Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-22 / 43. szám

October 22, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZŐ A BOSZORKÁNYHAJSZA ANYAGIAKBAN IS JÓL KIFIZETŐDIK McGARTHY SZÁMÁRA Igen nehéz volna megszá- j molni ma már mindazokat, I akik ezekben .a. háborús uszí­tó, hisztériás években va­gyonra tettek szert a “kom­munisták” elleni boszorkány­üldözés következtében. Szá­zakra megy a hivatásos be­súgók számára, akik magas i díjazásokat, húznak az adó­fizetők pénzéből, hogy ké­szen álljanak tanúskodásra a béke és demokrácia harco­sai ellen. Természetes azon- j ban, hogy ezek nagyrészben j csak a kis cápák, akik egyet- j len tányér lencséért árusít-1 ják önmagukat. Mintahogyan! azonban az utcai nők között is meg van a rangfokozat,, ami a díjazás mértékében nyilvánul meg, a jobbára kis­polgári és értelmiségi csőcse­lékből kikerülő hivatásos be­súgók között is a bezsebelt összegek nagyságában nyil­vánul meg a rendfokozat. A Fordham katolikus egyetem “professzorává” előléptetett, Louis Budenzről már évekkel ezelőtt bebizonyult, hogy a hivatásos tanúskodás rövid idő alatt több mint 30 ezer dollárt, juttatott bankszám­lájára. A reakciós pénzérdekek nem sajnálják a pénzt azok­tól, akik hatalmi és profit­érdekeiket szolgálják. Mint­hogy pedig manapság Joseph McCarthy wisconsini szená­tor nevével azonosítják a bo­szorkányhajszát és a fasiszta törekvéseket,, természetes, hogy ő áll azok élén, akik a legnagyobb hasznot húzzák abból anyagilag. Drew Pearson washingtoni rovatiró, aki maga sem hu-! zódik egy kis vöröshajszától, egyik nemrégiben irt rovatá­ban beszámol arról, hogy McCarthy a tönk szélén állt anyagilag, de a “kommunis­ták” ellen inlézet,t boszor­kányhajsza éo háborús uszí­tás igen jól kisegítette a csávából. Pontos fordításban ezeket Írja Pearson: “McCarthy szenátor, aki súlyos anyagi gondokkal küz­dött,, mielőtt rákapott a kommunista kérdésre, most turkál a pénzben. Házassága alkalmával 100 ezer dollár értékű nászajándékot kapott s két szenátusi rendőrt ren­delt ki annak őrzésére. Joe pénzének legnagyobb része t.exaszi olaj milliomosoktól jön. Egyizben egyenesen UHIIilllllllllllllllllMllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIMIIIIIIIIIM! Félek a görögöktől... olaj kutakat kért Clint Mur- chisontól. .. Pedig Joe olyan nehéz helyzetben volt 1949- ben, hogy bankárja ezt irta neki: “Az igazgatóság ki­mondottan elrendelte, hogy azonnal áruba bocsátsam az ön zálogait, amennyiben tel­jes egészében meg nem fi­zeti kölcsönét. Hozzátehetem ehhez, hogy sem telefonhívá­sok, sem levelek nem fogják meghosszabbítani ezt a köl­csöne” “Két hónappal később Mc­Carthy elmondta első beszé­dét a kommunisták ellen és az egyik napról a másikra megindult számára a pénz, olyan emberektől, akik segí­teni akartak az ügyben. A szenátus vizsgálói bizonyíté­kot fedeztek fel, hogy Mc­Carthy más dolgokra hasz­nálta fel ezen pénz egy ré­szét, spekulációra a termény- tőzsdén. “McCarthy éppen most kül­dött ki egy albizottságot, hogy vizsgálatot indítson a koreai hadifogságba jutott amerikaiak elleni kilengések ügyében. De ugyanaz a Mc­Carthy védelmébe vette a náci háborqs bűnösöket, mi­után bűnösnek találták azo­kat, amiért teljes hidegvér­rel megölték a fogságba ju­tott,, védtelen amerikaiakat. McCarthy odáig elment, hogy amerikai tiszteket a halálra ítélt nácik megkinzásával vádolt. A szenátusban tar­tott beszédei olyan Amerika- ellenes érzést keltettek fel Németországban, hogy- a hadsereg sohasem hajtotta végre a halálos ítéleteket.” Eddig az idézet. Csak annyit, jegyzünk meg hozzá, hogy a nagyipar és pénzérdekek minden időben pénzzel és vagyonnal jutal­mazták meg,a fasizmus ve­zetőit, Mussolinit, Hitlert és társait nemcsak a nagyipar segítette hatalomra, de ha­talmas megánvagyonnal ju­talmazta őket szolgálataikért.' Ugyanezt cselekszik a leg- reakciósabb amerikai pénz­érdekek McCarthyval és tár­saival s ugyanaz az igazság­ügyminiszter, aki hamis vá­dak és hamis tanuk segítsé­gével börtönbe küldi a béke és haladás harcosait, siet tisztázni a wisconsini szená­tort a szenátus saját bizott­sága által emelt és bizonyí­tott vádjai alól. Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is — hangzik egy régi mondás. Ez jut az em­ber eszébe amidőn arról olvas, hogy Brownell <‘igazság”ügymi- niszter bejelentette, miszerint a kormány “ingyenes” jogtanácso­sokkal fogja “megajándékozni” azokat az amerikaiakat, akiknek nincs elég pénzük arra, hogy ügyvédet alkalmazzanak saját védelmükre. Brownell volt az, aki a libe­rális ügyvédek országos szerve­zetét, a National Lawyers Guild- et a “felforgató” listára helyez­te és aki meg akarja fosztani ügyvédi oklevelüktől azokat, akik progresszivekét védenek. Ennek ellenében- majd a kor­mány ad nekik “védelmezőt”. Hát az aztán “meg fogja majd védeni” az igazságtalanul vád­lottakat! tsiiiiiiiiitiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiiliiiiil Lakatot a TV-re J. C. Cody, kanadai (London, Ont.) római katolikus püspök .egy beszédében azt javasolta, hogy a szülők tegyenek lakatot a televíziókészülékekre, az Egye­sült Államokból leadott rengeteg szörnyű program kiküszöbölé­sére. GUBA PÁLÉK ADOMÁNYA Egy detroiti magyar heti­lap jelenti, hogy Guba Pál és neje: “egész életük keresmé­nyét, házukat, berendezésü­ket és minden ingó és ingat­lan vagyonukat a Detroiti Első Magyar Ev. Református Egyház javára adományoz- donjogát a Detroiti Első Ma­meghaladja a TÍZEZER DOL­LÁRT. “Guba Pál és neje, fejedel­mi adományozásukat nem végrendelet szerint hajtották végre, hanem formálisan át­íratták a telek és ház tula- zunknak.” így hangzik a det- gyar Ev. Ref. Egyházra, a haszonélvezeti jog életfogy­tiglani fenntartásával. Tudo­másunk szerint, egyházunk közel 50 éves történetében ez az első alkalom, hogy valaki ilyen adományt adjon egyhá­zunknak.” Igyekszik a det­roiti lap tudósítása. Mi, a magunk részéről sok helyeselnivalót találunk Gu­ba Pálék ‘fejedelmi adomá­nyozásában’, bár ugv véljük, hogy a “fejedelmi adományo­zásukat,’ hagyjuk csak a feje­delmekre, a vérbeli vagy pénzbeli fejedelmekre, a mun­kásember adományozzon csak munkásember módjára. Helyeseljük azt, hogy Gu- báék idejében intézkedtek vagyonukról. Úgy véljük, hogy nincsenek gyermekeik. Hány esetről tudunk, hogy de­rék, dolgos magyarok, akik j egy emberöltőn át véres ve-1 rejtékes munkával összeku- porgatnak egy kis pénzt és akkor, nem hagyván maguk után végrendeletet, vagyon­kájuk a mérhetetlenül gaz­dag államra száll. Hát akkor már inkább legyen valami­ftfagyar reakciós vezérek Eisenhowernál i ■ 111M11111111111 ■ i ■ ■ 1111 Himiiiiiiimi A GARANTÁLT ÉVI BÉR PROBLÉMÁJA (Folytatás a 4-ik oldalról) a jelen gazdasági rendszer­ben a cél mindenekfölött a profit biztosítása s nem a munkásság, vagy általában a nép közgazdasági biztonsága,! de a problémát nem szabad eltemetni a szakszervezetek­ben s a tagságnak töviről he­gyire meg kell azt vitatni. A helyzet ma az, hogy akik a szakszervezetekben a garantált bér ellen érvelnek, ugyanazon érveket hozzák fel, melyeket a múltban a nyugdíjalap terve ellen al­kalmaztak, azt hangoztatva, hogy a nyugdíjalapot felhasz­nálhatják a szakszervezetek meggyengítésére, hogy jobb volna megjavítani a társa­dalmi biztositást, mint az egyes iparágakban nyugdíj - alapot létesíteni. A valóság az, hogy azok a szakszerve­zetek, melyek korábban is erősek és harciasak voltak, mint, a bányászok, vagy a nyugati dokkmunkások szer­vezete, saját terveiket fej­lesztették ki és megcáfolták az ellenérveket. Ez a két szer­vezet, olyan nyugdíjalapot lé­tesített, mely komoly és va­lódi nyugdijat biztosit a munkásoknak s minden való­színűség meg van arra, hogy hasonló eredményeket tudná­nak elérni az évi munkabér biztosítása terén. Az amerikai magyarság, közismert reakciós vezérei, egyleti vezetők, több refor­mátus és katolikus pap- októ­ber 6-án és 7-én konvenciót tartott Washingtonban. Amennyire a konvencióról kiadott sajté jelentésükből megállapítható, azon egyet­len amerikai magyar mun- •kás, vagy értelmiségi nem vett részt. Kizárólagosan a hivatásos ‘hazaffyak’, jóré­szük Horthy és Habsburg barátok és ügynökök vet,tek azon részt, valamint kapasz­kodó magyar amerikai politi­kus jelöltek. Saját jelentésük szerint ‘közel 200-an’ voltak a kon­vención. Ami az ő nyelvükön azt jelenti, hogy valamivel többen, mint, százan, de jóval kevesebben, mint 200-an vol­tak jelen. Abban a delegációban, a- mely október 7-én Eisenho- wernél tett tisztelgő látoga­tást (miut,án az FBI előzőleg alaposan ellenőrizte őket), magában volt vagy 40 egyleti és egyházi vezető. Ezek tet­ték ki a családtagjaikkal és egy-két későbben érkezővel, vagy a Fehér Házba meg nem hivot,t ‘delegátussal’ a reakciósok konvencióját. Ma­gyar Amerika nem kér ezek­ből a bajkeverőkből. Az elnöknél tett látogatá­suk alkalmával ‘memorandu­mot’ nyújtottak át az állam­főnek, amelyben segítségét, kérték Magyarország “felsza­badítására’. Ike megígérte, hogy ‘tanulmányozni fogja’ az emlékiratot. Bankett is volt, még pedig I kétszer. Az egyik bankettre ] elhozatták két amerikai ma- j gyár hősi halott szüleit, Csépke Balázst és nejét Dia-1 mond, Ohioból, akik három gyermekükkel együtt jöttek el. A banketton, mint Írják, felállással tisztelték meg a mélyen sújtott szülőket és hősi fiaik emlékét. Utána pedig konvencióztak, Szőtték terveiket, amelyek ha — ne adja a sors — meg­valósulnak, nagy a valószínű­ség, hogy Csépke Balázs és sok millió más amerikai szíi-j lő életbenmaradt gyermekei is elpusztulhatnak. A haladószellemü magyar­ság a maga detroiti konven­cióján — amelyen munkások és munkásnők voltak a részt­vevők, nem egyleti basák és hivatásos politikusok, szin­tén adózott Amerika hősi ha­lottal emlékének. De a mi konvenciónk célja nem uj háborususzitás volt, •hanem Amerika békéjének és a népe jólétének megőrzése. Ez a különbség a mi kon­ferenciánk és az övék között. lyen intézményé. Más, idős házaspárok, —> és ilyenekről is számtalan esetben tudunk — engedték magukat m e g k ö rnyékezni mindenféle ügyes, ravasz szélhámostól és befektették vagyonukat különféle üzleti tervekbe, amelyekben azt,án rövid idő elteltével utolsó centjüket is elvesztették. Hát ehhez képest, is okosan jár­tak el Gubáék, mert amig él­nek, lesz fedél a fejük fölött. Ha esetleg akadnának még más Guba Pálok Detroitban, reméljük, hogy azok szintén okosan fognak vagyonuk fö­lött rendelkezni, különösen ha nincs családjuk. Van sok aggmenház ma­gyar Amerikában, reméljük, fognak .az ilyen Guba Pálok azokra is gondolni. Van sok magyar befegsegélyző intéz­mény, azok testvéri segitségi alapja is elbír még egyné­hány ezer dollárt. Vannak szakszervezetek, amelyek ne­héz sztrájkharcban állnak tagságuk életszínvonalának életbiztosit.ásáért a sok millió dollár tartalékkal rendelkező ipari óriások ellen. Ezek is hálásak lennének minden tá­mogatásáért. Vannak más in­tézmények, amelyek életve­szélyes körülmények között dolgoznak a délen, hogy né­ger polgártársaink teljesjogu polgárok legyenek. Ez is ne­mes emberi cél — és sok pénzt igényel elérése. Van itt Amerikában egy szervezet, a Bevándoroltakat Védő Bizottság, amely száz és száz becsületes amerikai munkást véd, akik életét egy igazságtalan törvény feldúl­ta, akiknek családját szét akarják tépni. Ez a bizottság óriási munkát fejt ki, az amerikai nép szabadsága vé­delmében. Ezek is végtelenül hálásak minden egyes dollár támogatásért. Bizony sok jó helyre lehet adakozni a mai világban. A tőkések billiókat adományoz­nak a maguk céljait szolgáló intézményeknek. A haladás, béke, igazság, felvilágosítás legtöbb intézményét a mun­kások centjei tartják fenn. Ezek a centek idővel hatal­masabbaknak fognak bizo­nyulni a billióknál. Kultur jegyzetek A newyorki Herald Tribune előadássorozatán Dr. Gallup ki­jelentette, hogy Amerikában ke­vesebb könyvet olvas a közön­ség, mint bármely más modern demokráciában. Ezzel szemben Amerikában háromszor annyi koncert van, mint a világ összes többi orszá­gában együttvéve. Száz szónak is egy a vége: A MAGYAR SZÓ a legjobb amerikai magvar újság! SUNNYSIDEON MAGYAR BORBÉLY S. GSOMOR & E. BARABÁS 4505 QUEENS ROULEVARD a 45—46. St. közt, a ‘Ulia»* állomásnál Hajvágás nők és foj fiák számára JÖJJÖN EL EGYSZER ÉS ÁLLANDÓ VENDÉGÜNK LESZ! SUTÍNYSIDE, L. I. N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents