Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-05 / 45. szám
November •>. 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Churchill, a Nobel-dijas Clevelandban van Amerika egyik leggazdagabb szerszámkészítő gyára, a Warner and Swasey gyár. E cég hirdetéseiben nem annyira a saját portékáját ki- nálgatja, hanem a tőkésrendszer előnyeit dicséri és állandóan összehasonlítja, hogy mennyivel jobb az, mint a szocialista rendszer. Ez az ügybuzgalom egy kissé gyanús, annál is inkább, mert Amerikában jelenleg egyáltalán nincs napirenden a tőkésrendszerről a szocialista rendszerre való átmenet. Ellenben napirenden van a béke fenntartásának követelése, napirenden van a demokratikus jogokért, az alkotr mány maradványaiért való küzdelem, napirenden van a becsületes megélhetésért folytatott küzdelem. Lehetséges-e, hogy a Warner and Swasey cég reklámkészítői, a sanda mészáros módjára a szocializmusra néznek, de valójában az amerikai nép érdekeit ütlegelik? Ez annál is valószínűbb, mivel az olyan ősreakciósok szemében, aminők a Warner and Swasey és a többi nagy amerikai iparbirodalom élén állnak, még Roosevelt Ujosz- tása is szocializmus volt és, amint tudjuk, Eisenhower és környezete még a Tennessee völgyi vízmüvekben, a TVA- ben is “észrevétlenül terjedő szocializmust” lát. A szóbanforgó hirdetésük, melynek “Profit mint jóléti munkás” címet adtak s amellyel ezúttal foglalkozni akarunk, teljes egészében igy hangzik: “Európa egyik szocialista országában van egv teherautógyár. A nép kidobta a tőkéseket évekkel ezelőtt, hogy ‘bővebben részesüljenek saját kezük munkájának gyümölcseiből.’ Ezek a munkások jelenleg havi átlag 40 dollárt keresnek.” Ugyanilyen munkában Amerikában a munkás 400 dollárt visz haza havonta. “Az a teherautó, amelyet a szocialisták gyártanak, (akik nem hisznek a profitban) 8,000 dollárba kerül és rosszabb, mint a hasonló amerikai teherautó, amely csali 2,000 dollárba kerül, de amely még igy is hasznot hoz a munkásoknak. “A haszon reménye még mindig a legjobb eszköz, amelyet az emberiség felfedezett termékei ÉS A MUNKÁSNAK JUTTATOTT BÉR javítására — különösen azon munkásokéra, akik elég okosak és segítenek a profit előállitásában.” Nos, kedves olvasóink, it,t aztán ki van minden tálalva. A szocializmus rossz. A gyár profitja jó mindnyájunknak, hát segítsünk minél nagyobbra növelni. Persze a munkanélküliségi biztosítás, az aggkori biztosítás, a garantált évi bér, az mind megannyi ‘szocialista beszivárgás’, attól óvakodjunk. De a béke se jó, mert béke idején a Warner and Swasey és sok hasonló gyár kevesebb rendelést kapnak, tehát aki a békét követeli, az csak ellensége lehet a munkásnak és természetesen a tőkéseknek. De ez csak fele a mesének! A hirdetés abból indul ki, hogy a népi demokráciában vagy szocialista államban az autóipari munkás havonta 40 dollárt keres. Hogy honnan vették ezt az adatpt, annak megmagyarázására nincs ideje a reklámos uraknak. Göb- bels-el azt mondják az ilyen urak, hogy ha hazudunk, akkor nagyokat hazudjunk, mert azt jobban elhiszi a nép. 1. A két világháborúban feldúlt és azt megelőzőleg évszázados hűbéri rendszer és maradi tőkésrendszer által elhanyagolt, visszamaradt európai ipart — mindössze néhány évi szocialista vezetés után — összehasonlítani a 150 év óta nyugodtan fejlődő és pontosan az Európából menekülni kényszerült szakmunkások segítségével nagyraépitett amerikai ipar teljesítményeivel, hogy enyhén fejezük ki magunkat — nem igazságos. 2. De ezenfelül a reklámos ur nem irta meg — és jó oka volt elhallgatni a tényt, — hogy a szocialista államban a munkás hazavitt bére csak egy HÁNYADA a tényleges jövedelmének. Az illető munkás lakbére 5—10-szerte kevesebb a tőkésállamok munkásai lakbéréné.l Orvosságra, gyógykezelésre — ami a tőkésország munkásának, különösen az idősebbek jövedelmének jelentékeny részét emészti fel — soha egy centet nem kell költeniök. Üdülésüket az állam fedezi. Gyermekeiket, az állam taníttatja a lehető legmagasabb fokozatig. Munkanélküliség sohasem csökkenti jövedelmét. A gyárban igen olcsón étkezhet, stb. Ezeket az ‘apróságokat’ nem említik meg a tőkésosztály propagandistái a reklámügynökök és más ügynökök. Hogy a szocialista munkások által készített teherautó rosszabb minőségű, mint a tőkésországban készülteké, azt is nagy adag fenntartással kell fogadnunk. Amikor Lindbergh, a második világháború előtt Németországban járt, megdicsérte a ná«i hadigépezetet — és a hadigépezet, amint tudjuk, többek között teherautókból is áll — hogy azok össze- hasonithatatlanul jobbak, mint a szocialista Oroszországé. Hát az események bebizonyították, hogy az ilyen ösz- szehasonlitás nem igen állja meg a helyét. A szovjet nemcsak több, hanem jobb teherautót — no meg tankot és repülőgépet — tudott gyártani, mint a Warner and Swasey receptje szerint működő náci hadiipar. De nem kell messzebb mennünk szülőhazánknál. A Magyarországon késaült autóbuszok,.. Diesel-vonatok, a világ Winston Churchill angol miniszterelnök megkapta az 1953-as irodalmi Nobel-dijat. Prózai stílusát, jutalmazta vele a Svéd Királyi Akadémia, azonban Churchill irodalmi munkásságánál sokkal fontosabb a dologban az a különös, ellentmondásokkal tele szerep, amit a világ színpadán betöltött. Ezért, a szerepért nem érdemelte meg a Nobel-dijat, annak ellenére, hogy nemrégiben a nagyhatalmi vezetők tárgyalásának szükségét hangoztatta. Churchillt nemcsak írásaiért tisztelték meg a kitüntetéssel, hanem a “szónoklás nagyszerű művészetéért.” Ezen művészetből egy keve set felhasznált legutóbbi beszédeiben, azt hangoztatva, hogy “a különböző országok vezetőinek össze kell jönni s talán ebből a találkozásból valami jobb jöhetne ki, i minthogy darabokra szag- gassuk és bombázzuk egymást.” Ugyanakkor azonban, mikor ékesszólásával békés tárgyalást sürget, tengeri, szárazföldi és légi haderőt küld Guianába, hogy katonai ei’ő segítségével megfossza hatalmától a nép által választott kormányt, mely meg I akarta védeni a dolgozó nép érdekeit és az ország függetlenségét. Ugyanazon beszédben, melyben azt, hangoztatta, hogy alkonyodé éveinek legfőbb kívánsága, hogy béke legyen, figyelmeztette “a habozó francia kormányt”, hogy — mint az Associated Press jelentette — “vagy befogadja a németeket, az Európai Vé-j delmi . Közösségbe, vagy! szembe kell néznie uj intéz-1 kedések lehetőségével,” melyek a németek felfegyverzését célozzák. Emlékezzünk Fultonra! Alig egy héttel azután, hogy Churchill elmondta hires beszédét, melyben a nagyhatalmi vezetők találkozását javasolta, az International News Service azt jelentett^ Londonból, hogy “Churchill nem fogja sürgetni az orosz vezetőkkel való tárgyalást.” Még távolabbra visszanőve: emlékezzünk, hogy Churchill segítette elindítani a hideg háborút és a Szovjetunió ellen irányuló katonai szövetség alapját ő szögezte le 1946-ban. a missourii Fulton városban elmondott, hírhedt beszédében. Most azonban úgy lép fel, mint a Szovjetunióval békét célzó tárgyalást követelők fő szószólója. A kalmársajtó nem igen foglalkozik ezekkel az ellentmondásokkal, aminek oka valószínűleg az, hogy megszokta saját vezetőinktől is a halandzsát. Churchill részéről azonban nem egészen halandzsa a békés tárgyalás szükségének hangoztatása, ámbár nagy gyakorlata van a mellébeszélés művészetében. A szavai és cselekedeti között mutatkozó ellentmondás abból az ellentmondásból ered, melyben az angol imperializmus találja magát ezekben az időkben. Hogy Churchill háborús uSzitö beszédet mondott mindjárt a háború után Ful- toban, sőt a háború alatt is angol csapatokat, küldött a nácik ellen harcoló görög minden részében már ma is nagy népszerűségnek örvendenek. Warner and Swasey reklámügynöke tehát e pontban is — füllent, de nagyot! Hogy a haszon reménye a legnagyobb eszköz a termékek és a bérek javítására? Hát mi nem tagadjuk, volt korszak, amikor ez igaz is volt. De a mi nemzedékünk szemtanúja volt, hogy ugyanez a profitvágy például a német, imperialistákat két Ízben vitte a legszörnyübb, legvérengzőbb kalandokba, világháborúkba. Most pedig ez a profit- vágy egyeseket aharmadik világháború őrülete felé hajt. Talán jobb volna, ha Warner and Swasey reklámügynökei mégis csak a gyár készítményeit, nem pedig a profitrendszer előnyeit kinálgatnák. Deák Zoltán. néphadsereg ellen, az azért történt, mert az angol imperializmus félt a szocializmus berejedésétöl Európában és a nemzeti szabadságmozgalmaktól gyarmatain. , Hogy Churchill ma bizonyos pontokban azonosítja magát az U. S. politikájával s ugyanakkor béketárgyalást sürget, ez azért történik, mert, világos előtte, hogy az Egyesült Államok veszélyezteti az angol imperializmus közgazdasági és gyarmati helyzetét és ugyanakkor megakadályozza a szocialista államokkal folytatott, hasz- nothajtó kereskedelmet. Egyetlen pontban Churchill kitartó és következetes. Ez a pont az angol imperializmus szolgálata, minden körülmények között. A következetlenség, ami beszédeiben és cselekedeteiben megnyilvánul, onnan ered, hogy az angol imperializmusnak bizonyos függetlenséget, kell biztosítania az U. S. háborús programmjával szemben, ha életben akar maradni. Ugyanakkor azonban fél a szovjetellenes háborús szövetség meggyengítésétől is. A nép számit Ez a félelem az, mely meg- gyengiti Anglia helyzetét az i U. S.-el szemben. Ez az oka ! annak, hogy ugyanakkor, mi- 1 kor a béke szükségéről be- | szél, a másik oldalon a németek újbóli felfegyverzése i mellett foglal állást. | A helyzetnek, melyet | Churchill elfoglal, együttjá- rója az ellentmondás s a nép kijátszása. Mert, Churchill az angol imperializmus élő jelképe. A béke következetes követelése Angliában nem Churchilltől ered, hanem a néptől,, az angol dolgozó tömegektől, melyek nyomást gyakorolnak a munkáspártra és ez megijeszti Churchillt, aki fél a politikai bukástól. Ha Anglia segíteni fog befolyásával, hogy valóbar megtörténjen a béke létrehozását célzó tárgyalás, azérl nem Winston Churchillnel jár kitüntetés, hanem az an goi népnek. iiiittiiminiitiifMriiMiiimitiiHitinifiiiiMiMmiiMiiMaMit Edith Segal versei Edith Segalnak, a kivál< tjségi Tanácsa második év . progresszív költőnőnek uj kő te te jelent meg Morton Sobel védelmében. A kötetet : People’s Artists Inc. adta k s előszavát Helen Sobell irta a Rosenbergékkel együtt vá< alá helyezett és 30 évi fegy házra ítélt Morton Sobell ff lesége. A 24 oldalas füzet ci me: “I Call To You Acros The Continent”, ára 25 cem Megrendelhető: People’s Ari ists Inc., 799 Broadway, Ne1 York 3, N. Y. fiiiimiHiiiinm iiiiiitiiinMJimiiitf Visszaesés jelei A kereskedelmi minisztériui jelentése szerint az üzleti forga lom magas volt julius hónapba: de egyes vonalakon visszaesés mutat. A gyárosok általában ki vesebb megrendelést kapnak. HARCOLJUNK BÉKÉÉRT, HALADÁSÉRT, IGAZSÁG ÉK* A MAGYAR SZÓVAL!5 fi PROFIT - “JÓLÉTI MUNKÁS” 50 esztendő a kultúra és haladás szolgálatában .Az 1848 -aó íélJoizottádej tisztelettel meghivja New York és környéke magyarságát arra a Jubileumi Bankettre amelyet MAX BACHNER Magyar Ház elnökének a haladás szolgálatában eltöltött működése 50-ik évfordulója alkalmából rendeznek NOVEMBER Hó 7-ÉN, SZOMBATON ESTE 8 órai kezdettel a BRONXI MAGYAR HÁZBAN, 2141 Southern Boulevard. Bankettjegy ára 3 dollár 50 cent. Kapható a Magyar Ház tagjainál, a 48-as Bizottság titkáránál vagy a Magyar Szó kiadóhivatalában. ^^ IíexerválásérJ ^hívja ,AL 4-0397 vagy WE. 3-2522
