Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-12-10 / 50. szám
December 10, 1953, AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 DR. POGÁNY BÉLA ÍRJA Magyarul — tíz perc alatt * Nemrégiben írtam egy rovatot, amelyben elmondtam, hogyan lehet megtanulni angolul tiz perc alatt. Most, hogy ujságsztrájk folyik és az amerikai olvasóközönség nem olvashatja az ország hét legnagyobb lapját, alkalmasnak vélem az időpontot annak elmondására, hogyan lehet magyarul megtanulni tiz perc alatt, mert úgy vélem, hogy mivel a “Magyar Szó”-t nem érinti a sztrájk, legfőbb ideje, hogy azok, akik eddig a Wall Street lapjait olvasták, csatlakozzanak a “Magyar Szó” olvasótáborához. A sztrájk tizenegyedik napján irom ezeket a sorokat. A subway közönségét, az utcai járókelőket, a vendéglők vendégeit, a mozik és színházak látogatóit, Park-avenue-i estélyek meghívottait figyelve ugyanis azt tapasztalom, hogy mivel az emberek nem szívják magukba naponta a kövér i lapok olcsó mérgét, felszabadultak egy roppant nyomás alól, lelki feszültségük elernyedt, jobb színben vannak, egészségesebbnek és normálisnak látszanak, szinte azt merném állítani, hogy élvezik azt a lehetőséget, hogy nem kell olvasniuk a háborús uszítástól csepegő kalmársajtót, élvezik azt a gyönyörűséget, hogy maguktól gondolkozhatnak, tűnődhetnek, pihenhetnek és a maguk fejével értelmezhetik és magyarázhatják maguknak a honi és a világeseményeket. E nagy és kellemes pihenő alatt valahogyan ismét emberibb alakot öltenek, több megértést és több intelligenciát tanúsítanak és még maga Eisenhower is atomháboruellenes beszédet mond az Egyesült Nemzetekben a szeretet ünnepének, karácsonynak, közeledtével. Mint gyakorlott pedagógus és nyelvtanár állíthatom, hogy ez a lélekállapot a legalkalmasabb egy idegen nyelv megtanulására. Kísérleti tanítványom egy Wall-streeti tőzsdeügynök, akivel a szalon egyik távoli sarkában beszélgetek. Kezünk- ban egy-egy highball, kényelmes bőrfotelekben ülünk, mialatt a tárasaság többi tagjai, dekoltált hölgyek és idő előtt megöregedett szamarak a lakásban szétszórva szellemesen társalognak, ami azt jelenti, hogy a hölgyek beszélnek, az urak bólongatnak hozzá, mint udvarias diákemberek. —önnek is meg kellene tanulnia magyarul, — mondom neki, — hogy el ne maradjon a világ való eseményeinek ismeretétől és ezt csak a “Magyar Szó” szorgalmas olvasása utján érheti el. A magyar nyelv igen könnyű, főleg annak, aki már beszéli, de azért meg lehet tanulni, hiszen azok, akik azt képzelik, hogy tudnak magyarul, sem tudják a nyelvüket. Én sem. Ez tehát már közös alapot teremt magyarok és idegenszármazásuak közt. A magyarban is van vagy három- százezer szó, hiszen az éppen most megjelenő Eckhardt Sán- dor-féle Magyar-francia szótárban 275,000 szó van — és egy szótár mindig hiányos. A szókincset tehát ön játszi könnyűséggel elsajátíthatja! — De mibul, mibul? — kérdezte az alkusz. — És hogyan? — Nagyon helyes a kérdés. Ön már jó utón van. Megtanulhatja a szótárbul. A többi úgy megy, mint a karika- csapás. Ezzel már el is végeztük a tananyag tekintélyes részét ... Most áttérhetünk a nyelvtanra. Ez röviden a következő: Minden nyelvben az igeragozás a legnehezebb. A magyar nyelvben nem egy, hanem két igeragozás van: a tárgyas és a tárgyatlan, ezt. talán még a magyarok sem tudják s többnyire mégis helyesen használják... — Két igeragozás?! — kérdezte az ügynök elborzadva és égnek állt a haja. — Kettő bizony. Mit gondol kegyed? Van annak, aki meg nem issza! Például azt is mondhatom: én szeretek, te szeretsz, ő szeret, mi szeretünk, ti szerettek, ők szeretnek. Ez az egyik. Itt a másik: Én szeretem, te szereted, ő szereti, mi szeretjük, ti szeretitek, ők szeretik... Na, nem érdé-1 kés? Ez csak a jelen idő, de ne féljen, ilyenformán van az| összes többi időnél is. Hát nem nagyszerű ez ? Ez semmiféle j más nyelvben nem található meg. Ezt ki kell egészíteni ilyen' részletekkel, mint: Szeretlek, ahol is az a kis becsusztatottI “1” betű magában véve azt jelenti, hogy “téged”. Ilyesmi sincs semmiféle más nyelvben, amint más nyelvekben nincs: mindennek tetejében, ikes és iktelen igeragozás sem. I — Ne izgasson, mondta társam zavaros szemmel. — És hogy lehet ezt elsajátítani és használni? —Ha megtanulja. Most már hát tudja! Áttérhetünk a szórendre. Ez is eltér minden más nyelv szórendjétől, éppen ezért könnyű. Ugyanis nincs szabály rá. Olyan sorrendbe teszi, ahogy jól esik. Ezt merőben az érzelmi nyomaték dönti el. Amit tehát fontosnak tart, azt nyomatékkai mondja és oda teszi, ahova akarja. Például ezt a mondatot: “Tegnap este láttam a kegyed feleségét egy úrral csókolózni”, sokféleképpen mondhatja. Minden szót külön megnyomhat, hangsúlyozhat és az egy kis árnyalattal mindig mást jelent. Azon-j kívül a szavak sorrendjét is összecserélheti, mondhatja igy is, úgy is anélkül, hogy a díványt ki kellene dobatnia. — Most már értem, jegyezte meg az úriember. — Mehetünk tovább. — Igen, gyerünk tovább. Itt van a kiejtés. A magyarban éppenugy kell kiejteni a szavakat, ahogy leírják és megfordítva: úgy Írják, ahogy kiejtik. Kivéve, ahol eltérünk] ettől a szabálytól. Például, amikor úgy ejtjük, hogy “én; vazsmegyei gyerek vagyok”, de úgy Írjuk, hogy ‘vas’!” So-i kan azonban ezt sem veszik tekintetbe és úgy írnak, ahogy] akarnak. A kiejtés a fő. Az a fő, hogy megértsék az embert. . . Ön az előbb azt mondta: mibul, mibul. Helyesen ezt “ü” hanggal mondják, de igy is megértik. Külön érdekességre számíthat az “a” hang, a “gy”, a “ty”, a “c”. És ha már ennyit tud, meg fogja érteni a hangzóilleszkedés törvényeit is, vagyis azt, hogy például a -ban, -ben,a -hoz, -hez, -höz és egyéb ragokat, valamint képzőket, mint teszem -dogál, -degél, -dögéi (álldogál, mendegél, üldögél) és más gyakoritó képzőket, amelyek száma talán az ötszázat is eléri, aszerint kell használni, hogy magas, mély vagy középhangok vannak- e az alapszóban. A többi már magától megy. Ez a világ legkönnyebb és legegyszerűbb nyelve, ezt még a gyerekek is megtanulják, mert amikor első elemibe beiratkoznak, már perfektiil beszélnek magyarul. Szavaink néha hosszúak, minti teszem fel a “bekáposztástalanitottátok”, vagy “elbóditha- tatlanságotokért”, de viszont az uraknak Magyarországon mindig sok idejük volt hosszú szavak és puffogó körmonda- tok termelésére, gondolathiányaik leplezésére, a nép ámítására, a nép viszont rövidebb szavakra és hosszabb bérekre vetette a hangsúlyt... A tőzsér lelkesedése egyre magasabb fokra hágott és miközben a “cö” betűt, a “ü”-hangot és a hangzóilleszkedést gyakorolta, hogy a szeme is kimeredt bele, zavartalanul folytattam nyelvészeti előadásomat: — A “Magyar Szó”-ban mindezt bőségesen megtalálja. Ha ezt a lapot olvassa majd magyarul, idegei a kalmársajtöi háborús izgatásai helyett megnyugodnak és tovább fog élni. Idegeire a béke a legjobb hatással lesz. Nemcsak a jó híreket, hanem a hírek magyarázatait is megtalálja benne.' Megtanul a saját fejével gondolkodni. Kap társadalombiztosítási illetményeket is. Temetési költségeit megtérítik. Ha beáll előfizetőink sorába, mindig lesz lapja, mert a munkásság örökké fog élni és a vasfüggöny mindkét oldaláról eredeti tudósításokat fog kapni kegyed. Azt pedig mondanom, sem kell, hogy lapunk adományokat is elfogad. .. — Ne fáradjon, szólalt meg az ur megdöbbenésemre —| magyarul. Én is magyar vagyok, régi előfizető. A Rosenberg árvákért A Lancaster, Pa.-ban megjelenő “Reformátusok Lapja” nemrég azt a hirt hozta, hogy a franciaországi Chambon város református egyháza és kollégiuma otthont ajánlott fel a két Rosenberg-árvának. Ez köteteket beszél a francia- országi reformátusok nagylelkűségéről. De felmerül a kérdés: Hol van az amerikai református, katolikus és zsidó egyházak könyörü- letessége és emberiessége e kérdésben? ClltlIlllllliiiHiiiitiiiiiiiiiiiiiitiimiiiimiiiM Mimi <,* I ' * Tilos a bibliaosztás N. J. iskoláiban New Jersey állam bírósága letiltotta a Gideons Társaságot, hogy bibliákat osszon ki az álla- ! mi középiskolákban. A birci döntés kimondja, hogy a bib- j liaosztás az iskolákban ellentét- j ben áll az állam és az egyház | elválasztásával. PlMlliitiiiaiiiiiiiiai*iiiiaiiiaiaiiiiiiiii«'i»iiaiia»aaaiiaaiia«(«c«ff 40 ezer halált jósol az országutakon AT ravelers Insurance Co. jóslata szerint 1953-ban az automobilbaleset következtébeni halálozások száma eléri a negyvenezret a U. S.-ben. 1941-ben 40 ezer volt az autóbalesetek halálos áldozatainak száma s a jóslás szerint az idei szárti meg i fogja haladni ezt a rekordot. 1952-ben 37,600 ember halt meg autóbaleset következtében. tlllllllllltlIMIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIMIIIMItlfMIItt# A munkás nem kritizálhat \ A Legfelsőbb Bíróság legújabb döntése szerint a munkaadó elbocsáthatja azokat a munkásokat, akik nyilvánosan kritizálják a gyár termékét. A döntés helybenhagyta a Charlotte, north carolinai WBVT televíziós állomás vezetőinek megtorló intézkedését, hogy elbocsátották az AFL villamossági munkások szakszervezetéhez tartozó alkalmazottakat, akik 1949-ben, az állomás ellen folyó sztrájk alatt rossznak mondták annak televi- I ziós programmj át. A döntést a I jövőben minden munkaadó al- | kalmazhatja, “hűséget” követel- i ve munkásaitól. Dupla hurok A dupla hurok biztosítékul szolgál, hogy az amolyan akasztófára Ítélt semmiképpen ne menekülhessen meg a haláltól. Most az IWO-val szemben alkalmaz a kormány ilyen dupla hurkot. Mint tudvalévő, az IWO bűne az, hogy olcsó biztosítást adott 160 ezer munkásnak s a tagság kulturális haladását, szolgáló szervezeteiben nemcsak a nemzetiségi kultúra ápolását tette lehetővé, de a faji egyenlőséget hirdette, amit egyébként, eltérően a kereskedelmi biztositó társaságoktól, megvalósított az élet és betegség elleni biztosításban is. Amerikai kapitalista mértékkel ez egyike a legsúlyosabb, mondhatni főbenjáró bűnöknek. Miga hivatalos társadalom, még a vádlóügyész is az emberiesség, az elnézés szellemét hirdeti még a i'ablógyilkossal szemben is, a munkásság és a nép érdekeit szolgáló “bűnökben” nincs enyhítő körülmény. A New York állami bíróság, az állami, biztosítást ellenőrző hivatal beadványára “politikai alapon” elrendelte az anyagi szempontból kifogástalan szervezet felszámolását s vagyonának lefoglalását, ami eddig azért nem történt meg, mert a szervezet tagsága ragaszkodik az IWO- hoz s minden követ megmozdít megmentésére, minden lehető jogi formulát és fellebbezési lehetőséget felhasznál. Minthogy az IWO elleni hajsza nyíltan ellentétben áll minden demokratikus elképzeléssel, Dewey new yorki kormányzó és a washingtoni vezetők nem voltak benne biztosak, hogy akad olyan biró, aki ennek ellenére eleget, tesz a biztosító társaságokhoz közelálló politikai vezetők kívánságának. Ezért kettős hurokkal akarták biztosítani az IWO kivégzését. Mig egyik loda- lon a bírósági tárgyalás folyt, a másik oldalon az igazságügyminiszter az úgynevezett felforgató listára helyezte a szervezetet, hogy ezzel ijessze el tagságát. Az első ilyen törekvés, a bíróság döntése folyamán évekkel ezelőtt megsemmisült. Azóta azonban a boszorkány üldözés levegője teljesen behatolt a tárgyaló termekbe is s az igazságügyminiszter másodszor is a “felforgatok” listájára helyezte a szervezetet,. Azóta már a McCarran-féle “belső biztonsági törvény” alapjáéi létesítettek egy bizottságot, mely bíróság helyett felülvizsgálja, hogy helyesen és jogosan jár-e el az igazságügyminiszter. A bizottság, melynek kinevezett, tagjait jól megválogatták, formális kihallgatást tart, mielőtt helybenhagyja a felforgató listára való helyezést. Az IWO esetében is elrendelt ilyen kihallgatást, aminek eredetileg december 1-én kellett volna megtörténni. A tárgyalás azonban elmaradt. David J. Cad- daire, a Felforgatókat Ellenőrző Országos Bízott? ság egyik tagja tiz napos halasztást engedélyezett, mert az IWO nem tudott jogi képviselőt állítani, aki érdemlegesen, jogi szempontból vitassa az igazságügyminisztérium végzését. Az történt ugyanis, hogy a New York Állami Biztosítást ellenőrző hivatal, mely egyszerűen beült az IWO 7 és félmilliós vagyonába, nem engedélyezte a szervezet, vezetői számára, hogy egyetlen centet is költsenek jogi képviseletre. Az igazságügyminisztérium képviselője azfc akarta, hogy jogi képviselő hiányában, az országos bizottság automatikusan marasztalja el az IWO-t s mondja ki, hogy igazságos és jogos annak felforgató listára való helyezése. Az ilyen végzés annyira nyilvánvalóan elvetése volna még a törvényes eljárás látszatának is, hogy a bizottság 10 napos halasztást adott s addigra az IWO köteles jogi képviselőt állítani, vagy automatikusan felforgató szervezetnek nyilvánítják. így működik a kettős hurok, amit együttesen kötöttek Dewey new yorki kormányzó és az általa igazságügyminiszterré protezsált Herbert Brownell.
