Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-05 / 45. szám

köztük. Nézzük csak mi volt ma az étrendjük: Reggeli: kávé, vajaske­nyér, a kisebbeknek zsemlye. Tizórai: gyümölcs, kenyér, vagy zsemlye. Ebéd: zöldségleves, töl­töttpaprika, almakompót. Uzsonna: tejbegriz, illetve a nagyobbaknak vajaskenyér nyersparadicsommal, í — Hát ettől léhet hízni, ha eleget esznek belőle... í — Hogy eleget-e? — nevet Pap Irén. Nézze csak, mit fő­zünk fel ma 60 gyereknek! És már mutatja is a mai “nyersanyagkimutatást”: ! Reggelire: 25 liter tej, fél ■| kiló vaj, 8 fehér cipó, más­■ I fél kiló cukor, negyed kiló • I kávé, 1 kiló paradicsom, 15 • zsemlye. : Tízóraira: 10 kiló alma, 1 kiló keksz, fél kiló túró, 1 ^ kiló őszibarack. ’ I Ebédre: 20 csomó zöldség,- j 10 tojás, 18 kiló paradicsom, 4 kiló paprika, 17 kiló krump­li, fél kiló vaj, 2 liter tej, 1- kiló cukor, 3 kiló hús, 2 kiló -! csont, másfél kiló zsir, 2 ki­I i ló liszt. ) Uzsonnára: 16 liter tej,- .fél kiló dara, 1 kiló cukor, i fél kiló vaj, 1 kiló paradi­- csőm. . Jó a gyerekeknek Sztálin- -jvárosban. , j A felnőtteknek is. 3 j Vándor Tamás. ■ Illlllllllll III rtl II1111111111111111111111111111111111111 mi........ SZANATÓRIUM rium lakói, itt semmivel ’ sem foglalkoznak, csak fek- ’ | szenek, pihennek. II A bőséges ebéd után bené­pesülnek a hatalmas park ’ utjai a sétáló, beszélgető be- 1 tegekkel. Megtárgyalják sza­natóriumi életük eseményeit, 1 kicserélik a hazulról kapott | híreket. A “központi problé­ma” — és ez nemcsak a be­tegek, hanem az orvosok szá­mára is nagyon fontos: ki, mennyit hízott ottléte alatt. ’ Az átlagos súlygyarapodás havonta másfél-két kilo- J! gramm, de akadnak, akik ezt ' is szépen “túlteljesítik.” ’ A délután hátralévő részét ismét a kuracsarnokban töl­tik a szanatórium lakói. A , bőséges vacsora után pedig- rövid ideig még sétálnak, d majd úgy nyolc óra felé las­- san elcsendesül az épület. A t kórtermekben eloltják a vil­- lányt, csak az ügyeletes or- t vos és nővér virraszt. t ii un mii ii in ii ............aiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimiMim ' Miskolcon az év végéig 722 lakás épi­• tését fejezik be. December- 31-ig elkezdik két, egyenként 1 j 100 személyes óvoda építését L is. Egy nyolcvanlakásos iker- c épületet a napokban adták át ' a Malinovszki-uton. 111II11M I ■ 11:11111111111111 (1111:1111II111111111111II11111IIII1111] ü 11 BIS 1 Az encsi járásban 1 i 300,000 forintot takaríta­nak meg a parasztok az in­- gyenes állatorvosi kezelésen.- A kormány ezzel az összeg- i gél is hozzájárul a dolgozó- j parasztok életszínvonalának -1 emeléséhez. November 5, 1953 AMERIKAI MAGVAR SZÓ J1 A LEGFŐBB ÉRTÉK (SZTÁLINVÁROSI JEGYZETEK) EGY DERÉK EMBER Akármelyik nagy budapesti gyógyszertárral is felveszi a versenyt. A gyermekgondozónő: Pap Irén, az 1. számú sztálinvá- rosi bölcsődében dolgozik. Mutatja a gyerekek ruháit (a kicsik a bölcsőde ruháiba öltöznek át reggelenként, mi­kor hozzák őket.) Kiderül, hogy minden gyereknek több váltás bölcsődei ruhája van: napozó-, fürdő-, játszóruha, meleg flanellruha a hűvös napokra,. sőt még bélelt ka­bátkáik is vannak a sétához. A bölcsődében 60 gyerek töl­ti a napját. Tiz gondozónő, egy szakácsnő, egy konyha­lány, két takarítónő és két mosónő, “szolgálja ki” őket, a gyermekek mindennap fris­sen mosott ruhába öltöznek át!). — Hogyan érzik magukat a gyerekek a bölcsődében ? | — kérdezzük a fiatal vezető­nőt. — Jól. Nem is lehet más­ként. Nézze meg őket, mi­lyen kövérek, pirospozsgá­sak. Nemsokára még jobban fogják magukat érezni. Épp most kaptam értesítést a ta­nácstól : megígérték, hogy a bölcsőde köré parkot ültet­nek. A gyerekek valóban vas- gyurók. Egyetlen sovány vagy rosszul táplált sincs I ..........iiihihiiiuiiiiiiiiiiiiii)iiiiiuiiiiiiiihiiiiiHiiiiih..........II A SÍKVÖLGYI — Magyarországi riport — Tatabányától néhány kilo­méternyíre, szelidhajlásu, er- i dőboritotta dopibok ölében | húzódik meg Magyarország egyik legmodernebb tüdő­gyógyintézete, a síkvölgyi szanatórium. A mesebeli pa­lotára emlékeztető gyönyörű kastélyban, az évszázados fái alatt, az óriási parkban haj­dan a hírhedt MÁK (Ma­gyar Általános Kőszénbá- i nyák) mindenkori vezérigaz­gatója iakotl. Most évente I több száz tüdőbeteg dolgozó nyeri visza egészségét benne A betegek javarésze bányász akiket a múltban bizony el­pusztított volna a gyikos kór A szanatórium nem nagy de teljesen korszerű a be­rendezése és egészséges, szép I a fekvése. Jól felszerelt la- | boratóriumában bony ólul! ! vegyvizsgálatpkat, a legmo- 1 dernebb eszközökkel ellátót! műtőjében pedig komplikál! operációkat is végeznek az orvosok. így sokszor megkí­mélik a betegeket a főváros­ba szállítás fáradalmaitól, Az orvosi felszereléshez ha­sonlóan gazdag és korszerű a i kórtermek berendezése is. A j hófehér, barátságos szobái; j mellett, tágas ebédlő, társal- ! gó szolgálja a betegek ké­nyelmét. A szanatórium főorvosa minden beteget felkeres a reggeli viziten és feljegyzi panaszaikat, észrevételeiket A vizit után a különböző ke­zelések következnek. ^Az ebéd ig hátralévő időt pedig a szabadban épült szellős kúra csarnokban töltik a szanató — Magyarországi riport — , Sokat irtunK a hatalmas Vasmű égbeszökkenő kémé­nyeiről, a gigászi szerelőcsar­nokokról, az uj kikötő óriás méreteiről, a íolyónyi vizet •szállító csatornáról és a vá- j-os varázsos gyorsasággal épülő házsorairól, barátságos parkjairól. Irtunk az uj vá­ros embereiről is. Most olyan témáról akarunk képet adni olvasóinknak, amiről eddig kevés szó esett: hogy óvja, védi az állam a legfőbb érté­ket» az embert, a dolgozók egészségét ebben az építkezés lázában égő büszke városban. Beszéljen az orvos, a védő­nő, a gyermegondozónő, lás­suk a város életét az ő sze­mükkel is. Átadjuk nekik a szót. Az orvos: Dr: Párezer Ág­nes, a gyönyörű, hatalmas beton- és üvegcsodának épült központi rendelőintézet és kórház gyermekosztályán dol­gozik. Elmondja, hogy 1952 május elsején még “át lehe­tett látni” a kórházon, vagy­is az épületből még csak’ né- j hány keretállás, néhány fal J állott, — s 1952 júliusában I átadták rendeltetésének a korszerű épületet,, egyelőre 105 ágyas kórházzal. Az idén szeptemberben már 200 lesz az ágyak száma. — Hogyan lehetséges, hogy ebben az épülő városban, a- hol érthetően poros a levegő, nem tiszták még az utcái sem, hiszen mindenütt, még kész házak előtt is, homok, tégla- és mész-halmok vár­ják, hogy beépítésre kerülje­nek, — eddig még nem voll egyetlen járvány sem?' — Egyszerű a válasz. Vi­gyázunk az emberek egész­ségére. A város orvosi ellá­tottsága az országos átlag fölött van: iSztálinvárosbar 44 orvos dolgozik (a lakosság száma jelenleg mintegy 21 ezer.) Meg aztán a betegei is egészen mások, mint az ország többi részén. Egy át •j lagos rendelésen 1500 beteg fordul meg. Ne gondolja hogy azért, mert az emberei szívesen betegeskednek, vagy éppen betégeskedés ürügyér nem akarnak dolgozni. Csal éppen megnövekedtek az egészségügyi igények. Sztá- linvárosban jobban vigyáz­nak magukra az emberek mint más helyeken. Az else aggasztó .tünetre felkeresil a rendelőintézetet. Az anyái j most .már olyasmivel is be­hozzák a rendelésre a csecse­mőjüket, hogy “a gyere! egy napja étvágytalan” vagy “a kicsi tegnap este óta kö- hécsel”.1 Nem volt ez szokás régente. És, higgye el, nagy hiba volt, hogy nem jött szo­kásba. Mennyi nagy baji j előzhetünk meg igy könnyű- | szerrel. No, persze, nemcsal j ez a járvány mentesség oka A dolgozókat gyakran vizs­gáljuk, sűrűn végzünk úgy­nevezett szűrővizsgálatokat. Ezeken aztán fennakad min den gyanús tünet. Gyógysze­rekkel is jól elvagyunk látva , Központi gyógyszertárunk í j város egyik nevezetessége A fiatal állatorvos azonban nem a nehézségekről beszél. Most folynak a védőoltások, szépen halad á munka. En­nek örül, megvannak, hogy, az állatorvosi kezelés ingye-! | nessé tétele után a dolgozó ! parasztok csapatostul viszik j hozzá állataikat, vizsgálja | meg azokat. Emlékszik rá;: I sokan Azelőtt csak az utolsó ! pillanatban hivatták, most1 j meg, ha a tanyákat járja, | lépten-nyomon megki rik, | menjen el hozzájuk, vizsgái­ba meg a jószágot. — Sok á munka kétségki- 1 vül, de #igy javul majd meg az állategészségügy, igy lesz biztonságosabb az állatte­nyésztés — ennyit. mond a doktpr és arról szól néhány szót, hogy elkelne az állandó I segítség. Hiszen mind töb­ben és többen veszik igény­! be munkáját. ígéretet ka- L pott: nemsokára szaksegédet ' I küldenek mellé. ’I Az állatorvos dolgozószo- I bája falán bekeretezett okle- ’ j vél függ. Május 1-én kapta -1 jó munkájáért. Nem is kell II őt kérdezni, hiszen minden parasztember elmondja, mi­3 vei érdemelte ki. 3' Gyakran látják Kertész i Györgyöt, amint a tanyákról 1 az állami gazdaság felé mo- " toroz. Ilyenkor "legtöbbször a t csomagtartóján is ül valaki, • vagy egyéni gazda, vagy va- 3 lamelyik ''termelőszövetkezet,­* bői egy-egy állattenyésztő. l> Viszi őket az állami gazda- 1 ságba, hogy megmutassa ne- f < kik, miként kell az állatokat ’ helyesen gondozni. t Kertész György .nap-nap l> utári fáradhatatlanul rója á ■ helyenként gidres-gödrös ta- l> nyai utakat, nem ismer fá- ^ radságot, hivatásának tekin­ti a beteg állatok gyógyitá- ;- sát, a dolgozó parasztság gaz- t dagitását. És az emberek 1. már messziről köszönnek ne­ks ki, mert szeretik, becsülik, .- hallgatnak a szavára. “De- l. rék ember”-nek tartják. ;. Varga Nándor. IIIIUUUHHIIIIUUIHIIIUIIHUIIHIIIIIIHUHHHUHHHHUIHUUIHHHHHUHUHHHHHUHUHHUHHHHHUU Egy magyar bányász mai élete ev után elmondhattam, hogj vájár vagyok, s sztahánovis ta jelvénnyel . tüntettek ki Amikor megkezdődött Várpa ’ lotán a hatalmas uj bányász ‘ város építése, becsületes mun kámért az elsők között kap tam uj otthont. ’ I — Akkor már szépen ke I restem: az első két hónap ki ’ vételével egyszer sem vitten haza 2000 forintnál keveseb bet havonta. Uj bútort vet tünk, majd kerékpárt, későbl ’ motorkerékpárt» rádiót. * | — Második éve voltán J bányász, amikor F—4-es szén ' kombájnok érkeztek Várpa ' lotára. Mi, fiatalok, vállalkoz !jtunk rá, hogy megmutatjuk : mit tud az ember meg a gé] 1! együtt. A gép melleit nem ' csak a teljesítményem nőt 1 meg, hanem a keresetem is ■ volt olyan hónap, amiko több mint 5000 forintot kere;- fém. Most, az idei bányász r napon, alig hároméves mun- ka után háromezer forint hü [ ségjutalmat kaptam. Elhatá- roztam, hogy gépkocsit vá ■ sárolok. Már nem sok pén: i hiányzik hozzá. Kiterveltül s már feleségemmel, hogy a- mint. az autó meglesz, elsi r utunk a falunkba vezet. — Magyarországi riport — Bencsik György várpalc tai sztahánovista szénkon bájnkezelő nevét még kéve sen ismerik az országban. A ő bányásztörténete is ug kezdődött, ahogyan manaj ság ezer és 'ezer bányászi így emlékszik vissza erre: — Nincs még három év< hogy szülőfalumba, a se mogymegyei Darányba né hány bányász érkezett, Vái palotáról. Én akkoriban agj tam ott a kulákot, akim cselédeskedtem. — Szakmá akartam tanulni. A várpalc faiak elmondták, hogyan é nek ők, milyen munka- é kereseti lehetőségek vanna a bányánál. Kedvet kaptat a bányászélethez, s nem sol kai azután, útnak inndultar uj munkahelyemre — Vát palotára. — Tapasztalt» ügyes vájí rok gondjaira bíztak, hog tanítsanak meg a bányás: mesterségre. Eleinte nei volt könnyű a dolog; meg ke lett még szoknom a föld mc lyén a munkát. De azufá apránként megismertem é megszerettem a bányát, tát saimat. S alig több mint eg — Magyarországi riport — Egy szekeres tanyai gaz­dától — Oláh Kálmántól — érdeklődöm a jászberényi pi­actéren : ismeri-e Kertész György állatorvost és meg tudná-e mondani, hol lakik? — Mindenki ismeri erre mifelénk — mondja a szeke­res ember és már magyaráz­za is a doktor lakásához ve­zető utat. Amikor befejezi mondókáját, még megjegyzi: — Ha az utón esetleg egy csizmanadrágos, fiatal motor­biciklist lát, hajadoníőtt, olyan táskával az oldalán, amilyent a postások horda­nak, nyugodtan megállíthat­ja: ő lesz. az. . . Nagyon de­rék ember. .. — Olyan ember ez a dok­tor — folytatja —, aki ha egyik tanyán elvégzi a mun­káját, nem szalad nyombar a másikra, hanem elidőzi! kissé a parasztemberekkel Megnézi a gazda portáját megkérdezi, milyen takar mányt etetnek az állatokkal hogyan készítik el az élésé get. Gyakran ad jótanácsot í gazdáknak. — Az én gondjaimon i: sokat segített az állatorvos — meséli tovább a tanya ember. — Hétholdas gazdi vagyok. Szeretem, ha sok jó szág van az udvaron, mer abból jön a nagy jövedelem Az én istállómban télen i; négy tehén állt a jászlai előtt, négy sertés az ólban a juhhodáiyban meg 17 birki tanyázott. A tavalyi aszáb azonban kifogott rajtam nem győztem az állatoka eleséggel. A doktor tudta milyen nagy gondban va gyök és maga járt utána hogy állataim ne maradjanal takarmány nélkül. Kertész György, az állat orvos otthon van. Az imén jött meg a peresí tanyákról De már készül is tovább, csal éppen a friss oltóanyagot ra kosgatja a kiürült táskába Sok a munka, nasrv a körzel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents