Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-08 / 41. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 8, 1953 Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. •^^>84 130 E. 16th St., New York 3. N. Y. — AL 4-0397—0398 MIÉRT MAGASZTALJÁK A ítEIEGÁTiKAT? Kevés ember lehet az országban, aki az újságok hatalmas, elsőoldalas cimhireiből, a rádió és televízió hírszolgálataiból ne vett volna tudomást arról, — még ha nevét nem is tudta emlékezetében tartani — hogy dr. Marek S. Korowitz, a krakói egyetem volt professzora, a napokban kilépett az Egyesült‘Nemzetek lengyel delegációjából és menedékjogot kért az Egyesült Államoktól, mert, itt akar maradni. Ezzel hát, eggyel szaporította a számát azoknak a többé-kevésbbé ismert diplomatáknak, közélet,! szereplésükről többé-kevésbbé ismert egyéneknek, akik időről-időre hébe-hóba, disszidálnak egyik-másik szocialista ország kormányától és itt Amerikában akarnak elhelyezkedni. Ezeket az urakat az illető országok népei disszidensek- nek és olykor házaárulóknak tekintik és mint ilyeneket megbélyegzik. Az illető országok népeinek igazuk van, mert az Ilyen, a nemzeteik testéről levált, leszakadt emberek gyakran olyan államtitkoknak ismerői, amelyeknek elárulását népeik bízvást hazaárulásnak, a nemzeti közösségek érdekei megkárosításának tekintik. De ha nem akad ismert diplomata, előkerülnek más ismeretlen alakok, állítólagos kereskedők, volt bankárok, kétes egzisztenciák, gyakran a társadalom szemetei, akik gyanús okok alapján “szakítottak” anyaországukkal, kiszöktek, nem tudni hogyan és ellenőrizhetetlen múltjukat ellenőrizhetetlen mesékkel, hazudozásokkal igykeznek, elfelejtetni és kígyót,-békát kiáltanak hazájukra, hogy csak' behízelegjék magukat itteni hatóságok kegyeibe, jól látva, mi folyik itt a McCarthyzmus égisze alatt., Washingtonban természetesen más szemmel nézik az ilyen renegátokat. Nagy örömrivalgással fogadják őket, ünnepük, kivételes erények hordozóit látják bennük, mint “ellenséges” országoktól való átpártoló!,, mint “megtért bárányt” és a sajtóban, rádióban, televízióban' sippal-dobbal világgá kürtölik, bedobolják az olvasók fülébe, mint világrengető eseményt és minden eszközzel arra használják fel, hogy az “amerikai életforma”, a “demokrácia”, a “szabadság”, a “szabad vállalkozási rendszer”, a háborús uszítás igazolására és magasztalására példaképpen odaállítsák. A trükk azonban sokkal agyafúrtabb, semmint egyszerű, újságolvasó emberek könnyű szerrel átlássanak rajta. A tőkés termelés, a szabad vállalkozás levitézlett eszményei bői kiábrándult nemzetek és a népek milliói — számszerint, nyolcszáz millióan — már átpártoltak, döntöttek sorsukról és átmentek a szocialista világrendbe. Ezenkívül megszámlálhatatlan milliók vannak, akik ugyan még tőkés országok uralma alatt élnek, de meggyőződéseik, tapasztalataik alapján már szintén a társadalmi életberendezés szocialista formája felé tájékozódnak. A régi és az uj világrend e forrongd, átmenet,! korszakában szinte megdöbbentő jelenség hogy aránylag milyen rövid idő alatt csatlakoztak le népmilliók a szocializmus mellé és minden jel arra vall, hogy ez a folyamat a fenyegető válságok során még gyorsabb tem pót fog ölteni. Ez az, a jelenség, amely a legnagyobb félelemmel töljjj el Wall Street és környékét. Érveik fogytán a leplezetlen megvesztegetés, a durva fegyveres erőszak, rágalom és hazugság erejével igyekeznk gátat emelni az egyre nagyobb hullámokkal csapkodó népi törekvések ellen. Ezt a célt szolgálja tehát az is, amikor olyan gyanús zaj ossággal állnak a szocialista országok dezertőrjei mellé és nem győzik elég Vad buzgalommal ütni a ngaydobot, magasztalásukra, egyben saját maguk felmagasztalására, hogy csak bebizonyítsák, hogy akadnak még olyanok is, akik a szocialista országoktól őhozzájuk pártolnak át. És minél kisebb ezeknek az átpártolóknek a száma, annál nagyobb zajjal erőlködnek pótolni a számszerű fogyatékosságot,. A szocializmus terjedését páni rettegéssel szemlélő és pontosan ismerő Wall Streetnek minden oka megvan tehát, hogy az ilyen rene^átok esetét^ felkarolja, feljátssza, túlozza, sőt atlán arra is, hogy a szájukba adja azt, amit maga a Wall Street szeretne elhitetni az emberekkel. Pedig az emberek nagyon is jól emlékeznek rá, micsoda embertelen viszonyok uralkodtak ezekben az ilymódon rágalmazott országokban, amelyeknek élősdi osztályába tartoztak egykor ezek a “disszidensek.” Szeretnék elmosni azt a' tényt, hegy az emberek tudják, hogy ezek az országok, sokmilliós népeikkel együtt,, éppenséggel a régi elnyomó, kizsákmányoló rendszer pusztító, gyilkos csápjai közül szabadították ki magukat: a népek milliói disszidáltak a tőkés rendszertől. A Wall Street sajtója meg akarja hát mutatni, hogy az u5 rendszernek is vannak disszidensei. De. mi az a néhány alak a népek millióihoz képest, akiknek óriási fejlődését a kitartott sajtónak hovatovább egyre nagyobb megerőltetésébe kerül letagadni. Lapszemle Dulles szellemeskedik John Foster Dulles külügyminiszter olyan szellemességet árul el, amit senki nem gyanított róla. Errevo- natkozólag ajánljuk két szakasz elolvasását az Egyesült Nemzetek ülésén tartott beszédéből. “Az Egyesült Államok,” hangoztatta, miközben majdnem hallhatóan kuncogott, “nem akarja azt, hogy Oroszországot ellenséges népek kerítsék be.” Semmi kétségünk nem lehet aziránt, hogy ha a szovjet területek körüli bázisainkat majd megnyitják a nemzetközi ellenőrzés számára, akkor azt fogják találni, hogy azok a valóságban társadalmi szórakozó központok, melyekben szamovárokat tartanak és nagy savanyu uborka raktárakat, készenlétben az orosz látogatók számára. Szinte halljuk, amint Goring hahotázik sírjában Dul- ies beszédének egy másik kedvenc szakasza fölött. Dúl- j les azt hangoztatta az DN j ülésén, hogy “az orosz nép íem feledte a szenvedéseket, | melyeket Hitler Németorszá- j ga okozott számára a máso-1 tik világháború alatt, ezértj jogosultan elvárja, hogy biztosítsák a dolgok megismétlése ellen. Éppen ez az Európai Védelmi Közösség legfőbb célja,” hangoztatta' Dulles. Most, hogy az oroszok már tudják, hogy Németországot ízért, fegyverezzük fel újból, iogy őket támadás ellen vélelmezze, a legkevesebb, amit megtehetnének az, hogy uj-, 'áépitsék a japán tengeri flottát, hogy megvédelmez- en bennünket egy másik ?earl Harbor ellep. <4 sajtó és a .zabadság jogok Az ohioi állami lapkiadók és szerkesztők bankettjén Louis B. ieltzer, a Cleveland Press szer- cesztője, kijelentette, hogy az országban “következetesen ösz- zezsugoritják a szabadságjogo- :at.” A clevelandi szerkesztő ra- nutatott arra, hogy nagyrész- jen az amerikai sajtót terheli í felelősség, amiért eltűri, hogy cözhivatalnokok és nagyiparosod, megcsonkítsák a szabadságjogokat és a szabad újságírást. — Laushe kormányzó ugyancsak oeszélt a banketten s mintegy válaszképpen azt hangoztatta, hogy “az amerikai sajtót és a népet kényszeríteni lehet, hogy agyidőre elviselje jogai megrab- lását, de fel fognak lázadni ez ellen és ismét visszanyerik a régi szabadságot.” Figplsm, fapépítik! Minden hátralékos, aki megújítja előfizetését a Magyar Szó-ra, csekély $1.50 ellenében kap egy gyönyörű, importált magyar blúzt. Hívja fel erre hátralékban levő ismerősei figyelmét. Ha ön segít a hátralék bekollektá- lásában, szép könyvajándékot kap a kiadótok Segítsen lapunk erősítésében. Nem tehet nagyobb szolgálatot a haladás és béke ügyének. írjon még. ma a kiadóhivatalba bővebb felvilágosításért. J. eueíeh — —J\öz f eni én lj eh Miamii ígéret Tisztelt Szerkesztőség! Sajnáljuk, hogy mi miamibeliek nem tudtuk magunkat képviseltetni a lapkonferencian. Sajnos távol vagyunk a jó ügyek központjától. Többen azt hiszik errefelé, hogy el lehet bújni ; tények elől, mint ahogy a struc, eldugja a fejti, ha veszélyt lát. Ennek ellenére meg fogjuk próbálni a népek ügyét vedení es előrébb vinni. Egy régi harcos Miamiból Kérelem Hitetlen Tamáshoz Véleményem szerint az a sok fecsegés a monopolista sajtóban a “repülőtányérokról” csak az a célt szolgálja, hogy beletörődjenek a fegyverkezés fokozásába, mert hát a szép vénuszbeliek megtámadhatnak bennünket. Megkérem az én gorcsovön néző hitetlen Tamás bátyámat, fordítsa górcsövét a Vénusz fel. és Írja meg a békében rendületlenül hivő Kornéliusz öccsének a Magyar Szóban, hogy látrepülő tányérokat a Vénusz vagy j a Mars légkörében. Az én Tamás bátyám elmélkedései annyira mélyen l*tök, j hogy azok, akik olvassák, akár- | milyen hitetlenek legyenek is, | csakhamar a világbékében hi- i vökké válnak. Köszöntöm mind- j ezért hü békeharcosi szeretettel s kívánok neki örökké tartó életet, hogy élvezze velünk a béke gyümölcseit. Szerető öccse Kornéliusz Tetszenek a blúzok Eddig még nem bírtam megköszönni azt a gyönyörű blúzt p gyönyörű buzaKalaszos kendőt, mert operáción mentem át. De Ígérem, hogy mihelyt meg- erósoaok egy kicsit, olyan murit csapok, hogy még a Magyar Szó is meg fogja tudni. így akarom önöknek meghálálni. És az én kedves férjemnek is köszönöm, A blúzt igen szeretem és a kendőt is. Csak azt nem értem, hegy tudják olyan olcsón számtani. Mégegyszer igen köszönöm. Hilkó Klára (Lapunk szerkesztősége ezúton fejezi ki jókívánságait Hilko munkástársnőnek és abbeli reményünknek adunk kifejezést, hogy az operációk után mihamarabb ismét visszanyeri teljes I erejeo és egészségét. Ami a blúzokat illeti azokat bizony vesztességgel árusítjuk, illetve küldjük, de azért tesz- ■ szűk, mert igy sok hátralékost serkentünk előfizetésük renaeze- sére. Most pedig a döntő fontosságú lapépitőkampányunk sikere érdekében ajánljuk' fel minden uj olvasónak ingyen blúzt. Hátralékos olvasóink továbbra is $1.5jű-ért rendelheti meg — ami kb. a fele ára annak amibe NEKÜNK kerül a blúz. I — Szerk.) Felejthetetlen estében volt része a Magyar Amerikai Kultur Klub tagságának szeptember 26-án, vasárnap este. , A klub titkárjának, Jehn Ferencnek és szeretett nejének volt 30 éves házassági évfordulója, melyet a klub tagsága részükre rendezett bankett keretében ünnepelt meg. A jó barátok és tagok többsége jött el, hogy megjelenésükkel és jókívánságukkal róják le tiszteletüket a közkedvelt házaspárnak. Az estét a Magyar Amerikai Kultur Klub női osztálya, Schill Anna agilis elnöknővel az élén, rendezte. Az est sikeréhez hozzájárult a női osztály fiatal és szép alelnöknője Práger Margit, kinek művészies müvirá- gos asztal díszítése elsőrangú teljesit.mény volt. A konyha vezetésének nehéz munkáját Grófné tag- tásnő intézte az ő művészi hozzáértésével. Mert mit ér a szép díszített asztal, ha nincs jó enni való rajt,a. Ezen az estén a levestől, csirkén keresztül, egész a kávéig kitűnő volt minden és azt hiszem, ez a legnagyobb elismerés egy szakácsné részére. A finom és kitűnő torták és iJiiiiiiiiiiiliiiiiioiiiiiiiHiMimitiimiiiMiiiHiiiiimiiiumit Szerkesztői üzenet TÖBBEKNEK: Felkérjük azo- kát, akik e soraink olvasása előtt elolvasták multheti lapszámunk 16-ik oldalán a “Miért mondtam nemet Joe-nak” cimü cikkünket, hogy Írják meg véleményüket a cikkről, különös tekintettel arra, hogy tulhosszu- nak tartják-e a tartalmát figye- lembevéve. rétesek pedig Bayer tagtársnő cukrászi művészetét dicsérik. Hálás köszönet! Nem volna teljes ez a tudósítás és az est sikerének méltatása, ha nem emlékeznénk meg egy szép kis asszonykáról, akinek szintén oroszlánrésze volt, hogy Jehn és kedves felesége 30 éves házassági évfordulója ilyen szépen sikerült. Munkáját azon tiszteletnek és szeretetnek jeléül végezte, melyet ezen házaspár iránt ére^. Black Lily, azt j hiszem megérti, hogy ezen ' sorok írója evvel mit gondol j és érez. I A házaspárt elnökünk, J Ackerman, üdvözölte. Utána a diszelnök, Wavro méltatta az ünnepelt érdemeit, amit a klub érdekében kifejtett, mint a klubnak alapitója és hosszú évekig szervezőtitkárja, a tagság teljes megelégedésére. ' És most pedig kedves'Jehn barátom! Először mint a be- tegsegélyző elnöke, fogadd az Összes tagság nevében jószerencse kívánságukat. Kíván juk szeretettel, hogy továbbra is erőben, egészségben és boldogságban érd meg az ötvenéves aranylakodalmadat . szeretett nejeddel egyetemben. Fogadd szívből jövő gratu- ciómat úgy te, mint kedves feleséged. Kívánom, hogy még számos évekig legyetek együtt erőben, egészségben, boldogságban, hogy tpvább dolgozhassál és segítsél elérni azt a nagy célt, amelyet az egész világ családjai kívánnak elérni: a BÉKÉT! Fehér Lajos.
