Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-07-31 / 31. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 30, 1953 Tovább fejlődésben a magyar közgazdaság A magyar kormány ^ által ulitis 4-én bejelentett uj J gazdaságpolitikai intézkedő- j eit sokan úgy értelmezhetek, hogy Magyarország szo- ialista építésének tervei nem oltak reálisak és hogy most ennakadás, talán visszafej- 5dés fog bekövetkezni. Az hes disznóként makkról ál- nodó magyar renegátok, a éke és haladás árulói, akik Magyarországból jövő hi- ekre gyorsan össze is röf- entek Párisban, természe- esen még ennél is messzebb- nenő konklúziókra jut,hátak. Budapestről most érkezett neg a Központi Statisztikai iivatal kimutatása az év násodik negyedének ipari, nezőgazdasági és kulturális eljesilményeiről. Ez a jelenés hideg zuhanyként fogja ■rinteni a felhevült Nagy F. éle makkról álmodókat. — Jgyanakkor megnyugtathat- a azokat a jóhiszemű ame- ikai magyarokat, akik ag- fodalomoól mást olvastak síagy Imre beszédéből, mint imit tat talmazott és akik lem gondoltak arra, hogy a lépi demokráciák nem rejtik téka alá a hibákat, hanem trszág világ előtt megtárgyalják és kijavítják azokat. kritika és önkritika az erő is nem a gyengeség jele. íme a budapesti Statisztikái Hivatal kimutatása az év násodik negyedéről (április, nájus, junius) par A gyáripar — helyi iparral tgyütt, — 1953 második negyedévi termelési tervét 103 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok .953 második negyedévi ter- nelési tervüket, a következőképpen -teljesítették: 1953 II. negyedévi tervtel- esités százaléka: Bánya- es energiaügyi 99.7. Vegyipari 103.4. Kohászati 103.6. Általános gépirai 102.8. Középipari 102.8. Könnyűipari 103.0. Élelmiszeripari 99.8. Épitc- nyagipari 99.8. Helyi ioar minisztériuma 14.9. A gyá. ipar 1953 második íegyedévében 12.8 százalék- mi termed többet, mint a nult év azonos időszakában, t bányászatban a termelés gy év alatt 27.0 százalékkal, kohás atban 16.6 százalék- mi, a gépgyártásban 33.3 számlákkal, az építőanyag iparon 22.1 százalékkal, a vegyi- tarban 18.2 százalékkal emelkedett; a bőripar termelése i.9 százalékkal nőtt, a textil- pár terme ése 1.- százalékkal sokként. A gyáriparban a munká- ok létszáma egy év alatt 9.6 zázalékkai. az egv főre eső ermélés 3 százalékkal emelkedett. lezőgazdaság 1953 tavaszán a szántóte- ület kihasználása jobb volt, nint az edző évben, az ugar erülete az előző évhez kétest 25 százalékkal csökkent. #*> órai* i.-t . ífacat Az ipari növények vetésterülete 18.3 százalékkal emélke-' dett. Lényegesen több napraforgót, cukorrépát és textilipari növényt vetettek az idén, mint a múlt évben. A negyedév végén megkezdődtek az aratási munkálatok. Julius 10-ig az ősziárpa ara-1 tása befejeződött, learatták a rozs vetésterületének 85 százalékát s a búzának több mint, felét. Az eddigi előzetes cséplési j adatok szerint a gabonafélék holdankénti termése jobb, mint a felszabadulás óta bármikor. A terméseredmények különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában magasak, ahol szélesebb körben alkalmazzák a fejlett, agrotechnikai módszereket. A jó takarmány termés következtében állatállományunk állapota a tavasz folyamán jelentősen megjavult. Az állati termékek termelése emelkedett, de a téli takarmányhiány folytán előállott visszaesés ut.án még nem érte el a multévi színvonalat. Közlekedés A vasutak 1953 második negyedévi teherszállítási tervüket 105.6 százalékra teljesítették; több terméket szállítottak, mint az 1952. évi csucsforgalmi időszak legerősebb három hónapjában. Áruforgalom 1953 második negyedévében a kiskerekedelmi forgalom volumene az elmúlt év azonos időszakához képest iényegében nem változott. Az összforgalmon belül az élelmiszercikkek eladása emelkedett. Beruházások — építkezések Az építőipar termelése a1 második negyedévben 20.8 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. Az állami gazdaságok és gépállomások gépállománya a második negyedév folyamán további 226 traktorral, 754 kombájnnal, 286 kéve- kötő-arat,ógéppel, s mintegy 17 ezer egyéb erő- és munkagéppel növekedett. A negyedév folyamán 12 j községet, 5 gépállomást, 21 termelőszövetkezeti csoportot, 9 állami gazdaságot láttak el villannyal. Szociális és kulturális eredmények A dolgozók egészségügyi és kulturális ellátottsága tovább javult. A kórházi ágyak száma 1952 második negyedévéhez viszonyítva több mint 400-al emelkedett. A rendelő intézeti szakorvosi munkaórák száma 37 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 23 százalékkal volt több, mint 1952 azonos időszakában. » Az óvodákba és napköziotthonokba beirt gyermekek! száma a múlt évhez képest 8.4 százalékkal nőtt, A negyedév végén 2900-al volt több az állandó és 2800-al volt több az iclénybölcsődei férőhelyek száma, mint egy évvel ezelőtt. A szakszervezeti társadalombiztosításban részesülők száma 10 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A negyedév folyamán 50 ezer dolgozó vett részt kedvezményes, vagy ingyenes üdültetésben. ^ A negyedév folyamán az j ország számos helyén adtak ' át uj lakásokat a dolgozók- j nak: igy többek között Sztá-: linvárosban, Miskolcon, Zir-, cen, Várpalotán, Ózdon, Tatabányán, Szigethalmon és a nagybereki állami gazdaságban. A lakásépítkezés üteme azonban a negyedév folyamán nem volt kielégítő. A villanyvilágításba bekapcsolt fogyasztók száma 1953 j második negyedévében 18.300 I al növekedett. A háztartási j fogyasztásra felhasznált villa-; mosenergia 13.8 százalékkal, a közvilágításra felhasznált villamosenergia 10.8 százalékkal volt több, mint, az előző év azonos időszakában. A negyedév folyamán 108 uj mozgókép színházat helyeztek üzembe. A rádióelőfizetők száma egy év alatt több mint 200 ezerrel emelkedett és a második negyedév végén túlhaladta az egymilliót. A jelentéshez a Szabad ' Nép kommentárt fűzött, a- melyből az alantiakat idéz- ' zük: A jelentés számaiból tehát 1 először is azt, a következtetést kell levonnunk, hogy az ' elmúlt negyedév változatlanul szocialista iparunk ha- [ talmas fölényét bizonyítja a ' kapitalista iparral szemben, munkásosztályunk hűségét,, odaadását bizonyítja népi demokráciánk iránt, egész népi demokratikus rendszerünk fölényét bizonyítja a kizsák- 1 mányolásra épülő társadalmi; ‘ rendszerekkel szemben.- < Ugyanakkor azonban — és i ezt mindjárt a nagy eredmé- 1 nyék méltánylása után meg < kell állapítanunk —a negyed- 1 évi jelentés adatai világosan 1 felmutatják azokat a hiá- i nyosságokat is, amelyek Köz-' < ponti Vezetőségünk utolsó! j ülése határozatainak alapját < képezik és ezeket, a határozatokat a legteljesebb mértékben indokolják. A jelentés arról számol be, hogy mialatt egész gyáriparunk termelése 12.8 százalékkal, s a nehézipar termelése ennél is jóval nagyobb mértékben nőtt, a bőripar termelése mindössze 5.9 százalékkal emelkedett, a textiliparé pedig éppen 1.1 százalékkal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a nehézipar fejlődése mellett háttérbe szorult, a könnyűipar fejlődése. Már ebből arra lehet következtetni, hogy a lakosság ellátásának kielégítésére nem fordítunk elegendő gondot. Ezt a feltevést teljes mértékben alátámasztja az áruforgalom alakulása. A kiskereskedelem 1953 második negyedében lényegében ugyan annyi árut juttatott a fogyasztókhoz, mint 1952 második negyedében. Igaz, hogy ezen a területen különösen erősen éreztette hatását a tavalyi rossz termés, ami megmutatkozott abban is, hogy parasztságunk élelmiszervásárlása és ezzel az élel- miccikkek eladása az összforgalmon belül emelkedjek. Igaz az is, hogy egész gazdasági rendszerünk fölénye a kapitalista gazdasági renddel szemben it,t is megmutatkozott. Kapitalista viszonyok között a tavalyihoz hasonló katasztrofális rossz termésnek az egész országra és különösen a parasztságra pusztító hatása lett volna. Mi azonban nem érhetjük be ezzel a vigasztalással. Kapitalista országokban a termelés célja a profitszerzés. Nálunk a termelésnek mindig az embert kell szolgálnia. Erről egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk, hogy ezt a legfőbb célt nem mindig és nem eléggé tartottuk szem előtt, hogy csaknem úgy dolgoztunk, mintha a termelés öncél volna. Rudolfot és Papp Ferencet a budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára, dr. Reuss Endrét a budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára, Széchy Károlyt az Építőipari Műszaki Egyetem mérnöki karára, Nagy Elemért a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára, dr. Zámbó Jánost pedig a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem soproni bányamémöki karára 1953 julius 15-i hatállyal egyetemi tanárrá nevezte ki. B&bamihályi is sokat köszönhet az öh- cves tervnek: bekötőutat, autóbuszjáratot, villanyt, telefont kapott a község. Még ebben az évben felépül az uj tanácsháza is. Makón huszágvas, korszerű idény- bölcsőde létesült a József At- tila-utcában. BUDAPEST, julius 20. — A Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására Hollandia árvizsujtotta területeiről 71 gyermek érkezett Budapestre. A gyermekeket a pályaudvaron a külügyminisztérium a budapesti városi tanács, a SZOT és a DISZ képviselői fogadták. A magyar úttörők küldöttei virágcsokrokkal köszöntötték holland pajtásaikat, akik egy hónapot töltenek a csillebérci úttörőtáborban és a Balaton mellett. HIMIIIIIIHIIIIIIIIIimHIIIIIIimiMlimMIMMtIMIMimnillHI Egyetemi tanárok kinevezése BUDAPEST, julius 20. — A Magyar Népköztársaság miiiiszteretanácsa dr. I. Tóth Zoltánt és Tolnai Gábort a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karára, Bánhegyi (Közel) Józsefet.és Sztrókay Kálmánt az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet- tudományi karára, dr. Ballá Magyarországon nyaralnak a hollandiai árvízkárosultak gyermekei
