Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-12-31 / 52. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 31, 1953 Nevezetes amerikaiak dprlók gyermeke, Galésburgban, Illinois államban született. Ti- enharom éves korában tejeskocsit hajtott, de egyik állását a másik után változtatta, igyekezvén szűkölködő családjának jobb megélhetést biztosítani.— Nem sokáig járhatott iskolába, de annál többet látogatta a helyi közkönyvtárat, ahol különösen a Lincoln életéről irt Írásokat bújta. Időközben összegyűjtötte a szájról-szájra járó legendákat is Lincolnról, aki ott Galésburgban folytatta le hires Szónoki versenyét Stephen Douglassal. Nyugtalan szelleme tizenhat éves korában nyugatra vitte, az utat teherkocsik belsejében vagy tetején.. téve meg. A kansasi búzamezőkön aratómunkás,-a városokban vendéglői- tányérmosogató volt, Mindez csak fokozta együttérzését a nehezen dolgozó munkás emberekkel. A spanyol-amerikai háborúban is résztvett, majd éj1753-ban a tizenhárom gyarmat | főpostamesterévé "nevezték ki az | angol király uralma alatt, ő volt az első ember, aki ezt a tisztséget betöltötte. Tudományos kutatásokat kezdett folytatni és rájött és bebizonyította, hogy a villámlás és a villamos erő egyazon eredetűek. Feltalálta a villámhárítót és sok ! más hasznos eszközt. Negyven- ! kétéves korában azonban be- : szüntette üzleti vállalkozásait s I ettől kezdve kizárólag közügyeknek szentelte idejét. Angliába | hajózott, hogy a két ország köz- ' ti háborút elkerülhessék, de mi kor ez nem sikerült, 1775-ben a Continental Congress tagja lett. Ilyen minőségben küldték ki Franciaországba, amellyel sikerült szövetséget kötnie, ami biztosította az amerikai forradalom sikerét. A függetlenség ki- j vívása után résztvett áz Ang- j liával kötött békeszerződés meg- ! szövegezésében; sőt 81. éves koÁz elkövetkező napokban .és hetekben a következő hires amerikaiak születésnapját fogja az amerikai nép ünnepelni: Clara Barton (1821 december 25 — 1904 április 12) Az ő fáradozásának köszönhető az Amerikai Vörös Kereszt megalapítása 1881-ben. Massa- chusettsben, szülőhelyén már 15 éves korában kezdett tanítással foglalkozni, de harmincéves korában Washington, D. G.-be költözött, ahol miniszteri tisztviselő lett. A polgárháború felhői akkor kezdtek gyülekezni Amerika felett. Clara a háború kitörésekor önkéntes ápolónői tisztséget vállalt egy katonai kórházban és itt szerzett tapasztalatai vezették arra, hogy már a csatatéren volna szükség, a sebesülteket ápolás alá venni. Hosszas erőfeszítés után végre engedélyt nyert arra, hogy a frontra mehessen és orvosi felszereléseket is vihessen magával. Két éven keresztül dacolt a front viszontagságaival és nem hagyta el a csatatereket, amig ott sebesülteknek segít- j ségre volt szükségük. A polgár-1 háború után Európába hajózott hogy ápolónőként vegyen részt az 1870-i francia-német háborúban. Itt érintkezésbe került a Nemzetközi Vörös Kereszttel, a- | melyet 1864-ben alapítottak \ Genfben. Az amerikaiakat ő vette rá, hogy ehhez a kevéssé j ismert szervezethez csatlakozza- j nak. Kilenc évig tartott, mig érveléseire az Egyesült Államok kormánya is belépett a Nemzetközi Vörös Kereszt Egyletek Szövetségébe. Clara Barton lett! áz Amerikai Vörös Kereszt első | elnöke és az is maradt 83 évesj korában bekövetkezett haláláig, 1904-ig. Paul Revere (1735 január 1 — 1818 május 10) Francia bevándorlók gyerme- j ke, akinek nevét minden isko-1 lás gyermek ismeri, 1775 áprilisi 18-i éjszakai lovaglóutjáért. —| Lexington és Concord lakosságát kellett figyelmeztetnie, hogy angol csapatok vonulnak ellenük Boston felől. Az volt a megbeszélés, hogy a templom tornyán í lámpát akasztanak ki, mihelyt: az angolok elindulnak. Paul Re- j vere első sikeres útja után a! Biztonsági Tanács bizalmas, futárja lett, fontos híradásokat j terjesztve Philadelphiában, New : Yorkban és New England kü- j lönböző pontjain. Később a had- j seregben frontszolgálatot teljesített, előbb mint őrnagy, később mint tüzér alezredes. Del Paul Revere más téren is szer-! zett érdemeket. Művész és felta- j láló volt egy személyben és ipa-! ri téren valósággal úttörő. Öt-1 vösmunkás és vésnök létére, ő; készítette el a forradalmi kor- j mány első papírpénzeit is. Füg- I getlenségünk kivívása . után, J Fául Revere harang- és ágyú- j Öntő gyárat alapított. 1801-ben j az amerikai kormány 10,000 dől- j láros’ kó'lcsönt folyósított a szá-; mára, hogy rézbányát nyisson i és'a befektetést a kibányászott' rézzel fizesse vissza. Revere a j kölcsönt hamarosan vissza is | fizette, Köztiszteletben álló pol- ! gára volt hazájának 93 • éves í korában bekövetkezett haláláig. Bostonban, az “Old Granary Burying Ground”-on Granary el. Carl Sandburg (1878 január 6) A legismertebb amerikai költők egyike és Ábrahám Lincoln .életrajzirója. Mint" Svéd bévánA pandúrok országos szövetsége — National Sheriffs Association — egy szép pisztollyal ajándékozta meg az elnököt és tiszteletbeli pandúrnak “Deputy Sheriff-nek nevezte ki. rában az amerikai alkotmány szövegezésének munkájában is résztvett. Halála előtt még megérte az uj köztársaság fennállásának első évfordulóját. ★ Herman Melville (1819 augusztus 1 — 1891. szeptember 28.) Skót és hollandus szülőktől származó, nagy «rigol amerikai regényíró. Legismertebb munkája áz 1851- ben megjelent “Moby Dick”. Ez volt a neve annak a bálnának, amelyet az Atlanti és Csendes óceán vizein keresztül sokezer méröldön át üldöztek a bálnavadászok. A munkának a jelen mübirálói mély filozófiai értelmet tulajdonítanak. Melville maga is bálnavadász volt" s jól ismerte az anyagot, amiről irt. Newyorki iskoláinak befejezése után hajóinas lett,, majd néhány évig elemi iskolai tanítómester. 1841-ben vétette fel magát a bálna- vadászatra induló hajóra egy new englandi kikötőben. A Csendes óceán Marquesa szigetén lemaradt, a hajóról és jóidéig emberevők körében élt. Ottani tapasztalatait és megmenekülésének történetét, amit, egy másik bálnavadászó hajónak köszönhetett, “Typa” cimü regényében irta • meg. 1847-ben Melville meg- i nősült és a massachusettsi : Pittsfieldben irta későbbi munkáit 1863-ban NewYork- ba költözött, ahol vámtisztviselő volt 1885-ig. Legtöbb könyve a matrózokról és vitorlás hajókról szól. Sok más kiváló amerikai iró — mint Nathaniel Hawthorne, Ralph Waldo Emerson, Henry Wadsworth Longfellow — ugyanabban a korban inkább az j európai irodalmi hagyományokat követte s csak Melville maradt meg a különös ösvényen, amit kiválasztott. Ezért őt tekintik az első sajátosan amerikai Írónak. James Bowdoin (1727 augusztus 8 — 1790 november 6.) Francia hugenotte család leszármazottja és mint amerikai tudós, hazafi és államférfi vívta ki kortársai tiszteletét,. A Harvard egyetemen képezte ki magát és tekintélyes vagyont örökölt ap- i jától- Tudományos kutatásait ; iskola évein t,ul is! folytatta ; és Benjámin Franklinnal kí- i merítő levelezést folytatott. Nemsokára azonban a politika .vette igénybe teljes energiáját. Már a forradalom előtt, komoly szerepe volt a massachusettsi tör vényhozásban, a forradalom idején! pedig ez állam alkotmányozó gyűlésének elnöke lett. A forradalom befejezése után Mas-1 sachusetts állam kormányzó-1 jává választották. Itt a far- j merek. Dániel Sharp vezetése alatt a bíróságok munkáját erőszakkal akarták megakadályozni, amelyek az eladósodott farmerek birtokaira végrehajtást rendeltek el. A kormányzó a lázadást ' kötelességéhez képest fegyveres erővel törte le és a zendülés egyik inditóoka lett, hogy sokan erős központi kormány felállítását, sürgették. Bowdoin különben az amerikai alkotmány megszerkesztésére alakított bizottságban is működött, mint v Massachusetts állam kiküldötte. Halála után rövidesen, 1794-ben, a brüns- wie ki (Maina) főiskolát Bowdoin College-nek nevezték el az ő tiszteletére. Oliver Hazard Perry (1785 augusztus 23. — 1819 au- áu. 23. — 1819 augusztus 23.) Az 1812. háborúban lett nevezetessé, amikor az angolok hajóhadát az Erie távon legyőzte s következő rövid híradással számolt be róla: “We have met the enemy and they are ours!” (Találkoztunk az ellenséggel és birtokba vettük őket!). Perry Rhode Islandban született és 1799-ben még tengerészapród volt. A Földközi tengeren a kalózok elleni csatározásokban tüntette ki magát és az 1812-es háború elején a newportj (Rh. 1.) ágyunaszá- dok parancsnoka lett. Saját kérelmére Lake Eríere helyezték át, és itt ő vezette az uj hadihajók építését, aminek célja az volt, hogy az Erie t,ó birtokát az angolok kezéből kicsavarják. 1813 végén már kilenc Hajó állt teljesen felszerelve és Perrynek .sikerült az uj hajókat a dokkokból az Erie tóra átvitor- láztatni. Itt felkutatta az angol flottát és tönkreverte. Ferry ezután még kooperált a szárazföldi hadsereggel, úgy hogy az angol szárazföldi katonaság kénytelen Volt Det- roitot is kiüríteni. Ezzel az amerikaiak uralma alá került a Northwestern Territory (a Ohio folyótól északra terjedő vidék.) Mindezekért az amerikai kongresszus különös köszönetét és aranyérmet szavazott meg neki. Dicsőségét azonban nem túlsókéig élvezhette, mert 1819- ben, amikor amerikai érdekek védelmében a déli vizeken hajózott, sárgalázba esett és 34-ik születése napján meghalt. A trinidadi Port of Spain-ben temették el ideiglenesen, de a Kongresszus rendeletére hamvait a rhode islandi Newport,ba szállították el, ahol most is nyugszanak. ORVOSI TANÁCSADÓ Mit kell tudni a prostata-nagyobbodásról? A prostata-nagyobbodás, vagy prostátatultengés alatt a hólyagnyak közvetlen közelében a hugycsövet körülvevő, jóindulatú daganatot értjük, amely dió-, vagy. akár férfi- ökö nagyságúra is megnőhet. Növekedése közben a húgycső hátsó részének alakját, irányát, hosszúságát megváltoztatja és ezzel vizeletkiürítési nehézséget, vagy igen sokszor teljes vizelétrekedést okoz. A prostatanágyobbodás lényegében nem a prostatának, hanem a prostata melletti, hugycsőkörüli mirigyeknek a daganatos burjánzása. Ezekről a hugycsőkörüli mirigycentrumokról azt tartjuk, hogy fejlődéstanilag női jelleggel bírnak és érett férfikorban, amikor a férfihormon tevékenység erőteljes, nyugvó állapotban vannak. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy a férfi szervezetben női jellegű hormonok is termelődnek. Idős korban tehát a férfihormonok csökkentése után, ezek a női jellegű mirigyek kezdenek burjánzani és kialakul a prostatanagyobbodásnak nevezett daganat. Ezen elmélet alapján kezdeti állapotban férfihormonokat is szoktunk alkalmazni gyógykezelés céljából. A férfihormonok adagolása a panaszokat átmenetileg csökkentheti, de a daganat növekedését nem gátolja meg. Végleges és teljes gyógyulást a daganat műtéti eltávolításával lehet elérni. Az eltávolításnak többféle módja van, s azt választjuk ami a beteg számára a legjobb eredményt biztosítja. A műtét ma már veszélytelennek mondható. Dr Babies Antal ■ SiSSS jelenként dolgozva, egyetemre iratkozott. Ezután már városi! hivatalnok és újságíró lett. Több tötet verset adott ki, mielőtt arszághirü “The People, Yes” nmü költeményét megírta, a- mely az amerikai nép demokrá- jiáját dicsőíti. Sandburg ezután Dejárta az országot, mindenütt felolvasásokat, szavaló- és zene estéket tartva. Hatkötetes íletleirást adejtt ki Lincoln Ábrahámról, amelyet a legkitűnőbb amerikai életrajznak te- dntenek. Tavaly ünnepelték 75. születésnapját. Benjámin Franklin (1706 január 17 — L790 április 17) A gyarmati Amerika legnagyobb államférfiainak egyike. 3osztoni gyertyaöntő fia, aki j izénkét éves korában a fivérénél lett nyomdászinas. Meg- | lokallta a kegyetlen bánásmódot I is kevés fizetést, megszökött és ’hiladelphiiában idegen nyomdáin vállalt állást, ahol annyi iénzt takarított meg, hogy egy gén szerény nyomdaüzletet vásárolt meg magának. Most megkezd te a Pennsylvania Ga-1 ;ette kiadását, amely a gyärma-! ok legkitűnőbb hírlapi kiadvá- ■ íyává lett hamarosan. Phila- 1 lelphia érdekeiért harcolva, sakhamar ismertté tette magát 1 íz egész országban, úgy hogy <
