Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-07-16 / 29. szám

AMU.KJ.jHAl MAU YAK SZÓ July 37, 1953 Az Atombizottság volt elnökének fontos bejelentése Az atombombaversenyrót „ Editorial Office: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Daily Journal Assoc., Inc. ^^.84 130 E. 16th St., New York 3, N, Y. — AL 4-0397^0398 tfl»l>|igulHllllllllllllllllllllllUITIIIIIIIII|IILIIIIIIIIIIIIIMlllllllIlillUlllilllIIIIIII|llillllllllMIIIIII|illllllimilllllllllllllllllW A FEGYVERSZÜNET MÉG NEM BÉKE Minden jel arra mutat e sorok írásakor, hogy a fegyver- szünet hamarosan létrejön Koreában. Ezt nem tudják többé megakadályozni Syngman Rhee és azok, akik mögötte állnak Washingtonban, a Knowlandok és a McCarthyk, akik béke helyett a háború kiterjesztését akarják. A fegyverszünet azonban, ha létre is jön, még nem je­lenti a békét, csak azt, hogy 1953 már nem 1950 s a béke tábora erősebb, mint a háborús tábor. A háborús tábor két­ségbeesett erőfeszítéssel igyekezik szembeszállni a valóság­gal s mig egyrészt Koreában biztatja iSyngman Rheet, a másik oldalon az úgynevezett X-manöver segítségével igye­kezik zavargásokat előidézni Európában, hogy szítani pró­bálja a feszültség lángját. Közben itthon, áz országban, a McCarthy csoport teljes gőzzel űzi a boszorkányhajszát, hogy azzal terelje el a figyelmet törekvéséről, melynek cél­ja az Egyesült Államokat és az egész világot egyetlen fegy­veres, háborús táborrá változtassa át. A koreai fegyverszünet létrejön, mert a Syngman Rhee mögött álló Knowlandok és McCarthyk kétségbeesett igye­kezete, hogy megakadályozzák azt, összeütközik a valóság­gal, ami kiütközik már az olyan reakciós republikánus tör­vényhozók felismeréséből is, mint Alexnder Wiley szenátor, aki elitélte Syngman Rheet, kijelentve, hogy “határtalan ká­rokat” okoz a béke ügyének. Wiley szenátor maga sem áll nagyon messze a McCarthyktól, de kénytelen észrevenni, hogy a valósággal nem lehet többé szembeszállni s a Syng­man Rheeval, a Csank Kaj-s.ekkel szövetkező fasisztabarát McCarthy csoport, mely a háború folytatását akarja, a Syngman Rheek és Csang Kaj-sekek kitartását az amerikai dolgozók, verejtékes dollárjaiból, eltávolítja a nép egyre na­gyobb tömegeit az uralmon lévő republikánus párttól. Kény­telen ezt észrevenni Eisenhower is. Igen sokan már kezdettől fogva feltették a kérdést: mi­ként lehetséges, hogy Syngman Rhee, aki McArthur tank­jainak és az amerikai dollárok segítségével maradhatott ha­talomban, most egyszerre annyira “függetleniteni” meri ma­gát s szembeszáll a fegyverszüneti egyezménnyel? A wash­ingtoni szenátorok kijelentéseiből, most már határozott kö­vetkeztetést lehet levonni, válasz gyanánt, miután Knowland szenátor, aki a szenátus külpolitikai bizottságának egyik ve­zető tagja s jelenleg a szenátus republikánus vezetője, a kór­házban lévő Taft helyetteseként, nyíltan dicsérte Rheet, amiért szembeszáll a fegyverszünettel és a háború folytatá­sát akarja Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik a szenátus külpolitikai bizottságának egy másik tagja: Alexander Smith, new jerseyi republikánus szenátor és természetesen Joseph McCarthy, wisconsini republikánus szenátor. Taft szerepe Maga Robert A. Taft ohioi szenátor, a Kongresszus leg­hatalmasabb republikánus vezetője is az elsők közé tartozott, aki lovat adott Syngman Rhee alá, hires cincinnatii beszédé­vel, melyben kijelentette: “Azt,hiszem legjobb volna elfeled­keznünk az Egyesült Nemzetekről, a koreai háborút illető­leg.” Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az Egyesült Álla­mok vonja ki magát minden további koreai béketárgyalás­ból. Mindezek után milyen szerepet visz a kormány a koreai kérdésben. Eisenhower követe még mindig tárgyal Syngman Rheevel s maga az elnök bírálat helyett kijelentette sajtó- értekezletén, hogy a cél Korea békés egyesítése, háborús, ilyen célú törekvés helyett. Eisenhower szavaiból az tűnik ki, hogy szeretne kivezető utat keresni, kielégíteni a nyuga­ti szövetségesek koreai békekövetelését s ugyanakkor meg­békéltetni a saját pártjához tartozó, hatalmas szenátusi cso­portot. A megfigyelők szerint a koreai béke minden haladék nélkül, azonnal létrejönne, ha az elnök határozottan fellépne a Knowland-McCarthy társasággal szemben s megbélyegezné Syngman Rhee békét szabotáló törekvéseit. így azonban, ha Rhee tiltakozása ellenére is aláírják a 'egyverszünetet, ami valószínű, a puskaporos hordó minden pillanatban újból felrobbanhat s a fegyverszünet távolról sem jelenti a békét. Külföldi születésűek figyelmébe! A Külföldieket Védő Bizottság magyar osztályának irodája nyitva van az érdekeltek szá­mára minden szerdán délután 5 és 7 között. A cim: 22 E. 17th Street. Room: 1020. E hónap elsején Gordon j Dean, az Országos Atomellen­őrző Bizottság elnöke meg­vált három éves hivatalától, melyben Joseph Strauss, egy másik new yorki ügyvéd vál­totta fel. A csere természete­sen nem jelent változást a kormány atomprogramjában, mindössze annyit, hgy a jö­vőben valószínűleg még na­gyobb profitot fog huzni ab­ból a magánipar. A hangsúly továbbra is az egyre puszti- tóbb atombombák és egyéb fegyverek termelésén és “tö­kéletesítésén” marad, ami teljesen kiviláglik Gordon Dean* hattyúdalából, mely cikk formájában jelent meg a Look magazin vezető ha­sábjain. Dean cikkének célja egyenesen az, hogy az ameri­kai néppel, mint legfőbb szakértő, elfogadtassa az atomfegyverkezés tempójá­nak fenntartását. Óvakodott, hogy még csak mellékesen se ejtsen el egyetlen olyan mon­datot sem, ami reményt kelt­hetne békés egyezményre a Szovjetunióval, az atomfegy­verek kiküszöbölésére, ami megszabadítaná az emberisé­get a pusztulás félelmétől. Mindazonáltal sok érdekes valami derül ki Gordon Dean cikkéből, ami a jelentés sze­rint csak bevezető s amit szeptemberben egy teljes könyv fog követni. Minde­nekelőtt megtudjuk abból, hogy a világ igen sok orszá­gában folyik nagyarányú atomkutatás, de ezek az atomerő ipari célokra való, békés felhasználása. Mind­össze három országnak van­nak atombombái: az Egye­sült Államoknak, a Szovjet­uniónak és Angliának, ámbár más országok is tudnának előállítani ilyeneket. Az atomfegyverek előállí­tásában az Egyesült Államok viszi a vezetőszerepet, Írja Dean, de figyelmeztet, hogy nem szabad lekicsinyelni a Szovjetunió ilyen termelőké­pességét, amint azt az atom­bombával hadonászó, háborús uszító törvényhozók szeret­nék. “Meglehetősen sokat tu­dunk arról, hogy milyen ka- liberüek a szovjet tudósok és; laboratóriumok,” írja Dean. | “Azok, akik leghivatottabbak ( ennek megítélésére, azon a véleményen vannak, hogy azj USSR-ban végzett munka semmivel sem marad el a más országokban végzett mögött.” “Ne becsüljük alá a Szovjetet” Dean számára nehéz meg­érteni, hogy ugyanakkor, mi­kor a kommunista párt, — mint írja — bizonyos terüle­teken saját felfogását bele­viszi a tudományba is, a szov­jet tudósok mégis elsőosztá- lyu termelő munkát tudnak végezni abban az atmoszférá­ban s a tudományos kutatás egyetlen más ágában sem fo­lyik nagyobb eredménnyel, mint az atomkutatásban. — Ugyancsak megállapítja De­an, hogy a Szovjetuniónak meg van a kellő ipari felké­don Dean cikkéből. Az atom­erő bizottság volt vezetője beismeri a cikkben, hogy azok az atomismeretek, me­lyeket, az Angliában 14 évi börtönre Ítélt Klaus Fuchs kiszolgáltatott az akkoriban szövetséges Szovjetuniónak, legfeljebb egyetlen évvel vit­ték előbbre a szovjet, atom­kutatást, ami magától is előbbre haladt volna. Az ár­tatlanul kivégzett Rosenberg házaspár által állítólag ki- litólag kiszolgáltatott atom- titkokról hallgat, mintahogv hallgatott erről az Országos Atomerő Bizottság egy ko­rábbi jelentése is. Ha való­ban megtörtént volna az ál­lítólagos titkok kiszolgáltatá­sa, akkor bizonyára senki nem tudna arról többet, mint Gordon Dean és az Atomerő Bizottság! Vájjon miféle er­kölcsi igazságra fognak majd hivatkozni azok, akiknek ke­zén szárad a két ember ki­végzése, mikor majd végképp letagadhatatlanul és megmá- sithatatlanul bebizonyul az igazság ?. .. • Gordon Dean megírta haty- tyudalát„ azzal a céllal, hogy segítse az Eisenhower kor­mányt és hivatali utódját fo­kozódó és állandó költségve­tés elérésében az atomfegy­verek további fokozására irá­nyuló törekvésben. A felüle­tes olvasó esetjeg el is fo­gadja érvelését, mely csupán abból áll, hogy a Szovjetunió is tud elsőosztályu fegyvere­ket és atombombákat gyár­tani. A gondolkozó olvasóban azonban éppen a kívánt ha­tás ellenkezőjét éri el a cikk, megerősitj benne a hitet, hogy csakis a békére vezető tárgyalás, az atomfegyverek betiltása és megsemmisítése az atomerő békés célokra va­ló felhasználása biztosíthatja is viheti előre az emberiséget, mig a jelen politika folyta­tása csak pusztulásba viheti. j szültsége. A Szovjetunió az utolsó háború alatt és azóta is elsőosztályu tankokat és fegyvereket állít elő tömeg- termelésben, — hangoztatja s ideje már, hogy felismer­jük a tényeket és ne próbál­juk azokat alábecsülni. Dean rámutat arra, hogy a háború alatt a szovjet repülőgépter­melése két évvel el volt ma­radva az amerikai mögött, ma már körülbelül egyenlő azzal s a termelés egyes ágá­ban már meg is előzi azt. Mindezeket természetesen azzal a céllal mondja el, hogy beleijessze az amerikai népet a fegyverkezés rohamának további elfogadásába, ugyan­akkor azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok négy évvel előre van a Szovjetunió­val szemben az atombomba termelésben, illetve annak fel­halmozásában. Elmondja, hogy az Egyesült Államok­nak rendelkezésére állnak a nyugati világ urániumtele­pei, melyek közül az afrikai belga Kongóban lévő telep a leggazdagabb, mig a Szovjet­unió saját területéről és a népi demokráciák korlátolt mennyiségű urániumot, tar­talmazó telepiről szerzi be nyersanyagát. Leírja, hogy három szovjet atomrobban­tásról van tudomása Wash­ingtonnak. A Szovjetunióban ■egyáltalán nem történtek atombombás gyakorlat soro­zatok, mint amilyenek a ne- vadai gyakorlóterepen lefoly­tak s annakidején, mikor 1948-ban Washington hírül adta, hogy a Szovjetunióban atomrobbantás történt, az USSR bejelentette, hogy a Szovjetunió célja nem embe­rek ellen használni az atom­erőt, hanem a sivatagokat fogja azokkal termékeny te­rületekké változtatni, uj irányba vezetve a folyók medreit. Még egy igen érdekes va­lami van, ami kitűnik Gór­LAPUNKÉRT j F. J., Elmhurst, L. I. $2.00. Gavura István, Johnstown, Pa. $3.00. Szabó Sándor, Passaic, N. J. $3.00. John Orosz, Toronto, Ont. $3.00. L. Szefcsik, Hamilton, Ont,. $3.00. Takács István, Bethlehem, Pa. $5.00. Horváth Ferenc által, Fair- field, Conn. Fenntartó Gárda havi adománya $17.00. Mike Fodor, Niles, Ohio, Fenntartó Gárda $2.00. Steve Dara, Niles, O. $1.00. A. Kalapos, Miami, Fia. $3. N. N., Wisconsin -50.00. Steve Csombok, N. Y. -3.00 A. Szalay, Miami, Fia -3.00 Miami lapbarát $3.00. F. Merk, Cleveland, Ohio, F. G. $9.00. Mike Kurucz, Cleveland, Ohio $1.00. D. Egyed, Cal. $1.00. Koszorumegváltás Zimmer­man Manci emlékére, Kaszt,­ner Jankától $2.00. Mrs. Gitz, N. J. Veres ál­tal, $3.00. tim.uuuii.iiiiiiuiiiiiiiii»iiiiiiiiiiiMiHii mii 1111111 nini ni u Clifford T. McAvoy az ALP polgármester jelöltje N. Y.-ban Az American Labor Party bejelentette, hogy Clifford T. McAvoyt állítja polgármes­terjelöltnek a new yorki őszi választásban. McAvoy, La- Guardia p o 1 g á rmestersége alatt a new yorki népjóléti hivatal helyettes vezetője volt s az utolsó városi vá­lasztásban az ALP jelötje a yárosi tanács elnökségére. Vito Marcantonio, az ALP elnöke, aki a jelölést, bejelen­tette, rámutatott arra, hogy a város vezetése soha nem volt rosszabb, mint ezekben a napokban s az ALP-t kivéve, az összes pártjok jelöltjei a népellenes és reakciós érde­keket képviselik. Bécsi jelentés szerint egy magyar asszony, Capus Éva, aki férjével és 6 vés kislányával törvénytelen lton akarta elhagyni Magyar- írszágot, megsérült a határon, iapus Éva nővére egy Buda­iesten állomásozó amerikai tá- lornok W. S Key fiának a elesége.

Next

/
Thumbnails
Contents