadja, hogy az 1954-ik év­könyv méltó lesz ragyogó elődjeire. Tele lesz nemcsak tanul­ságos politikai és ismeretterjesztő cikkekkel, de MINDEN EDDIGINÉL TÖBB LESZ BENNE AZ “OLVASNIV ALÓ” ÍRÁS: elbeszélések, kis regények Üdvözleteket egyénektől és szervezetektől már felvesz a kiadóhivatal és vidéki lapképviseleteink, üdvözletek árai*. Nyolcad oldal $10, nagyed oldal $25, féloldal $50, soros üd­vözlet két és öt dollár. , Használja az alanti szelvényt üdvözlete beküldésére: j vlAGYAR SZÓ 130 East 16th Street NEW YORK 3, N. Y. Azt akarom, hogy az én üdvözletem is benne legyen ibban a naptárban, melyet az idén már negyvenedszerre ad ki a sajtónk, üdvözletem nagysága ............ . oldal ...... soros. — Csatolok ............dollárt. (A szöveget külön papírra írom) . ................ önökre bízom. f . ................................................... f í - >.“ V.V V IMl • ............ V * » . • » • • * • • • • • • * » • • • •; •• • • • • • • • • • • ;* • Nagyjelentőségű tanácsko- ások színhelye volt a hét égén a moszkvai Kreml. A zovjet kormány legmaga- abbrangu vezetői, élükön -laienkov miniszterelnökkel, íagyhorderejű gazdasági és ténzügyi megállapodást kö- öttek a Német Demokrati- ;us Köztársaság (kelet) kor- nányával. A megállapodás érteimé­in a szovjet kormány fel- üggeszti a második világhá­borúból származó jóvátétel ovábbi törlesztését a néme- ek részéről. Ennek összege Í.537 millió dollárt, tesz ki 938-iki árak mellett. Ezen- élül a szovjet kormány meg- gérte, hogy visszaad a né- neteknek 33 gépgyárat és ‘gyéb fontos nagyipari be- endezést, amelyet a potsda­mi szerződés alapján jóváté- el fejében szállítottak el 'íémetországból. A már visz- zaszállitott 66 gyárért pedig lem kell a németeknek töb- >et fizetniük. A megszállási cöltséget leszállítják a ke- etnémet költségvetés öt szá- :alékára. Ugyanakkor a szöv­et kormány több millió dol- ár értékű külföldi valutát cölcsönöz a német kormány- iák külföldi vásárlások cél­úira. A fenti gazdasági és pénz- igyi kedvezményeken kívül i szovjet kormány megígérte, logy szabadon bocsájtja a nég mindig a Szovjetunió­in levő* 8,500 náci hadifo- roly nagyrészét, kivéve azo­kat, akiket a “béke és az em- »eiriség” elleni főbenjáró bü- lök miatt Ítéltek el és bör- .önöztek be. Mindez még nem meríti :i a moszkvai tárgyalások redményeit és eseményeit. ! tárgyalások befejeztével igyanis Malenkov miniszter- inök nyilatkozatot intézett, z egész néphez: Nyugat, ép- igy, mint Keletnémetország tépéhez. Malenkov figyelmeztette a lémet, népet arra, hogy egye- üljenek, ha nem akarnak smét a háború ösvényére érni, amely egy félévszáza- on belül két nemzeti ka- asztrófába vezette őket. Malenkov nyomatékosan elhívta a nemet nép figyel­nék arra, bmrv az ut, amely-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents