Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-12 / 46. szám
November 12, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 Mi okozza az asztmát? A mindennapi életben asztmán különféle eredetű nehézlélegzést értenek. Az asztma ■kifejezés görög szóból származik, “asthma” lihegést, jelent; fulladás érzésével járó, szaporább légzést, kapkodó belélegzést, nehezebb kilégzést. Sportolás, futás, testi megerőltetés közben is megnehezül a légzés. Amikor a római gladiátorok a cirkusz porondjára futottak és lihegtek, azt mondták: asztmásak lettek. . A nehézlégzést a tüdő, a szív és vérkeringés, valamint az idegrendszer megváltozott működése váltja ki. Egészséges ember nyugodt körülmények között, percenként átlag 16-szor lélekzik, minden negyedik-ötödik érlökésre esik egy légvétel. A légzésnek szabályos ritmusát megváltoztathatja a fokozott, munka, a sport, idegrendszeri izgalom, de elsősorban különböző betegségek. A légzés szabályos ütemének megváltozása, mint mélyebb belélegzés, vagy nehezebb kilégzés, még nem kóros állapot. Megfelelő gyakorlatokkal, a légvételek szabályozásával, tornával a ritmuszavar helyrehozható. Énekesek, sportolók megtanulják, hogy a rájuk háramló fokozott igénybevételnek eleget tegyenek és mégse változzék a légzés üteme. Az egészséges tüdő, az ép szív, megfelelő gyakorlattal alkalmazkodik a fokozottabb szükséglethez. A tüdő, szív, ideg- rendszer egyensúlya A baj akkor kezdődik, ha a tüdőben, a szívben olyan elváltozások jönnek létre, amelyekhez a szervezet már nem képes megfelelően alkalmazkodni. A tüdő, a szív a fokozott igénybevételnek már nem tud eleget tenni, a légzésszabályozás egyensúlya felbomlik. A t.üdő nem vesz fel elegendő oxigént, a vérkeringés a felhalmozódott szénsavat nem üríti ki a tüdőn keresztül. Következésképpen fulladás érzése, légszomj keletkezik. A vérbén felhalmozódott szénsav az idegrendszer légzőközpontjait is izgatja. Más eshetőség, ha a levegő be- vagy kiáramlásának útjába akadályok kerülnek, vagy a légutak gyulladásos betegségei, a tüdő beszürő- dése, tuberkulózis vagy tüdő- gyulladás következtében kisebb lesz a légzőfelület és a szervezet nem kap elegendő levegőt, illetőleg oxigént. Előfordul az is, hogy a hörgőkben a váladék, a nyálka, a köpet felhalmozódik, 'fertőzés következtében a nyálkahártya megduzzad, tehát csupa olyan elváltozás keletkezik, amely a beszivott és kilégzett levegő szabad mozgását, akadályozza.- Nehéz a légzés a szív csökkent munkája következtében •is, amikor a vérkeringés lassul, de nehéz a légzés akkor is, ha a szív fokozott igénybevétel mellett szaporábban ver. Ha a vérkeringés túlságosan meggyorsul, zavarja az oxigénfelvételt és a szénsav kiürülését. Ha a tüdőasztmás beteget alaposan kikérdezzük, rendszerint, kiderül, mi okozza az első nehézlégzés-rohamot. Esetleg a családtagok, szülők emlékeznek, hogy a korai gyermekévekben mi váltott ki először fulladást, köhögést, nehézlégzést. Az első asztmaroham körülményeinek pontos megismerése sokszor már az eredményes gyógyítás titkát is magában í'ejti. Sokszáz asztmás beteg kortörténetéből tudjuk, mi okozta az első asztmarohamot. Az esetek 39 százalékában megfázás vagy valamilyen hüléses megbetegedés, nátha, influenza. A betegek 17 százalékában gyermekkori fertőzőbetegségek, kanyaró, szamárhurut után jöttek az első fulladásos rohamok. Idegesség, szorongás, lelki izgalmak 6 százalékban szerepelt a kiváltó okok között. Foglalkozási ártalom, mint a munka közben belégzett, porok, textiltörmelék, állati szőrök, vegyi anyagok, vagy a lakás é3 műhely pora 10 százalékban okozott asztmát. A szakorvosi vizsgálat és a kórházi megfigyelés még 12 százalékban állapította meg az első roham előidézőjét, A sokszáz eset 16 százalékában egyelőre nem sikerült a nehézlégzést kiváltó okot megtalálni. Allergia A felsorolt, okok nem mindenkiben váltanak ki nehézlégzést. Ahhoz, hogy valaki asztmában megbetegedjék, szükséges még a szervezetnek valamely különleges adottsága, melyet hosszas betegségek, megváltozott életmód is előidézhetnek. Az asztmás hajlam csak bizonyos körülmények között jön létre. Következménye, hogy az egyébként bajt nem okozó ingerek, környezeti hatások fulladásos rohamot váltanak ki. A külső ingerek és a megváltozott hajlamú szervedet egymásra hatásának tanulmányozásához kapcsolódik az allergia felismerése. Allergia görög szó, a szervezet megváltozott érzékenységét jelenti, normális körülmények között semmi kellemetlenséget nem Qkozó ingerekkel szemben. A tulérzékenyen megváltozott szervezet már betegségi tünetekkel válaszol ezen ingerek újbóli behatására. Ilyen betegségek az úgynevezett, ideges nátha, az asztma, a hörgők görcse, a csalánkiütés és sok minden egyéb hirtelen keletkező, kellemetlen gyulladásos vagy görcsös állapota a szervé- zetnek. Nem mindenkinek a szervezete válik az említett anyagok bejutására vagy környezeti hatásokra tulérzékeny- nyé. Ehhez allergiás hajlam szükséges. Az allergia hajla.- mot az idegrendszer, a bőr, nyálkahártyák fokozott érzékenysége jellemzi, következ- ményekép nyálkahártyahurutok, nátha, légcsőhurut vagy a bőrön gyulladásos elváltozások keletkeznek, máskor piros, csalánfoltszerü duzzanatok. Az asztmára hajlamosak testalkatában találunk bizonyos közös jellemvonásokat. Az ilyen gyermekek vagy fiatalok mellkasa keskeny, a bordaközök tágultak, a bordák vízszintesen futnak le. Az állandó nehézlégzés következtében a mellkas alakja megváltozik, a mellcsont hegyesen előre ugrik, vagy behorpad (tyukmell, susztermell), az alsó bordák előre domborodnak. Ha az asztmás rohamok a mellkast alkotó csontos övezet fejlődésének befejeződése után, tehát a 20-as években tj.il keletkeznek, akkor inkább liordóala- ku mellkastipussal találkozunk. Megelőzés, gyógyítás Nézzük ezekután, milyen okok váltanak ki leggyakrabban nehézlégzést ? A legtöbb asztmás beteg régebben valamilyen légzőszervi f e r tő zőbet,egségben szenvedett. A légintak hurutjai, az orr-melléküregek gennyes betegségei olyan anyagokat termelnek a szervezetben, amelyek esetről- esefre • onnan felszívódva asztmás rohamot idéznek elő. Ilyen asztmás rohamok a baktérium érzékeny szervezetekben keletkeznek. Gyakori, hogy virágillatok, vagy tavasszal a levegőben lebegő virágporok, kaszálókon a fü- félék virágpora, úgynevezett szénanáthát okoz. Ez aztán tavaszi asztmás állapottá alakulhat át. A szénanátha gyakran a tüdőasztma előfutára. A foglalkozási ártalmak között is gyakori az asztma. Az ipari betegségek egyik csoportjában munka közben keletkező porok, szerves és szervetlen anyagtörmelékek a légutakba jutva azokat izgatják, helybeli gyulladást és következményes görcsöt hoznak létre a hörgőkben. Ilyenkor a belégzett anyagok kémiai szerkezete, vagy pedig a légutakba jutott porrészecs- kék mechanikus izgató hatása lehet a nehézlégzés oka. Apró éles szemcséjű porok izgatják a nyálkahártyát, hegyes éles szőrtörmelékek gyulladást, fokozott váladékképződést idéznek elő. Ártalmasán ható ipari porok távoltartásával sikerül a fullado- zás ismétlődését megakadályozni. Gázok, maróhatásu i légnemű vegyianyagok is gyakran okozhatnak fulladásos légzést. A másik esetben már nehezebb a helyzet. Az úgynevezett allergiás eredetű nehézlégzés keletkezésében számos, különféle összetételű anyag szerepel, mint allergen, vagyis mint kiváltó ok. Egyik-másik károsan ható anyag távoltartásával a szervezet allergiás hajlamát nem szüntethetjük meg teljesen. Ilyenkor nemcsak megelőzéssel, hanem olyan gyógyító módszerekkel kell küzdenünk, amelyek a szervezet érzékenységét, a megváltozott reagálóképességet szüntetik meg. t Az asztmás roham leíriiz“Egy férges almában vagy füleljen bögrében is kerek a világ” — irta valamikor egy vallomásában Szabó Pál. Csendéletnek címzett gépállomási elbeszélésében ezen a nyomon továbbhaladva most azt bizonyítja be: még egy siketnéma fattyú élete is megmutathatja nekünk, mekkorát fordult s mivé lett a világ a magyar faluban néhány esztendő alatt. Szabó Pál siketnéma legénye — szegény, de nemcsak egyszerűen az, hanem kapott gyerek (dehogyis szerelemgyerek!). S e köré, az inkább borzalmat, semmint hősi mozdulatokat idéző figura köré Szabó Pál olyan színes történetet fon, hogy teljességgel megfeledkezünk minden szerzett és szunnyadó előítéletünkről és szánakozásunkról, amelyet született és jóvátehetetlen testi fogyatékosok láttán önkéntelenül felébreszteni és táplálni szoktunk megunkban. Reményünk éledése s a történet ott kezdődik, abban az órában, midőn a legénnyé serdült Kari fellázad a pofonokkal és dorongokkal gyakorolt “rokoni” beszélgetések életformája ellen. Elmenekül a háztól és sir. Kisírja magát mégegyszer utoljára — gyerekmódra. S mi történhetik ezután Karival ? Hova kerülhet az ái*va, miután megszabadult gyötrőitől ? Egykor: árokpartok lakója, országutak vándora, falvak bolondja lett volna. Most? Az iró és az uj falu nyomban megvillantja Kari előtt az uj lehetőséget: a közeli gépállomást. S mihelyt feldohog az első traktor a bujdosó legény búvóhelye körül, nyergében a szép traktoroslánnyal, az olvasónak nem sok kételye maradhat. Kari a közeli gépállomáson köt ki. Itt aztán jó dolga lesz, annak rendje és módja szerint felkarolják, munkájáért megbecsülik. Kari élete-utja valóban a traktorok közé s a gépállomáson keresztül vezet. désére sokféle gyógymód ismeretes. Az orvos első feladata: sürgősen megállapítani, vájjon a nehézlégzést milyen szervek elváltozása tartja fenn. Meg Kell állapítani, vájjon szív vagy tüdőerede- tü-e a betegség. Azután következik csillapítók adása a kínzó fulladásos állapot megszüntetésére. Csak később foglalkozik az orvos a betegség oki gyógyításával. Nem tünetet vagy egy-egy szervet, hanem az egész beteg embert, mint a környezetével szoros összefüggő egységet gyógyítunk. Dr. Hajós Károly budapesti kórházi belgyógyász-főorvos Szabó Pál: Csendélet a gépállomáson Könyvizemle \ I Igen, erről van szó Szabó \ Pál elbeszélésében. Erről is j van szó, tegyük mindjárt j hozzá. Erről is, de még sokkal többről. Egyebek között arról, hogyan tanulja meg a mi népünk fokrcl-fokra, lé- pésről-lépésre, miképpen becsülje uj módra, igazából egyik a másikat. (Amit tétel- szerüen az iró nem mond ki ebben az Írásában, hogy: legfőbb érték az ember!) Hogy sokkal többről van szó ebben az elbeszélésben sematikus beszámolónál, arra már akkor gyanakodhatunk, mikor az első oldalakon szinte túlságosan világosan előttünk állt a főszereplő s csupaszon a lehetőségei. Itt még következnie kell valami váratlan eseménynek, gondoltuk a tuladagolt őszinteség mögött trükköt sejt,ve. És ime! Nem bukkan elő semmi igazán váratlan és se- j hol nem lehet bűvészkedésen j rajtakapni az irót. Azt teszi mindössze, hagy két olyan , szereplőt sodor bele Kari sor- ! sába, akik által az elbeszélés : cselekménye u g y s z ó Iván klasszikus alaphelyzetek pilléreire épül, s ezek (ehetővé teszik olyan érzolemhálózat kiíeszitését, amelyből nem szabadulhat a közönyös olvasó sem. Az ■ egyik szereplő egy kutya, akinek sorsa, kivertségé- ben s az állati élet szintjén nemcsak jelképesen példázza Kari sorsát. Az otthontalanok barátsága és szövetsége gyorsan jött kapcsolat, de magától értetődő. És mégis, nem úgy szerel- I meskedik bele a dohogó traktoron életébe toppanó Erzsi- i be, mint a kutya őbelé egy nappal elébb, hanem mintha 1 az első szép fiatal nő volna, akivel találkozik — pedig csak az első emberséges ember. S tart e kettős vonzódás, míg mindenki megkapja sorsa irányítását az írótól. Sőt tart azon túl is, minden uj bontakozásnak teret nyitva. Ez a kettős szerelem adja meg az elbeszélés mélységét I és jelképes szépségét. Há- | rom hősünk életét nem lát- i juk végül sem elkötelezve, de 1 tudjuk, hogy mindhárman egy nagy tapasztalattal és egy nagy érzéssel gazdagabbak. Van Szabó Pál elbeszélésének valamiféle bensőséges varázsa, amely a történet bo- nyolódása közepett újra és újra mégejti az embert: gazdag és mértéktartó mondatai. Tömören és sallangtala- nul szolgáló stílusa nagyban segíti, hogy ez a kis könyv Írói telitalálat, legyen: enn?l i kevesebb szóval nem fejthette volna ki mondanivalóját, de ennél többel sem. Cseres Tibor. I (Budapest.) I ^Huniul iiiiiií ii ni iiih ii ini ni in nil uni ni in min ni ii unit HARCOLJUNK BÉKÉÉRT, HALADÁSÉRT, IGAZSÁGÉRT A MAGYAR SZÓVAL!
