Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-20 / 34. szám
8 AMERIKAI magyar SZŐ August 20, 1953 Hogy is néz ki a szabadság J; a ‘ szabad Nyugaton”? Az elmúlt, hetekben a nyu- gateuropai rekció valóságot rohamot indított a nép szabac ságjogai ellen, helyesebbel azoknak még meglévő marad' ványai ellen. Nyugat-Német- országban a parlament reakciós többsége olyan “választójogi törvényt” fogadott el, amely ki akarja rekeszteni a haladó pártokat az ország alkotmányos életéből; azokat a manuátumokat pedig, a- melyek haiadó csoportokat illetnék meg, e törvénybeiktatott csalás segítségével egyszerűen el akarja rabolni. (Nem tanulva De Gasperi hasonló tervének súlyos kudarcából !) Alkumánymódositásra ké- szül-a Irancia reakció is: az erről szóló törvénytervezetet már a közeli napokban a parlament elé terjesztik. E törvényjavaslat szerint a miniszterelnök tetszése szerint “szabadságra küldheti” a parlamentet, ha az nem hoz neki megfelelő törvényeket, s rendeletek utján, a parlament kikapcsolásával kormányozhat. Az alkotmány reakciós módosítása azt is lehetővé tenné a kormány számára, hogy -az ellenzéki képviselőket. bármiféle címen egyszerűen bebörtönözze: a mentelmi jog ugyanis az uj törvényjavaslat szerint csak a parlamenti ülések időszakára lenne érvényes. A nyugateurópai reakció tehát folytatja összehangolt, támadását a burzsoá-demok- ratikus szabadságjogok ellen. Ezek az intézkedések nem jelentenek valamilyen elvileg uj vonalat. Céljuk, hogy szentesítsék azokat az alkotmánysértéseket és jog- tiprásokat. amelyeket az uralmon lévő reakció nap mint nap elkövet, s egyben a “törvényesség” köntösébe öltöztessék a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a szabad véleménynyilvánítás, a személyes szabadság további megnyirbálását. A burzsoá-demokratikus szabadságjogokat már eddig is jelentősen megtépázták a nyugat,európai országokban. A sajtószabadság például, a- mely a legelső helyek egyikén szerepel a burzsoá alkotmányokban, a valóságban rendkívül korlátozott. A reakció ma még nem meri egyszerűen betiltani a demokratikus saj át, de különböző, igen snlvos eszközökkel igyekszik lehetetlenné tenni a haladó lapok megjelenését. 1947-től kezdve az egymást követő f uncia' kormányok mintegy 800 pert zsuditottak a francia demokratikus sajtóra. Csn án a “VHumanite” ellen 135 pert inditottak. E perek célja: a demokratikus újságok tó ikretéteie és bírságokkal való megfojtása. Mindennapossá vált emellett a demokratikus érzelmű újságírók bebörtönzése is. Ismeretes, hogy André Stilt, a “l’Humanité” főszerkesztőjét március vége óta börtönben tartják. Nyugat-Németor- szágban a közelmúltban egész 1 Indonézia népeinek függetlenségi harca JUNIUS közepén lemondott, tokosok, főleg külföldi ültetvéVilopo indo,néz miniszterelnök kormánya. A kormányválság azóta is tart és sorra kudarcot vallanak a reakció kormányalakítási kísérletei. A kormányválság elhúzódása és az a hősies küzdelem, amelyet Indonézia népe országa függetlenségéért folytat, ráirányította a világ közvéleményének figyelmét erre a délkeletázsiai országra. Az Indonéz Köztársaság a földkerekség legnagyobb szigetSzukarnó, Indonézia miniszterelnöke állama. Az Indiai-óceánt a Csendes-óceántól elválasztó 4 nagy szigetből, 15 terjedelmes és többezer kisebb szigetből áll, amelyek olyan nagy területen vannak elszórva, mint egész j Európa.. Szárazföldi területe [meghaladja az 1,900,000 négyzet- kilométert. A szigetcsoport lakossága több mint 70 millió fő. Indonézia lakóinak nyelvi megoszlása rendkívül változatos. A szigetvilágban több mint 200 nyelvet és táj szólást beszélnek. Hivatalos jelentések szerint a lakosságnak csupán 10-—15 százaléka tud Írni és olvasni. Az egészségügyi viszonyok rendkívül súlyosak: az országban mindössze 1,200 orvos működik, tehát csak minden 60 ezer emberre jut egy orvos. Ezekután nem meglepő, hogy a legkülönfélébb járványos betegségek pusztítanak a lakosság soraiban. Az ország egyes részei gazdasági szempontból erősen különböznek egymástól. A világfon- tosságu árukat termelő vidékek Sioiiioí,easagaDan hatalmas területeket borit az őserdő, ezeken: a helyeken a lakosság ritka, s vtti, n, ino'i^p.,detJegesebb eszközökkel folytat mezőgazdasági; termelést, vagypedig vadon tér-1 mő gyümölcsök gyűjtögetéséből él... j Indonézia- elsősorban agrárállam. A lakosság 80 százaléka el a mezőgazdaságból. . Világviszonylatban több mint 40 százalékos részesedéséel a második helyet foglalja el a gumitermelésben; itt szüretelik továbbá a bors 79, a tea 19, a kávé 6 százalékát. A világ kopra- és pál- maolajtermelésben a harmadik helyen áll, nem is beszélve a különböző rostnövényekről, a dohányról, cukorról és egyéb j mezőgazdasági terményekről. Ti- zennyolcszázalékos részesedésével Indonézia a világ óntenne-! lésében a harmadik helyen áll.j Ezenkívül jelentékeny mennyi-: ségü bauxitot, mangánt, ara- j nyat, ezüstöt, gyémántot, rezet! és más ásványanyagokat bá-J nyásznak a szigeteken. Kőolaj - j termelése 3.§ százalékát képvi- í seli a világtermelésnek. Ezek a természeti kincsek nem az indonéz népet, hanem a kül-1 földi monopóliumokat gazdagít- . iák, amelyek a nemzeti jövedelem 65 százalékát vágják zsebre, mig a lakosság túlnyomó többségének csak 12 százalék jut belőle. A fennmaradó részen a helyi burzsoázia osztozkodik. A föld nagyobb része nagyblr-' nyesek kezén van. Jellemző például, hogy Nyugat-Java 692 ültetvénye közül mindössze kettő 1 van indonéz kézen. A parasztság többségének egyáltalán nincs földje, vagy csak egy hek- , tárnál kisebb parcellája van. A fokozódó kizsákmányolás következtében a parasztok elnyomo- rodása egyre gyorsabb ütemü. A dolgozók átlagbére a létminimumnak alig a felét teszi. Az országban igen nagy a munkanélküliség. Indonézia, vagy ahogy regen- tenevezték, a Keletindiai Szigetvilág, századokon át Hollandia gyarmata volt. Wall Street urai a második világháború utáh erőteljesen rávetették magukat az országra. Az amerikai tókét a roppant nyersanyaggazdasága mellett — a szigetország földrajzi helyzetének számukra nagy stratégiai I jelentősége is vonzza. Jellemző az amerikai tökebehatolas megnövekedésére, hogy amig 1940- ben az amerikai tőke a külföldi beruházásoknak csak 6.4 szá- , zalékát adta Indonéziában, I 1947-ben már a befektetett ösz- szeg több mint fele amerikai volt. A második világháború alatt, 1942-ben, japánok szálltak meg 1 az indonéz szigeteket. Az európai gyarmatosítók alig fejtettek ki ellenállást, s csakis a helyi lakosság vette fel a küzdelmet a japán fasiszta csapatok ellen. Évekig tartó, elszánt par- I tizánháboru kezdődött meg. — I 1945 augusztus 17-én Jáva és | Szumatra szigetén kikiáltották a demokratikus Indonéz Köztársaságot. Az uj kormány bejelen- j tette a létfontosságú iparagak népi ellenőrzés alá vonását, ami különösen nagy megdöbbenést keltett az imperialisták körében. 1945 szeptemberében a visszamaradt japán csapatmaradványok lefegyverzésének ürügyével angol csapatok szálltak partra Indonéziában. Ezek az angol csapatok még a fegyveres japan katonaságot is igénybevették a független indonéz állam leverésére. Az angol csapatokat ugyan 1945 végén kivonták Indonéziából, de az országot egy százhúszezer főből álló holland hadsereg támadta meg. A jobboldali szociáldemokrata Sarir, aki akkor az Indonéz Köztársaság miniszterelnöke volt, 1947 márciusában olyan egyezményt irt alá a holland gyarmatosítókkal, amelyben beleegyezett abba, hogy az Indonéz Köztársaságot beolvasszák a holland gyarmatbirodalomba. Amikor a nép értesült erről az egyezményről, a felháborodás vihara elsöpörte Sarir kormányát, s Indonézia élére baloldali kormány került Sarifuddin vezetésével. A hollandok 1949-ben ünnepélyesen kijelentették, hogy Indonéziának visszaadják függetlenségéhez való jogát. Ennek ellenere úgy “vonultak ki”, hogy biztosították a maguk szamára a kulcsállásokat. A holland gyarmatosítók, kihasználva *az újonnan alakulóban lévő állam gyengeségét, s az Egyesült Államok segítségére támaszkodva — belekényszeritettek Indonéziát az úgynevezett “kerekasztal- konferenciábaé’ A kerekasztal-kcnferencia í döntései szerint létrehozták az Indonéz Egyesült Államokat, mint a Holland-Indonéz Unió egyik tagját. Az unió élén a holland királynő áll. Az Indonéz Egyesült Államok a kerekasztal- értekezlet döntése szerint 16 állam szövetségéből áll, s kormányának a holland kormány beleegyezésé nélkül nem volt joga döntéseket hnzni a külpolitika (Folytatás a 14-ik oldalon) irta a “i’Observateur” “Rend őrállam felé” cimü cikkébei —a nemkommunisták eher irányuló elnyomás egyik ki sérlete volt és ha ez a kisér let sikerül, úgy továbbiak ií követik. Minden fasiszta rendszer igy kezdte...” Hollandiában bíróság elé állítottak 16 beertai és három fins- terwoldei munkán élkülit, pusztán azért, mert akciót szerveztek a rendkívül alacsony munkanélküli segély emeléséért. Amsterdamban pedig több állampolgárt azért tartóztatott le a rendőrség, mert rózsacsokrot “merészeltek” elhelyezni a- hitlerfa- siszták elleni harcban mártírhalált halt hazafiak emlékművén. I Nyugat-Európa országaiban a reakciós kormányok félrelökték és sárbatiporták a burzsoá-demokratikus szabadságjogok zászlaját. De Nyugat-Európában ugyanakkor egyre erősödik az a harc, amely a demokratikus szabadságjogok megvédéséért folyik. A zászlót, amelyet a burzsoázia félrelökött, Nyu- gaf-Európa baloldali pártjai ragadtak meg, s emelik magasra, maguk köré tömörítve a harcban a jogfosztott lakosság millióit. Hatalmas eredmények kivivására képesek ezek az erők! Példa erre — s egyben intő figyelmeztetés a reakció erőinek — a junius 7-i olaszországi választás, a- melyen az ország népe megsemmisítő csapást mért a csaló választójogi törvényre, a kereszténydemokraták mandátumrabló mesterkedéseire. Nyugat-Európa népei most— e példán is fellelkesülve — e pártok vezetésével még keményebben harcolnak a demokratikus szabadságjogok megvédéséért. ■ sor , terrorpert inditottak a i demokratikus sajtó munka- 1 társai ellen. Lüneburgban 18 i havi börtönre Ítélték Rupert, Kellnert, a “Die Wahrheit” ■ cimü lap szerkesztőjét, mért - sikraszállt a békeszerződés megkötése mellett. Düsseldorfban letartóztatták a “Frau von Heute” cimü nőlap szerkesztőjét, Hamburgban öthavi börtönre Ítélték Wilkét, a “Hamburger Volks- zeitung” szerkesztőjét, mert meg mert,e Írni az igazságot Philip Müller nyugatnémetországi békeharcos meggyilkolásáról. Hasonló a helyzet számos j burzsoá alkotmány-“biztosi- totta” szabadságjoggal: a gyülekezési szabadsággal is. Ez is joga — elvileg — a legtöbb nyugateurópai ország polgárainak. De ha a demok- 1 ratikus érzelmű állampolgárok élnek is e jogukkal, igen hamar gumibotokkal, könnygázbombákkal és szuronyokkal találják magukat szemben. S a rendőrök egyáltalában nem válogatósak, egyformán lesújtanak, akár munkanélküliekről, akár diákok^ ról, akár nyomorgó frontharcosokról van szó. íme néhány példa a soktizezerből: a nyugatnémetországi Nürn- bergben egy szabályszerűen bejelentett munkanélküli-értekezlet megnyitása után l nyolcvan géppisztolvos és gumibotos rendőr rontott a terembe, s agybafőbe verte az értekezlet részvevőit. Nápolyban az egyetmi hallgatók béketüntetést rendeztek. Erre az egyetem épületét rend- 1 őrök árasztották el, s válogatás nélkül ütlegelték a diá- j kokat, diáklányokat és tanárokat. Egy másik esetben az olasz rendőrök — a gyülekezési szabadság nagyobb dicsőségére — a magasabb nyugdijakat követelő nyomorék frontharcosokra támadtad. A tüntető hadirokkantak ellen először tüzoltókocsikat vezényeltek ki, s hatalmas '-úzsugarakkal -próbálták szétoszlatni őket. Majd e “tüzérségi előkészítés“ után működésbe léptek a rohamrend-! őrök s a nyomorék fronthar-' ’osokat lábuknál és hajuknál! fogva vonszolták a rendőrségi j gépkocsihoz. I Hasonlóan súlyos nyílt és! orvtámadások érik a szemé-; lyi szabadságot is. Állítják j ugyan, hogy “Nyugaton” sen-i kit sem lehet elitélni bizonyítékok híján, vagy koholt j vádak alapján. De mi törté- j nik a valóságban ? Le Léapot, i a Francia Általános Munkás-; szövetség nemkommunista főtitkárát, André Stilt, Luden | Molinót és más francia haza-: Fiakat. egy 1940-ben kiadott olyan rendeletre való hivat-1 kozással tartják — minden birósági Ítélet nélkül — már hosszú hónapok óta bebörtö- i nözve, amelv csak háborús i időkre vonatkozik, ezért nincs is törvényes hatálya. Ezt és az ehhez hasonló terrorakciókat még burzsoá oldalról sem helyeslik egyöntetűen.; “Le Léap letartóztatása — j PARKBAN, mert egész nap tart a MAGYAR SZŐ ELSŐ NAGY SZÜRETI MULATSÁGA”. Finom ennivaló a javából. Szőlőlopás, tánc és egyéb rendkívüli attrakciók. Útirány: A Lexington Ave White Plains Road subwayval a 225-ik utcáig, onnan másfél blokk kelet irányában a park, tutim MIK ÓHAZÁBÓL importalt maUnHkHUUl. jyaj. b!uz p dollárért! Olvassa el szenváeios ajánlatunkat a IS-ik oldalon! SZÜNETELÜNK úgy, mint otthon nyáron, lőre a javából, de a falu is ott lesz, mert a kisbirő kidobolta, hogy “közhírré tétetik, hogy szeptember 20-án mindenki legyen az INTERNATIONAL
