Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-20 / 34. szám
August 20, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 I 27 évig a börtönben Megemlékezés az orosz forradalom egyik előfutár járói “Haloványul a gyáva, szavadra, dalom, Viharodnak előjele, forradalom.” PETŐFI Százhuszonöt esztendővel ezelőtt, született Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij, a nagy orosz forradalmi demokrata, a kiváló filozófus és esztéta, az oros znép nagy fia. Csernisevszkij tevékénysé- ge korszakalkotó a forradalmi Oroszország történelmében. A liberális és monarchis- ta tábor ellen vivott kitartó harcban megvédelmezte és sokoldalúan továbbfejlesztette tanitómesterének, Bje- linszkijnek forradalmi demokratikus és materialista nézeteit. Csernisevszkij nemcsak a forradalmi demokratikus tábor teoretikusa volt, hanem az akkori Oroszország haladó erőinek szervezője és vezetője. Csernisevszkij tevékenysége különös erővel a múlt század ötvenes és hatvanas éveiben kontakozott ki. Ebben az időben volt rendkívül élessé a cári Oroszországban a harc a feudális . földesúri rend ellen. A rothadt feudális önkényuralmi rend alapjait megrázta az a harc, amelyet a parasztok felszabadulásukért vívtak. Oroszországban forradalmi helyzet alakult ki: a parasztok nem akartak tovább a régi módon élni, a földesurak már nem voltak képesek fenntartani a jobbágyságon alapuló gazdasági rendszert. A foradalmi mozgalom erősödése halálos félelmet váltott ki a kizsákmányoló osztályokban és arra kényszeri- tette a cári kormányt, hogy megszüntesse a jobbágyságot. A jobbágyságot megszüntető, 1861- es reform azonban a földesurak érdekeit szolgálta és a parasztok valóságos kirablását, jelentette. Ez a cári reform a parasztok heves ellenállását váltotta ki. Az akkori Oroszországban éles harc folyt a forradalmi demokraták tábora, amelynek vezetője Csernisevszkij volt és a liberális monarchis- ták tábora között, abban a kérdésben, hogy milyen utón kell Oroszországnak továbbfejlődnie. A feudális földesurak és szolgai hüségü szövetségeseik, a liberálisok a földesúri nagybirtokot, a feudális önkényuralmi rendszer alapját védelmezték. Csernisevszkij leleplezté a liberálisok népellenes politikáját. Forradalmi demokratikus programmal lépett fel, amely az orosz társadalom előrehaladásának Sz akkori időkben egyetlen helyes útját jelölte meg: a parasztforradalom útját, az önkényuralom erőszakos megsemmisítésének útját. Csernisevszkij azt, tartot- a, hogy Oroszország demokratikus átalakításának prog- ’•ammját CSak akkor lehet egvalósitani, ha szétzúzzák liberális monarchista tabor eológiáját és az egész nép gyveres felkelését, a cári önkényuralom, a földesurak hatalma ellen. Csernisevszkij nagy érdeme, hogy következetes és kíméletlen elvi harcot folytatott a liberálizmus ellen. Csernisevszkij ostorozta a li- birálisokat azért, hogy eladták a nép érdekeit, félnek á foradalomtól, jellemtelenül, rabszolgamódra meghajolnak a gazdagok hatalma előtt. Szenvedélyesen és következetesen leleplezte a liberálisokat, mint, a nép rejtett ellenségeit, a forradalmi felszabadító harc ellenfeleit. Csernisevszkij müvében lángoló s z e nvedélyességgel harcolt a rothadt cári- uralom és annak minden intézménye, a bíróság, az egyház, a földesuri-burzsoá erkölcs ellen. Ezzel egyidejűleg élesen bírálta a nyugateurópai és az amerikai kapitalista rendet, és a burzsoá ideológiát. Föltárta a burzsoá demokrácia és a burzsoá jogrend hazug voltát. Bebizonyította, hogy a burzsoá állam a gazdagok érdekeinek kifejezője s védelmezője hogy a dolgozók a burzsoá államban jogtalnok, rabok, az állam nem védi még legelemi- sebb érdekeiket sem. Mélységesen hitt abban, hogy a szocialista társadalomban a~nép- tömegek felszabadulnak az* elnyomás alól, hogy ebben a' társadalomban a politikai s a szabadságjogok a dolgozókat iletik meg. Csernisevszkij utópista szocialista volt. Idealizálta a patriárkális paraszti földközösséget s úgy vélte, ennek révén lehet eljutni a szocializmushoz. Csernisevszkij az oroszországi szociális és gazdasági viszonyok akkori elmaradottsága következtében1 nem láthatta, hogy csak a kapitalizmus és prolátáriátus kifejlődése képes megteremteni a gazdasági feltételeket és a társadalmi erőt a szocializmus megvalósításához. De Csernisevszkij fejjel kimagaslik az utópista szocializmus képviselői közül és a marxizmus előtti filozófusok közül mindenkinél közelebb jutott a tudományos szocializmushoz. A marxizmus előtti filozófia történetében először az “Antr«pológiai elv a filozófiában” cimü 1860-ban megjelent müvében rámutatott arra, hogy a filozófiai rendszerek mindig összefüggenek egyes osztályok érdekeivel, politikai célkitűzéseivel. Oroszország akkori történelmi körülményei nem adtak lehetőséget arra, hogy következetesen kiterjessze a dialektikát és a materializmust a társadalmi élet területére, hogy teljesen tudományos materialista világnézetet alkosson, amely magába- foglalta volna a természet és társadalom fejlődésének törvényszerűségeit. Ezt a feladatot csak Marx és Engels oldotta meg, aki tudományosan egyesítette a dialektikát és a materializmust. Mint a forradalmi demokrácia vezérlakja, Csernisevszkij forradalmi nézetek harcosa volt az esztétika kérdéseiben is. Leleplezte a liberális monarchista tábor népellenes esztétikai néaeteit, melyek elszakították a művészetet a társadalmi élet legfontosabb kérdéseitől és igyekeztek azt a néptömegek félrevezetésének, elkábitásának eszközévé tenni. Csernisevszkij az ellenük vivott harcban sokoldalúan kifejtette a realizmus, a népiség és a forradalmi demokratikus pártosság elvén alapuló esztétikáját. Olyan művészetért harcolt, amely a néptömegek foi’radalmi nevelésének eszköze, a néptömegek politikai öntudatának emelését szolgálja, a demokratikus forradalom eszméit propagálja. • Gyakorlati forradalmi tevékenysége különösen nagy erővel bontakozott ki a múlt század ötvenes éveinek végén, hatvanas éveinek elején. Ezt az időszakot a parasztok forradalmi harcának és az egész oroszországi demokratikus mozgalomnak fellendülése jellemezte. Ez halálos félelmet váltott ki a forradalom ellenségeinek táborában. Fokozódott az üldözés a haladó erők ellen. Csernisevszkijt 1862 ’júliusában letartóztatták és a pet- rapalovszki erődbe zárták. Két év múlva a cári bíróság hétévi kényszermunkára és életfogytig tartó szibériai száműzetésre ítélte Száműzetéséből csupán röviddel halála előtt szabadult ki. De Csernisevszkij a bör- Fónben is folytatta forradalmi tevékenységét. Ebben az időben jelent meg nagyszerű müve, a “Mit tegyünk”. Cser- nisevszkijnek ezen a regényén az oroszországi és külföldi forradalmárok egész nemzedékei nevelkedtek Csaknem 27 évig sínylődött Csernisevszkij a börtönben, kényszermunkán, száműzetésben. De sem a kényszer- munka szenvedései, sem a cári kormány szüntelen üldözése nem tudta megtörni vasakaratát. Élete végéig a cári önkényuralom kibékíthetetlen ellensége maradt. iiiiiiiimiiiiiiMiiiiiiiiiiHiiiiiiiitiimiiiiiiiiiiiiuimiitiim! RÖVIDEN A Columbia-egyetem elrendelte, hogy a diákok klubjaiban minden diszkriminációnak meg kell szűnni 1960-ig. Micsoda haladás! • A nép biztonságot követel a gazdasági hazárdjátékokkal szemben és e biztonságnak a bölcsőtől a sirig kell tartani... Franklin D. Roosevelt • Aki csak biztonságot keres, — menjen a börtönbe!! » Eisenhower • McCarthy már nemcsak tisztességes emberek becsülete ellen tör, hanem beleköt saját szenátortársaiba is. Sokan kiváncsiak, mikor akad elég szenátor, elég bátorsággal ahhoz, hogy kitessékeljék ezt a bősz embert a szenátusból? Oivaáóinl? írjál? ., . Jól sikerült születésnapi party Chicagóban A nagy hőség dacára julius®26-án Kocsis Péternek sok jóbarátja gyűlt össze a Stein-há- zaspár gyönyörű kerthelyiségében, amely minden igényeknek megfelelően van felszerelve. Már kora délután kezdtek ösz- szejönni a vendégek és jóbarátok. Mrs. Helen Stein, a gondos háziasszony, szórakoztatta a megérkezett vendégeket. Stein Guszti munkástársunk, az ügyes házigazda, jobbnál-jobb hűsítőket szolgált fel. Mrs. Stein, amikor látta, hogy a meghívott vendégek mind megérkeztek, hozzálátott a “Iacipecsenye” elkészítéséhez. A hozzá szükséges tűzhelyet Stein barátunk nagy hozzáértéssel már jóelóre elkészítette. — Mrs. Berta Helen és Mrs. Pál Földi szorgoskodott a konyha körül. Röviddel később kedves vendégeink jóízűen fogyasztották a frissensült lacipe- csenyét, a legfinomabb háziasán készült saláták kíséretében. Mrs. Kocsis, az ünnepelt barátunk kedves felesége, egy gyönyörűen feldíszített és nagy “65-ös” számmal ellátott tortat hozott magával, melyet sajátmaga készített. Rev. Gross A. László, a Magyar Szó közkedvelt munkatársa töltötte be a tósztmester szerepét nagy hozzáértéssel, üdvözölte az ünnepeltet, kedves feleségét, fiát és az egybegyült vendégeket. Röviden, de gyönyörű szavakkal méltatja az ünnepelt munkástársunk érdemeit és munkálkodását. Azután nagy rátermettséggel felolvasta házipoétánk: Guderna Rezső Kocsis Péterhez Írott versét. Minden egyes vendég, baráti készoritással és jókívánságokkal üdvözölte Kocsis Péter barátunkat 65-ik születése napja alkalmával. Mindenki jól érezte magát. Sokáig fogunk rá emlékezni. A “Magyar Szóról” sem feledkeztek meg vendégeink. 88 dollárt hoztak össze, amit Kocsis Péter 90 dollárra kiegészített. Tudósító Kocsis Pétérnek (65-ik születésnapja alkalmával) Kedves munkástársam, Őszinte barátom; Vegye szeretettel, Ezen kis Írásom, Nem tartom magamat, Holmi nagy költőnek; Versem tán’ megfelel Kis felköszöntőnek. Születése napján, Szívből üdvözöljük; Kívánjuk: sokáig Maradjon közöttünk. Reméljük, megérti Mathuzsálem korát: Akkor a “Magyar Szó” Kap még néhány dollárt. Munkástestvéreínk Annyira szeressék, Ezer év múlva is Nevét emlegessék. S ha kívánságaimban Csináltam hibát, Kárpótlásul kapjon Száz jól hízott libát. Rövid köszöntőmnek Már végére járok;. Pohár a kezembe, Követőket várok. Az ünnepelt pedig Még sokáig éljen Kedves családjával Boldog békességben. Guderna Aezső Tisztelt Szerkesztőség! Tegnap hallottam a repülőtányérok meséjét, amelyet egy állítólag New Yorkban kiadott 25 centért árusit/ott, 200-oldalas könyv terjeszt. Eszerint nem tudják: a Mars vagy a Vénusz lakói jönnek-e át hozzánk a Föld tanulmányozására. Az ut egy óra a Földig és egy óra vissza. A Mars-lakók barnaszinüek, 36 inch magasak. Az egyik tányérrepülőn 16 emher volt,, akik meghaltak. Chicagóban temették volna el őket, a gépük a chicagói múzeumban van kiállítva. Gépük mágnesei működik. Hajtóolajat nem használnak. A Mars- vagy a Vénusz-lakók vére a mi emberi vérünknél mégegyszer súlyosabb. Gépükön nincs csavar, egy darabból készült az egész. Egy másik gépben 35 ember ült, mindnek külön kabinja volt, mind egyforma ruhát viselt. Viseltes ruháikat egy chicagói nagyáruházban adták el féláron... Ha lehetséges volna, szerezzen a szerkesztőség pontos értesüléseket ezekről a mesékről ott New Yorkban. Ajánlatos lenne a Magyar Szóban' néhány sorral megemlíteni a mese hátterét. Véleményem szerint az egész, mese csak könyveladási üzlet, párosítva a békére vetett figyelem félrreterelésével, hogy a háborús; uszítok nyugodtab- ban végezhessék üzelmeiket és nyugodtabban emelhessék a népekre kivetett adókat, mert majd egyszer, ha másért nem, hát a Mars vagy Vénusz támadása ellen kell a háborús készülődéseket folytatni az adófizetők kisaj tolásával. -KOZMA DÉNES, farmer, Kanada. (A Szerk. válasza: — Mi meg kanadai, és alaszkai forrás megjelölésével hallunk és olvasunk ilyen bődületes meséket. A nyári munkatorlódás miat.t egy darabig nem lesz érkezésünk az ügyet kivizsgálni.) • “Tele jobbnál-jobb cikkekkel” _ Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelten küldöm előfize-^ tésem megújítását a Magyar Szóra. A hetilapot sokkal jobban szeretem, mint a régi, nagyon kevés információt közlő Magyar Jövőt. Most csak remélem, hogy a magyarság elegendő mértékben % támogatni fogja, hogy igy is maradhasson, tele jobbnál- jobb cikkekkel. S. H. H., Kanada. güJfnitJUlUÍJIIJiUililiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiimiiniiauB Los Angelesben meghalt Tímár Helén Mrs. Helen Tímár, a los angelesi körökben régóta ismert fiatal asszony szívroham következtében hirtelen eltávozott az élők sorából. Temetése szombaton, julius 25-én mént végbe nagyszámú barát és ismerős jelenlétében. Részvétüket ezúton fejezzük ki férjének, Timár Sáp- dórnak, aki annak idején megbecsült munkása volt sajtónk clevelandi nyomdájának.
