Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-06 / 32. szám

August 6, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 Elérkezik a nap, amikor az első kozmikus űrhajó kék csillagként suhan végig a lá­tóhatáron, eltűnik szemünk elől, mintha feloldódnék az ég feneketlen kékjében. A bátor űrhajósok a Naprend­szer távoli világainak kifür- készésére indulnak. A kormá­nyos előtt ott fekszik Nap­rendszerünk térképe. Köze­pén a hatalmas Nap, az üstö­kösök és aszteroidák pályáit feltüntető vékony szaggatott vonalak. A kormányos vak­merő kézzel vonalat húz a térkép fekete alapján. Kije­lölte az űrhajó útvonalát, hi­dat vert a Föld és az uticélul választott bolygó között, hi­dat vert két világ között. Hogyan halad ez a vonal? A Naprendszer terében szá­mos megszokott fogalmunk alkalmazhatatlanná válik. Ki­derül, hogy legközelebbi boly­gószomszédunkra, a Vénusz­ra, a repülés időtartama jó­val nagyobb, mint a távolab­bi Merkúrra, amely a Nap körül keringő bolygók között a legfelsőbb. Előfordulhat, hogy az űrhajó bizonyos, ese­tekben előbb éri el célját, ha kisebb sebességgel repül, mintha célját, express-ürhajó sebességével akarná megkö­zelíteni. És mig a Földön ^például a New York-Chicago repülőgépet időbeli korlátozás nélkül indíthatjuk útra, az űrhajó indításának időpont­ját a másodperc törtrészeire kiszámított pontossággal kell meghatároznunk. Hogy ezt a sok különös ál­lítást megérthessük, ma­gunk elé kell képzelnünk an­nak a végtelen térségnek ál­talános képét, amelyet űrha­jónk átszel. Keringő porszemek Ha a Föld mozgását kívül­ről szemlélhet,nők, lélekzet- elállitó látványban lenne ré­szünk. Látnok Földünket, a- mint másodpercenként 29.8 kilométer sebességgel, a pus­kagolyónál harmincszorosán gyorsabban, — majdnem kör- alaku pályán száguld a Nap körül. Megközelítően a Föld­pálya síkjában robog a többi nyolc nagybolygó és a szám­talan apróbolygó: az aszte­roidák. A Naprendszer hatá­rain, 6000 millió kilométer távolságban, a Földnél kisebb Pluto járja őrjáratát. Mig Utazás a Merkúrra Földünk egy esztendő alatt kerüli meg a Napot, a Pluto 250 esztendő alatt teszi meg Napkörüli útját, A bolygók körül holdjaik keringenek. Végtelennek tetszik a Nap­rendszer térsége. Még a leg­nagyobb bolygók — a Jupi­ter és Szaturnusz is —, egy óriási, például a Yankee Sta­dium nagyságával felérő te­remben lebegő parányi por­szemekhez hasonlíthatók a végtelen térséghez képest, E ‘porszemek” között a kozmi­kus ür terül el, amelyen át­hatolnak Napunk vakító su­garai. Az űrhajó elindul a stadion déli tribünje fölött ,ebegő porszemről az északi tribün fölöt,t lebegőig. Útjá­ban le kell küzdenie, vagy fel kell használnia a Nap hatal­mas vonzóerejét s el kell ke­rülnie a meteorit-áramok és a kisebb bolygók szírijeit és zátonyait. Pontosnak kell lennie an­nak a térképnek, amelynek pontjai, a Naprendszer tag­jai, nem egy helyhez rögzí­tettek, hanem a természeti törvények meghatározta szi­gorú pontossággal járják út­jukat. Állomás az űrben A világtér meghódításának első lépése nyilvánvalóan a Föld mesterséges kísérőjének megteremtése lesz. Képzeljük el, hogy egy nemlétező rendkívüli magas, ahol a levegő már egyáltalán nem gát,ólja a lövedék moz­gását, egy fantasztikus mére­tű ágyú vízszintes irányban lövi ki lövedékét. Ez parabo­likus ivet ir le és a Földre hull. Növeljük kétszeresére a lövedék sebességét, a röp- pálya ive laposabbá válik. El­érhetjük azt a szebességet, hogy a pálya görbülete egyenlő legyen a Föld felüle­tinek görbülésével. A löve­dék ekkor nem hull a Földre, hanem a Földet megkerüli, bolygónk kísérőjévé, mester­séges holddá válik. Azt it sebességet, amelynél ez a keringő mozgás bekövet­kezik, keringési sebességnek nevezzük. Minél magasabban tehetetlensége folytán repül covább. Az utasok az ablak­hoz tódulnak. Az abszolút fe­kete térben, egészen közel, lassan forgó, zöldeskék gömb lebeg. A Föld. A hajó és a bolygó közt,i távolság másod­percenként 7.5 kilométerre' nő. A Föld óriási sebességgel távolodik, hiszen a rakéta kilövésének iránya ellenkező volt a Föld Napkörüli kerin­gésének irányával. Ezért az űrhajó a Nap körül kisebb kerületű ellipszispályán mo­zog, mnt a Föld. Hónapok telnek el. .. A távoli Föld már régóta kékes- Utazás a Merkúrra szinü csillagnak látszik. A Nap sugárzó melege észreve­hetően nőt,t. Most uj, isme­retlen világ tárul elénk. A Merkur acélszürke gömbje csillog felénk. Az űrhajó nyomába szegő­dik a Merkúrnak és tőle való távolságát másodpercenként 9.5 kilométerrel csökkenti. A repülés sebességét szabályoz­ni kell. Különben az ágyulö- vedéknél tízszer sebesebben vágtató űrhajó meteorként fúródnék a Merkur felületébe. A pilóta tehát az űrhajó mozgását — a motorok ellen-! kező irányú működtetésével — fékezi. Ezzel csökkenti a találkozás sebességének azt az össeetevőjét, amelyet a Nap vonzóereje hoz létre (9.5 kilométer másodpercen­ként). így a bolygót lassan közelítheti meg. Akkor pe­dig, amikor megkezdődnék az űrhajónak a bolygóra zuha­nása, a pilóta még ezt a — másodpercenként 4.3 kilomé­teres — sebességet is lemor­zsolhatja. Ily módon a pilóta mindössze annyi üzemanya­got, használna föl, amennyi a másodpercenkénti 13.8 kilo­méteres sebesség lefékezésé­hez szükséges. A pilóta azon­ban mindkét sebességössze­tevő fékezését közvetlenül a bolygó megközelítésekor kezd­te meg. Ebben az esetben másodpercenkénti 10.4 kilo­méteres sebességet kell. meg­szüntetni. ...Néhány fordítás a kor- mányrudon és az űrhajó tok­jaival a Merkur acélszürke, korongja felé fordul. A raké­tamotorok nagy zúgással új­ból működnek. Az utasok pe­dig, akik már hozzászoktak a súlytalanság állapotához, ismét a nehézség ólomsulya alá kerülnek. A bolygó ro­hanva közeledő korongja már a látóhatár közepét foglalja el. A gömbből egyszerre la­pos korong lesz, amelynek középpontjában a hajó fog­lal helyet,. Még néhány pilla­nat, — lassú, vitorlázó le­ereszkedés, és a földi űrhajó talajt ér a Naphoz legköze­lebbi bolygón. Rohamosan száguldanak a napok. Fontos megfigyelé­sek, kísérletek, gyűjtések közben telnek el. Gondolni kell a visszatérésre is. De meg kell várni a Merkur és Föld megfelelő kölcsönös helyzetét. Ez 115.9 földi nap múlva következik be. Végre elérkezik ez a nap is. A pilóta pontosan akkora sebességet állít elő, mint amilyennel kikötött. Azaz másodpercenként 10.4 kilo­métert. Az űrhajó a Merkur és a Föld pályáját érintő fél­ellipszis mentén útnak indul. Világtéri hajónk a Föld légkörébe 13.5 kilométeres sebességgel érkezik. A gép siklórepülésbe kezd. így a légkör magasabb, ritka réte­geiben, majd a sűrűbb réte­gekben fokozatosan fékező­dik sebessége... Még nem jött el aznapja, hogy az első bolygóközi űrha­jó felszállhatna a Földről. A tudósok vakmerő szelleme azonban már eleve végiggon­dolja a jövendő világtéri re­pülésnek legapróbb részleteit is. Az űrhajó egyre újabb és újabb szerkezeti tervét dol­gozták ki és fölvázolják a bolygóközi útvonalakat. Ta­lán már a mai fiatal nemze­dék megéri, hogy tanúja lesz annak a nagy eseménynek, hogy a természet erőit legyő­ző ember kiszabadul a Föld vonzóköréből és diadalmasan száguld uj világok felé. r^FÉRFÍRURÁÍT^] | Mis: használt neves gyártmá- j $ nyu, sok rendelésre készüi > | $100 és magasabb értékben ; | $12.75 és feljebb kapható. I Louis Sanders ! 1541 First Avenue, N. Y. C t íelefon: RE 4-5043 | a 80 és 81-ik utcák között s | E hirdetés felmutatója a vá- \ J sárolt ruhával fehér inget I 1 kap ajándékba! ? helyezzük el az ágyút, annál kisebb ez a sebesség. Ha a tenger szintjén másodpercen­ként 7 912 méter, Zov kno- ; méter magasságban 7 761 méterre csökken. Ha mái4 most, ezt a lövedé­ket lakószobákkal^ laborató- ; riumokkal, műhelyekkel, rak­tárakkal, a kozmikus űrha­jók számára kikötőkkel sze- reinók tel, a mesterséges bolygó a világegyetem végte- : ien térségeibe készülő utasok átszállóhelye lenne. De miért van szükség ilyen közbülső állomásra ? Nem lenne elegendő kozmikus utunkra közvetlenül a Föld felszínéről nekiiramodni ? A kozmikus ut két szakasza , Nem, nem lenne egysze­rűbb. Mint ahogy a világkö­rüli utat járó óceángőzös is a nagy szénállomásokon üzem a nagy szénállomásokon üzem­közi repülés első idejében az űrhajó sem tud egész útjára elegendő fűtőanyagot egy­szerre elszállítani. Az ut első szakaszának — a Föld és a mesterséges bolygó közti sza-, kasznak — feltételei teljesen különböznek a további út­szakasztól. Ezért a különböző j útszakaszok megtételére al-1 kalmas rakéták szerkezeté-1 nek teljesen különbözniök kell. Az első útszakaszra ké­szült hajónak áramvonalas­nak kell lennie, mert át kell i törnie az 500—1000 kilomé- j tér vastag teljes légkört. Nagyteljesítményű motort kell beépíteni, amely másod­percenként mintegy 8 kilo­méter sebesség kifejtésére' képes. Ezért sok üzemanya- j got. kell magával vinnie. Az ; ut második szakaszára indu­ló űrhajó tetszőleges alakú lehet, a bolygóközti térség­ben mozgását már neirf féke­zi anyagi közeg. Motorja is viszonylag gyenge lehet, j mert már nem fenyegeti az j i a veszély, hogy viszahull a Földre. Az üzemanyag meny- nyisége a kitűzött, feladat J nagyságától függ. Bizonyos ! esetekben az v üzemanyag ! mennyisége rendkívül cse­kély lehet. Az űrhajók nem csupán a dásával természetesen a nagy teljesítményű űrhajók köz­vetlenül a Földről indulhat­nak el s nem kell a közbülső i állomást igénybe venniök. j Az űrhajók nem csupán a j nap szigorúan meghat.áro- I zott pillanatában, hanem a I bolygók kölcsönös helyzeté-; nek megfelelő napon kell fel- j szállania, különben megtör- j ; ténhetik, hogy soha sem fog az előre meghatározott pont-! ban a kijelölt bolygóval ta­lálkozni. A bolygóknak ezek j az előnyös kölcsönös helyzetei j azonban nem túlságosan gya- i koriak. Előfordulhatnak hó­napok és évek, amikor az ür- j hajó nem hagyhatja el al Földet, mert a bolygók köl­csönös helyzete nem kedvez a világür-repülésnek. I A Merkur közelében A pilóta az űrhajót a Mer­kur felé irányítja, kikapcsol­ja a motorokat és a hajó, mint a parittyából kilőtt kő, ’ I -r i-*'i ■» « &-j.; .t *•.-» •.* • i 1 ’.. .. _________ — ■ KÜLDJÖN ===t,Y1 rí "r,:zrsi-=? vámmentes IKK A csomagok 'll az óhazába! ÉLELMISZEREK, RUHANEMŰK, CIPÓK, BICIKLIK. NYLON HARISNYÁK, STB. AZ “IKKA” BUDAPESTI RAKTÁRÁBÓL A legpontosabb és iegöiztosabb kiállítást garantáljuk KÉRJE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! Joseph tßvownjield Richmond és Brownfield, Inc. 62 William St-, New York 5, N. Y. -- Te*.: WH 4-3355 !-! mm CATERING A SRONXBftä 1-1 KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA : BRONX HUNGARIAN RESTAURANT \ :; 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. ! ;> Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más ; alkalomra \ j GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ÁRAK! ; ’ Érdeklődni lehet esténként WE. 3-2522 vagy TA. 8-4618. ff ^ POMPÁS MAGYAR ESTÉK A Hungarian Garden Éttermében és Bárjában 152,8 Second Ave. (79-ik utcánál) New York City Telephone: RE. 4-9670 ' ZETTL LACI, tulajdonos. Minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap MAX FRANSKÓ és elsőrendű cigányzenekara játszik. Kitűnő vacsora $1.85. • "Csirke vacsora $2.23 Legfinomabb borok, likőrök és pálinkák. =-=^ —■ ...............4 ................................................................................................................ Áf j RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA * <a “SNik utca sarkán) ■*’’* 1437 3rd Avenue. Tel. BU 8-0660-0670 Gesztenye piré, mignonok, torták. — Este 11-ig nyitva van. NEW YORK UNDERTAKING COMPANY M. J. Balló, 240 E. 80 St., New York, N. Y. • TR 9-5405 Temetéseket valláskülönbség nélkül, mérsékelt áron vállalunk. j ' J » * ■ .a -a • -* • * * a - a a * a. * a-aa a a a * m ff A a mm a a A • « A *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents