Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-08 / 41. szám

6X2 a.* i ,'»/• <j yi "■ * AMERIKAI MAGYAR SZó October 8, 1953 AZ ACÉLTRÖSZT MUNKÁSELBOCSÁT ÁST JÓSOL, DE A PROFIT MAGAS MARAD “1954-ben jó pénzeket fo­gunk keresni.” Ezt hangoz­tatta múlt heti beszédében Benjamin Fairless, az ország legnagyobb acéltársasága, az U.S. Steel Co. elnöke. Természetesen Fairless az acélbárókhoz beszélt s nem a munkásokhoz. Az acélmun­kások ugyanis keresetük csökkenésére és munkanélkü- lésgre számíthatnak. Mindez bzonban egyáltalán nem han­golja le Fairlesst, aki sze­rint “az acéltröszt előtt “a legnagyobb lehetőség áll, amilyen nem volt 20 év óta.” Az acéltársaságok maga- láabb profitra számítanak, csökkentett termeléssel. Az “Iron Age”, az acélipar lapja (megmagyarázza múlt heti számában, hogy ez miként le­hetséges. “Az aeélpiar 1930-ban is jó profitot húzott, mikor csupán a termelőképesség 62.5 (százalékával dolgozott” Írja a lap “s 1935-ben is, mikor csak a termelőképesség 48.7 százalékával dolgozott.” Az Iron Age szerint a kö­vetkező tényezők segítik a társaságokat a termelés csök­kenése esetén: a) a pro­fittöbbleti adó valószinü el­törlése, b) a termelés fokozó­dó tökéletesedése (a munka­tempó fokozása), c) a ma­gasabb bérekkel járó túlórá­zás megszüntetése, d) a mar­ginális (versenyre képtelen) kisüzemek lezárása. Otis Brubaker, az acélmun­kások szakszervezetének köz- gazdasági igazgatója meg­magyarázta a szakszervezet multheti értekezletén, hogy a nagy acéltársaságok mester­ségesen depressziós tünete­iket akarnak előidézni az ipar­ban, mert ez hasznos volna számukra a profit szempont­jából. “Ez szorosan hozzátar­tozik Washington politikájá­hoz”, hangoztatta Brubaker ’“s a cél az, hogy kedvezőtlen hangulatot teremtsenek szá­munkra, a jövő évi kollektiv tárgyalás bekövetkezéséig.” A “fajvédő” politika és a négerek A BÉRIA “SZÖKTETÉSI” ÜGY ezer “kommunista kém és Jszabotázs-szakértő” Inevével, felfedve a “megdöbbentő szovjet tervet, mely a fő amerikai ipari központok el­len irányul.” Annak ellenére, hogy bebi­zonyosodott az égész Beria szöktetési ügy hazugsága, biztosak lehetünk benne, hogy ezeket a “Beria által kiszolgáltatott” neveket még újból elő lehet venni a de- ’mokrácia megsemmisítésére irányuló hajszában. A Beria ügyet egy volt OSS kém és egy csomó üz­letember szervezte meg s ez világosságot vet arra a köz­vetlen szerepe, amit a nagy­iparosok végeznek á kormány minden ágában. Dulles kül­ügyminiszter márv régóta azt hirdette, hogy a ‘kommuniz­mus” elleni harcban teljes ko­ordinációra van szükség a kormány és magánszerveze­tek munkájában. így a nagy­iparosok magánadakozásból és a kormány segítségével olyan intézményeket tarta­nak fenn, mint a “Free Eur­ope”, “Crusade for Freedom” szervezet, melyek célja egye­nesen az, hogy az országaik­ból elűzött fasiszta és reak­ciós vezetők segítségével sza­botázst idézzenek elő a népi demokráciákban s ugyanak­kor a Beria szöktetési ügy­höz hasonló, hazugságpropa­gandával szédítsék az ame­rikai népet. Hivatalosan tervbe vettek töbféle kampányt, melyek- hek célja az amerikai nép megfélelmitése, mint az “Operation Candor”, amivel külön foglalkozunk. A cél á további, fokozattabb költség- vetés, a magas adó és forgal­mi adó elfogadtatása. A Be­ria ügy az első ilyen kam­pány volt, a hisztéria újbóli fellángoltatására. utiinitiiiiiitiiiimmiitniMiariHiiiiiiiiitiiMiiimiiMimiMiii Két héttel ezelőtt az ösz- ,'szes lapok nagybetűs címek­kel hirdették, hogy a hivata­lától megfosztott és a Nyu­gat szolgálatáért vád alá he­lyezett Lavrenti Beria meg­szökött a Szovjetunióból és egyik “déli” országban tar­tózkodik. Később meg is ne­vezték, hogy Spanyolország a titokzatos hely s Beria kész arra, hogy kiszolgáltas­sa az Egyesült. Államokban (lévő összes “szovjet-ügynö­kök” nevét. Igen kevesen Vették komolyan a hirt, de McCarthy szenátor bejelen­tette, hogy egyik ügynökét a titokzatos helyre küldi, hogy megállapítsa: azonos-e az illető Beriával s hogy tár­gyaljon vele. Miután a Wall Street sajtója napokon át cikk ezett állítólagos “szök tetésről’, kiderült, hogy sem­mi alapja nincs az egésznek, s még McCarthy is kénytelen volt bejelenteni, hogy felül­tetésről van szó. Két hét elegendő idő arra, hogy valamennyire összefog­laljuk és elemezzük a dolgot |s felderítsük annak célját, ami egyébként kiütközik a (háborús uszító sajtó rejtett célzásaiból. A Béria szökte­tési ügy szoros tartozéka a h áb o r u,s propagandának, mely egyenesen az amerikai Tlép újabb megdolgozására irányult s ugyanakkor más, valóban fontos tények eltaka­rására. A Béria szöktetési ügy azt a célt szolgálta, hogy elte­relje a nép figyelmét az Eisenhower kormány katasz­trofális külpolitikájáról s a McCarthyzmusról. A valódi célt, leginkább leleplezi a new yorki Daily News cikke (szép 23) mely egyenesen azt irta, hogy “Béria” átadott egy 150 oldalt tartalmazó irat­csomót .fontos dokumentu­mokkal és térképekkel, több­A National Negro Labor Council nemrég országos érte­kezletet hivott össze Chica­góba október végére. Az ér­tekezletre nemcsak a néger munkások képviselőit hívja meg, de mindazokat is, akik együtt éreznek azokkal a sza­badságért és egyenlőségért folytatott, harcban, rámutat­va arra, hogy az utolsó év­ben egyre inkább előretörő reakciós ■ és fasiszta törekvé­sek nemcsak a néger nép szá­mára jelentenek veszélyt, de az egész amerikai munkás­ság számára. A meghívó rö­vid, de annál többet mondó összefoglalásban ismerteti a néger nép helyzetének rosz- szabbodását Truman és Ei­senhower kormányzata, illet­ve a pénzédekek teljes ural­ma óta. Az összefoglalás azonban, — ámbár a néger munkásságot helyezi a köz­pontba, — az egész amerikai életre vonatkoztatható. Éppen ezért szükségesnek és fon­tosnak tartjuk, hogy kivona­tosan ismertessük azt olva­sóinkkal. A néger nép közgazdasági helyzete 1944 óta, mikr egy magas­latot, ért el, állandóan rosz- szabbodott az Egyesült Ál­lamokban, s még mindig rosszabbodik. Az 1945—49- es népszámlálás adatai kimu­tatják, hogy a fehér családok átlagos évi jövedelme ezen idő alatt 416 dollárral növe­kedett, mig a néger családo­ké 28 dollárral csökkent. E különbözet megmagya­rázza a néger munkások hely­zetét az amerikai iparban. A szénbányákban, melyekben nagyarányú munkáselbocsá­tás történt az utolsó évek­ben, a munkanélkülivé lett bányászok többsége néger. Az acéliparban, mely még mindig több mint másfél mil­lió munkást alkalmaz, a néger csony fizetésű kategóriákban, a legnehezebb és legpiszko­sabb munkára alkalmazzák. Hasonlóan az automobil ipar­ban. így például a Ford tár­saság River Rouge üzemében az emberölő vasöntő munká­sainak 78 százaléka néger, de a szerszámkészítő üzem munkásai között a négerek csupán 1 százalékkal szere­pelnek. A General Motors leghirhedtebb arról, hogy sok üzemében még mindig nem hajlandó néger munká­sokat alkalmazni. A vasúti alkalmazottak kö­zül tervszerűen igyekeznek kirostálni a néger kalauzokat és jobb fizetésű alkalmazotta­kat. A néger repülők, akik Korea felett életüket kockáz­tatták, nem kaphatnak haza­térésük után alkalmazást a hófehér kereskedelmi repülő társaságoknál. A déli államokban, me­lyekben a néger elnyomás a legrégibb keletű, a 300 ezer munkást foglalkoztató textil­iparból teljesen kizárják a négereket. A néger munká­sok legnagyobb része, mint­egy negyedmillió a fakiter- ' melő iparban dolgozik, mely teljesen szervezetlen. így a néger munkások éppen fele­fehérek, akik az északnyuga-. ti államok szervezett üzemei­ben dolgoznak. Ezekből a né­ger munkásokat teljesen ki­zárják. A néger nép politikai jogai A helyzet ebben az irány-j ban ugyanazt a rosszabbo­dást mutatja, mint közgaz­dasági tekintetben. A háború alatt, és közvetlenül előtte elért, korlátolt eredményeket Truman uralomrajutása óta igyekeztek megsemmisíteni. Az Eisenhower kormány és a Kongresszus folytatják ugyanott, ahol a Truman kor­mány abbahagyta. Mig Roo­sevelt, rendeletet adott ki, mely megtiltotta a faji meg­különböztetést a munkások alkalmazásánál (FEPC), Tru­man és Eisenhower csak megígérték azt a választási kampányban, hogy aztán megfeledkezzenek róla. A né­gerek előhaladásáért harcoló szervezet hosszú éveken át folytatott küzdelme után a Legfelsőbb Bíróság döntést hozott, mely kimondja, hogy a négereknek egyenlő joguk van a fehérekkel az iskolá­zást illetőleg. A harc azonban még távolról sem fejeződött be s az egyenlő jog csak pa­píron létezik. A déli államokban a néger polgárok legnagyobb részét terrorral zárják el a szavazó- helyektől s még a gyilkosság­tól sem riadnak vissza, amint az Floridában történt, hogy megakadályozzák a négerek politikai előhaladását. Ugyan­akkor, mikor a kormány név­legesen védelmet nyújt a lincselő tömegekkel szemben, egyes esetekben sajátmaga alkalmazza a törvényes lin- cselést, amint az Willie Mc­Gee és a Martjnsvillei Hét esetében történt. A Taft- Hartley, Smith és McCarran törvények, melyek a munkás­ság ellen irányulnak, nagy segítségre vannak a többsé­gében munkásokból álló né­ger nép elnyomásában. A belső fasizmus veszélye A Néger Munkástanács röpirata rámutat arra, hogy a belső fasiszta törekvések, a mccarthyzmus és a háborús veszély, mely az egész ame­rikai nép életének hanyatlá­sát vonta maga után, még inkább súlyosbítja a néger munkásság helyzetét. Figyel­meztet arra, hogy az egész amerikai nép ellen irányuló támadást a fehér és néger munkásoknak együttes erővel kell visszaverni. Ugyancsak rámutat a röpirat arra, hogy mindaddig, amig a kormány a legreakciósabb elemeket s a gyarmati elnyomókat támo­gatja külföldön, sem a néger nép, sem a fehér munkások jogai ellen irányuló támadások nem fognak megszűnni, mert nem lehet a reakciót támo­gató, fasisztákkal barátkozó külpolitikát, elválasztani a belpolitikától. A kettő egy­másból folyik, egymás kiegé­szítője. Hangsúlyozza végül a meghívó, hogy a fenyegető közgazdasági válság még az JlJ-_lC.il „..1.— J.-.UUÄ tenni a néger-amerikaiak helyzetét, mert ők azok, aki­ket, utolsónak alkalmaznak a gyárakban és üzemekben és-, őket menesztik elsőnek. A Néger Munkástanács be­fejezésül figyelmezteti úgy a néger, mint a fehér munká­sokat, hogy csakis kölcsönös segítéssel, az egész munkás- mozgalom egységével lehet biztosítani úgy a négerek, mint a fehér munkások elő­haladását az országban, mert a reakció igyekszik ugyan folyton megbontani a munkás egységet a faji megkülönböz­tetéssel, de a valóságban a fehér munkáság és az egész amerikai nép fizeti meg a négerek elnyomását, mig a pénzérdekek profittöbbletet húznak abból. ni 11 ii i um 11 in m in in minin mi in mi um iiniiiiii mini iii> A Pentagon és a közvélemény A hadsereg több mint 10 millió dollárt költ, évente a közvélemény megdolgozásá­ra. MacArthur mellett 175 katonai és polgári személy dolgozott, az úgynevezett közfelvilágositó hivatalban, a vezérkari főnök hivatalá­ban 157 ilyen személy dolgo­zik Washingtonban. Az általános hadkötelezett­ség ellen harcoló országos szervezet most adott ki Washingtonban egy 60 olda­las röpiratot, melynek cime: minisztériumban.” John M. minisztériumban” John M. Swomley Jr. a röpirat Írója s azt el kellene olvasnia min­denkinek, aki meg akarja is­merni, hogyan dolgozik a Pentagon, hogy a közvéle­ményt saját tervei szerint idomítsa. A röpirat felsorolja mind­azokat a módszereket, me­lyeket felhasználnak a köz­vélemény megdolgozása cél­jából. Kezdve attól, ’ hogy rendkívüli “bizalmas jellegű”, felvilágosító gyűléseket tar­tanak az ipari, üzleti élet, a mezőgazdasági élet és a szakszervezetek vezetői szá­mára, az újságokban még az úgynevezett humoros oldala­kat is felhasználják a Pen­tagon céljaira. Mint Swom­ley írja, a “Joe Palooka” cí­mű, legtöbb lapban megjele­nő komikus sorozat nagyré­szének megírása előtt hosz- szadalmas tanácskozásokat tartottak a hadügymininszt,é- riumban, mert a hadsereg úgy a gyermekekbe, mint szüléikbe bele akarta nevelni az általános hadkötelezettség elfogadását s annak szükség­szerűségét. Joe Palooka az egészséges katonai élet min­taképe volt, aki nem iszik,'* nem dohányzik, nem károm­kodik s nincs egyetlen rossz szokása, vagy tulajdonsága. A közvélemény megdolgo­zásának egyik legfőbb célja azonban a háború elfogadta­tása. A röpirat idézi A. S. Alexander, volt helyettes hadügyminiszter szavait, me­lyekben ezeket hangoztatta: “Az amerikai nép lélektani­lag jobban elő lesz készítve a háborúra, ha az megtörténik, mint bármikor azelőtt, béke ideién.” i 4 •Hiiiimimiiiiiiiii,»,him,,,,„„I,,I,,|||i|11|||,,||H,,||I,|H|ft,mm||„|mmm|M||M||p|M|tn||||||||I1|||||H|||||I|||||ll||i||( ©7CD7CTT MAR EGY UJ OLVASÓT A MAGYAR SZÓNAK? «LblllLb1 1 a MAGYAR SZÓ MINDEN SZAMA A FELVILA-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents