Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-01 / 40. szám

-10­AMEEIKAI MAGYAR &ZÓ October 1, 1953 AFRIKA ÉBREDÉSE Pietro Tedeschi olasz iró könyve, “Afrika ébredése”, az afrikai gyarmatok és fél­gyarmati országok népeinek embertelen jogf osztottságát tárja az olvasó elé és beszá­mol arról az elszánt küzde­lemről, amelyet Afrika elnyo­mott milliói fejtenek ki nem­zeti függetlenségük kivívá­sáért. Tedeschi könyvében hang­súlyozza, hogy Afrika mérhe­tetlen természeti kincseivel mindig is nagyon vonzotta a legkülönbözőbb kapitalista országok uj profitszerzési le­hetőségekre vadászó tőkéseit. A gyarmatosítók, hóditó há­borújuk során, embertelen kegyetlenséggel a bennszü­löttek millióit irtották ki, hogy korlátlan urak legyenek a letiport és megfélemlített afrikaiak felett és bitorolhas­sák kincseiket. A gazdasági­lag kiaknázatlan, hatalmas kontinens birtoklásáért folyó harc azonban azután sem szűnt meg, miután Afrika térképére már mindenütt ki­tűzték az afrikai földön lá­bukat elsőkként megvető gyarmatosító országok zász- lait. Afrika újrafelosztásáért jóideje, folyik a küzdelem a nyugati nagyhatalmak kö­zött. Mint általában a többi gyarmati területen, úgy Af­rikában is a Wall-streeti mo­nopóliumok azok, amelyek egyre inkább kiszorítják a gyarmatok névleges urait és ma már jóformán egymaguk zsebelik be a gyarmati extra­profit nagyrészét. Az uránium-éhség Afrika nemcsak gazdasági, de stratégiai szempontból is nagyjelentőségű terület a monopolisták számára, még­pedig két szempontból is. Egyrészt, mivel altalaja rend­kívül gazdag hadászati nyers­anyagokban, másrészt föld­rajzi fekvésénél fogva is. A Wall Street pontosan kije­lölte, hogy minden -afrikai ország az egyes nyersanya­gokból mennyit köteles ki­termelni. Különös figyelmet fordítanak az urániumra, a- mely nagy mennyiségben for­dul elő Belga-Kongóban. Kb termelését a Wall Street tel­jesen ' monopolizálta. Uráni­um lelőhelyeket fedeztek fel Mozambikban, Madagaszkár- 'ban és Dél-Afrikában is, ahol az amerikai, angol és délaf­rikai atomszakértők 1950 ok­tóberében értekezletet tartot­tak kitermelésének megszer­vezésére. Tecteschi rámutat arra, hogy a nyugati agresszív kö­rök stratégiája döntő szere­pet szánt e világrésznek. E stratégia nem csinál itkot ab­ból, hogy kritikus pillanat­ben “el kell hagynia Európát és Afrikában kell megállapod­nia”. Ez magyrázza meg azt, hogy ugyanakkor, amikor Af­rika nyugati kikötői az Af­rika és az USA közötti keres­kedelmi forgalorf lebonyolí­tására vannak berendezve, a keleti kikötőket kibővítették és alkalmassá tették hadiha­jók számára is. Tedeschi 33 ilyen kikötőt sorol fel. E mel­lett lázas gyorsasággal stra­tégiai' jelentőségű vona.aaai iS építettek. Most építik a űranszszaharai országutat, a- mely össze fogja kötni a Földközi tengert Nigériával. Úgyszintén most készül az Agadir marokkói kikötőtől a tripoliszi kikötőig húzódó vasútvonal és országút is. A nagyméretű stratégiai célú építkezéseken egyedül Port Liotban 4,000 amerikai szak­értő dolgozik. Megölik a helyi kisipart A katonai jellegű beruhá­zásoktól. eltekintve, a gyar- natositók akadályozzák az .frikai ipar fejlődését. Pó­lóm áron kiviszik a nyers­anyagokat és készáruként juttatják vissza, természete­sen méregdrága áron. Ennek következtében Marokkó pél­dául — bár első helyen áll a ilágon a foszfátok kiterme­lésében — Franciaországból kénytelen behozni a szuper- foszfátokat mezőgazdasága részére. A behozatallal meg­ölik a versenyezni képtelen Kisipart. A dolgozó paraszt­ságot megfojtja az adó és " uzsora. A birtokhalmozás olyan méreteket ölt, hogy a gyér lakosság ellenére föld­éhség van. A gyarmatositók olyan pro­fitokat vágtak és vágnak csebre, amelyeknek Afriká­ján való teljes beruházása a földkerekség egyik legfejlet- ;ebb területévé tenné ezt a /ilágrészt. Elrabolják a földet Egyes társulatok a kisaj- olt profitból 50—100, sőt 1,000-szeresre növelték tőké­jüket. Hallatlan teleküzérke- lés folyik. A festői szépségű Kivu-tó-partmelléken a “Chi- monochi” francia társulat hektáronként 1,600.000 frank­ért adott el plyan területe­ket, amelyeknek hektárjáért egykor 1 frankot fizetett. Ez úgy lehetséges, hogy a gyar­matositók élet és halál urai a bennszülöttek fölött. Ha va­lamely területet, meg akarnak szerezni, olyan adókat vetnek ki a parasztokra, hogy ezek saját maguk hagyják el föld­jeiket, amelyeket aztán az üzérek úgyszólván ingyen összevásárolnak tőlük. Egyip­tomban például 3 millió dol­,gozó paraszt földje kisebb 1 feddánál (0.42 ha), viszont 331 családnak több földje van, mint, az ország egész szegényparasztságának. Tri- poliszban, földjük elvesztésé­nek terhe mellett, olyan ta­laj javítási munkálatok elvég­zésére kötelezik a paraszto­kat, amelyeket elképzelhetet­len volt elvégezniük. Itt igy raboltak el tőlük sokszázezer hektárt. Afrika műveltsége Mindez a “civilizáció” ne­vében történik, amelyről Te­deschi a valóság megrázó ere­jű feltárásával rántja'le a eplet. A gyarmatositók bele­vitték a nyugati köztudatba, log az afrikaiak emberevők. Fzzel a nevetséges hazugság­gal saját magukat akarják gazolni, a “civilizáció ter­jesztőiként” tüntetve fel ma­sukat. Otromba haz%igságaik nögül azonban kilátszik a ló- áb. Egyiptom 7,000 éves jmlékmiivei, Szudán, Etiópia (Abesszínia) és más orszá­gok régi városai az afrikaiak tehetségét és alkotóerejét tükrözik. Madagaszkárban neghóditása előtt Ranavalona királynő uralma alatt 15 ezer- ől 150 ezerre emelkedett az rástudók száma. A franciák 55 éves uralma alatt mind­össze 40 ezer gyermek tanult meg irni-olvasni. A civilizá­ció első feltétele a szabad­ság. A gyarmatokon rabszol­gaság van. 1950-ben Dakár- ban (Francia Nyugat-Afri- ka) megünnepelték a rab­szolgaság “felszabadításának” 100 éves évfordulóját. Mi­alatt a főtéren a diszszónok- latokat tartották, a Medina j mórnegyedben “j a v á ban” folyt a rabszolga-kereskede­lem. Az ‘(áru” darabja átlag 20 ezer frankért kelt el. Na­pirenden idéznek ártatlan bennszülötteket vádlottak- [ ként, bűnügyi tárgyalásra, j Gettójuknak 1—2 órára való I elhagyásáért évekre ítélik j őket. A törvényszékek előtt i állandóan ott lát,ni az ültet­vényesek teherautóit, ame­lyek az elítélendőkre — a ki­látásban lévő uj ingyenmu«- kaerőkre — várakoznak. A munkaidő hetente hét napon át napkeltétől napnyugtáig tart. A felügyelők korbácsa lesújt mindenkire, aki egy percre megáll, hogy pihen- j jen. Vérlázitó rabszolgaság Tedeschi megdöbbentő ké­pet rajzol ezeknek a rabszol- *gasorsban sínylődő szerencsét­len afrikaiaknak vérlázitó helyzetéről. Egy munkára me­nő beduin csoportból kiválik egy anya. Szétnéz, alkalma­sabb helyet- keres, gödröt ás, letérdel és csupasz kezével se­gítve magán, megszüli gyer­mekét. Rongyokba göngyöli, félórára lepihen, egy fa tö­vében, aztán folytatja útját : munkahelyére. Tiz-, húszezer ! évvel ezelőtt szültek igy az | anyák — írja Tedeschi —, de akkor legalább nem kellett a “civilizációk” profitjának nö­velésére munkába sietniük. Milliószámra szedik áldoza­taikat az afrrikai bennszü­löttek között a pestis, a kő­in donézia tiltakozik a Wall Street külkereskedeimi politikája ellen HÁGA. — Amint dzsakar- tai jelentésekből kitűnik, In­donéziában egyre fokozódik az ellenállás Wall Street kül­kereskedelmi diktáuma ellen. A MERDEKA és PEDO- MAN eimü lapok számítása szerint, a demokratikus or­szágokkal való kereskedelem­re kényszeritett zárlat, vala­mint a kaucsuk, az ón, a cu­kor és más termékek áraival folytatott spekuláció követ­keztében, Indonézia évente több mint 300 millió dollárt vészit. Ez a helyzet Indoné­zia különböző köreinek jogos tiltakozását váltja ki. A cukorkérdésben nemré­giben megtartott nemzetközi értekezleten a Wall Street ál­tal kierőszakolt egyezmény mélységesen felháborította Indonézia kereskedelmi köre­it. Ez az egyezmény ugyanis 250 ezer tonnára korlátozza Indonézia cukorkivitelét. Az egyezmény katasztró- fális következményekkel jár Indonézia szempontjából. — Mint a DE WAARHEID cí­mű lap írja, ez méginkább világossá válik, ha párhuza- j mot vonunk a háboruelőtti helyzettel, amikor Indonézia évente egymillió tonna cuk- [ rőt exportált. Az uj egyez­mény értelmében Indonéziá­nak jelentéktelen szerepet tartottak fenn. A cukorex- j port terén első helyet kapott' | Kuba, Tajván, a Dominikai | Köztársaság, Peru — tehát | azok az országok, amelyek- j nek cukoriparát Wall Street tőke uralja. Kuba cukrot ex- | portál, minthogy a monopo­listák megkaparintották Ku­lera, a lepra és egyéb járvá- | nyos betegségek. Az elemi | csapások, az aszály, áradás | is tizedeli a lakosságot. Gya- J kori a sáskajárás. A sáskák pár óra alatt óriási területe­ken pusztjtják el a termést, úgy, hogy a lakosság a kö­vetkező aratásig szárított sáskán él. A nyugati »“civili­zátorok” jórésze tétlenül szemléli mindezt. A kiáltó osztályellentét a maga leple­zetlen valóságában mutatja a nyugati gyarmatositók “civilizációjának” igazi ar­culatát Afrikában. Itt a kül­földi és belföldi birtokosok traktorai és kombájnjai, a- mott a dolgozó parasztok többezer éves faekéi és sar­lói. Itt villanyerőre járó prés alól szökőkutként csap az olaj, ott egy asszony a bo­gyóval telt kádacskában levő viz felszínéről szedi azt le a kezével. A gazdasági elnyomás kéz a kézben jár a politikai el­nyomással. A közigazgatás, bíróság, rendőrség, hadsereg, közoktatás'— minden a gyar­matositók kezében van. Dél- Afrikában, amelyet “függet­len” országnak címeznek, a fasiszta Malan-kormány egy­szerűen felfüggesztette a vá­lasztásokat a bennszülöttek részére, holott számuk (2,- 400.000) több mint három­szor nagyobb az európaiaké­nál. A fajtörvénnyel az egész országot a bennszülöttek gyüjt.őtáborává tették. A né­gereknek tilos a városba ba egész cukortermelését. A DE WAARHEID cimü lap hangsúlyozza, hogy az értekezleten Indonézia kül­döttsége a Wall Street diktá­tum ellen foglalt állást. Elha­tározta, hogy javasolni fogja a kormánynak, ne ismerje el az uj egyezményt, amely In­donézia gazdasági érdekeibe gázol. Hillllliii IIIIIU Ilii III un........mii unni....................... I ^evane« győzelme Az angol munkáspárt értekez- j létén nagy győzelmet aratott az amerikai háborús politikát leg­élesebben kritizáló Bevan cso­port. A pártvezetőségi választás­ban a Bevan csoport öt jelöltje győzelmet aratott, mig a jobb­oldali Attlee csoportnak csupán egy jelöltjét választották meg. Az eredmény azt jelenti, hogy Bevan csoportja megerősödött a 27 tagból álló vezetőségi ta­nácsban. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Robert T. Stevens hadügyi államtitkár bejelentette, hogy a U. S. hamarosan hat atom- lövedékes ágyút küld Német- orsmebanr 4iogy azzal erősít­se az Atlanti paktum háCÍCIT' jót. ___ ' bemenniük és a városi üze­mekben tilos munkát adni nekik. Szudánban, Brit-Fpke- te Afrikában, Marokkóban, Tuniszban, Egyiptomban csak azok választhatnak, akiknenk a bankban folyószámlájuk van és akik megfelelő kép­zettséggel bírnak. Kenyában csak az ott élő 17 ezer fehér­nek van meg választhatósági joga az államszervezetbe, 4 miliió négernek nincs meg. Afrika ellenáll Tedeschi külön fejezetet szentel könyvében az afrikai népek ellenállásának, nemze­ti függetlenségi harcának, a- melyek méretei valóban óriá­siak. A belföldi ipari burzso­ázia, amelynek érdekei ösz- szeütköznek a gyarmatosító­kéval, teljesen kezébe szeret­né venni a hatalmat és ha- félénken is, de támogatja az imperialistaellenes nemzeti mozgalmakat. A proletáriátus bármily kevéssé fejlett is, egyre inkább maga köré tö­möríti az összes dolgozókat. A proletáriátus oldalán áll­nak a szegényparasztok és zsellérek-széles tömegei. Im­perialistaellenes erők a mo­nopoltőke által tönkretett vá­rosi és falusi kézművesek és munkanélküli értelmiségiek is. És mindezek az erők ma 1 egy célért tömörültek, hogy kiharcolják hazájuk nemzeti , függetlenségét, biztosítsák a » békét. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents