Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-01 / 40. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 1, 1953 ÖTSZÁZ UE-DELEGsTÜS MEGTERVEZI A HARCOT MUNKÁÉRT BÉKÉÉRT É > POLGÁRJOGOKÉRT A Magyar Szó tudósítójától CHICAGO. — A United Electrical, Radio and Machine Workers of America (a UE), az ország legnagyobb függet­len, .haladószellemü vezetés alatt álló szakszervezete, szeptember 21—25-én tartot­ta Chicago, Ill.-ban tizen­nyolcadik országos konven­cióját. Több mint ötszáz de­legátus vett részt benne. A sajtó agyonhallgatta Érdemes megemlíteni, hogy a sajtó mind Chicagóban, mind az egész országban, mé­lyen hallgatott a nagyfontos- ságu munkásmozgalmi ese-1 «lényről. Egy árva szó sem jelent meg a lapokban,- igy természetesen a N. Y. Times- ban sem. Ugylátszik, hogy a •tok a legfőbb tőkés lap szá- konvención hozott határoza­tnám nem voltak nyomtatásra alkalmas híranyag azok véle­ménye szerint, akik a mono- , póliumok érdekeit szolgálják. Ez tehát egy okkal több, hogy olvasóinkat informál­juk arról, milyen állásfogla­lás mellett' szegezte le magát ez a nagy szakszervezet az amerikai népet foglalkoztató nagy problémákkal kapcso­latban. > Amerika keresztmetszete volt a konvenció Voltak delegátusok a new yorki Schenectady GE “anya- vállalattól.” Ezek a delegátu­sok e nagy üzem húszezer munkását képviselték. A t,öb- ~~biek az essingtoni Westing- house-gyárból, a detroiti Wickers-üzemből, a N. J.-i Tung - Sol-gyárból, a Louis­ville, Ky.-i International Har­vester gyártelepeiről, a Forth Wayne, Ind.-i Magnavox- gyárból és az üzemek százai­ból jöttek tengerparttól ten­gerpartig, határtól határig. Voltak köztük négerek és fe­hérek, férfiak és nők, ittszü­letettek s külföldi származá­súak: az ország valóságos keresztmetszete volt tehát jelen ezen a konvención. A demokrácia — munkában 1 . * A UE tizennyolcadik kon-; venciója, mint minden koráb­bi konvenciója is, példát szolgáltatott a szakszervezet­ben élő valóságként működő demokráciára. Az amerikai népet foglalkoztató minden­egyes nagy kérdés megvita­tásra került és lefektették a terveket is arra nézve, ho-! gyan kell ezeket a kérdéseket megoldani. Egyik delegátus g. másik után emelkedett szó­lásra és mielőtt bármiféle szavazás történt volna, rész­letesen kifejtették vélemé­nyeiket. Körülbelül száz de­legátus vett részt és dolgo­zott a konvenciós bizottsá­gokban és segített kiková­csolni azt a munkatervet és Módszert* amellyel a jelenle­gi helyzetet a legalkalmasabb módon óhajtják megoldani. A konvenció első napján már külön tárgyalás alá bo­csátották az amerikai nép ■egyik legnagyobb jelentőségű kérdését: a McCarthyzmus lleni harcot. Ezzel kapcso-i latban a konvenció határoza- nag kijelentette, hogy a Mc- j Jarthyzmus — Hitlerizmus, | /agyis támadás az összes szabadságjogok ellen. Célja rz, hogy néma barmokká vál- ;oztassa a munkásokat, hogy McCarthy és gazdái érdekei- íek szolgáljanak. A delegátusok súlyt vetet­ek arra, hogy a közelgő gaz- lasági válság ellen már most el kell venni a harcot* En- íék részleteit belefoglalták az elfogadott határozatokba s többek közt követelik: A dolgozó nép adóinak csök­kentését; rövldebb munkahetet; a kelet és nyugat közti kereske­delmi forgalom megindítását; bérpolitikát, amely fenntartja a munkások vásárlóerejét; teljes paritást a mezőgazdasági mun­kásoknak, farmereknek, végűi egy Uj politikai akcióprogram- mot az 1954-es kongresszusi vá­lasztásokra. Konsigressiusi szövetkezés a McCarran-Walter örvény változatlan fenntartására Washington egy újabb re- ikciós szövetkezése derült lapfényre a múlt héten. Ki­tudódott, hogy egyezmény jött létre McCarran nevadai lemokrata szenátor és a re- jublikánus kongresszusi veze­tők között a McCarran-Wal- ;er bevándorlási törvény negváltoztatását kérő javas­atok elnyomására. Több mint 10 ilyen javaslatot térj esz­ettek be a Kongresszusba, niután az ország rengeteg szervezete tiltakozott a ná- ik fajtörvényére emlékeztető levándorlási törvény ellen, izonban a republikánus kon­gresszusi vezetők ígéretet ;ettek McCarrannak, hogy az íisenhower kormány által kért, 214 ezer úgynevezett íontalan személy bevándor­lását megengedő törvény megszavazása ellenében a McCarran törvény megvál­toztatására irányuló javasla­tokat elnyomják a Kongresz- 3zusban. Watkins, Utah ál- ami republikánus szenátor nyilvánosság elé került leve­le még ennél is tovább megy; megígéri, hogy a Fehér Ház 1056-ig nem fog javasolni semmiféle változást a Mc- Oarran törvényben, mindad­dig, amig az úgynevezett DP-k nagy többségében fa­siszták beengedését célzó tör­vény hatálya le nem jár. Eisenhower egyik kam- pányigérete volt az, hogy ha elnökké választják, megvál­toztatják a McCarran tör­vényt,. McCarran szenátor, mielőtt hajlandó volt a kor­mány által kért DP-k beván- dorását megszavazni, előbb látogatást tett a Fehér Ház­ban s az elnökkel tárgyalt ez év júliusában. Ez a fény el­lentmondásban látszik lenni azzal a hírrel, hogy a Fehér Háznak nem volt szerepe a fasiszta jellegű bevándor­lási törvény változatlan fenn­tartására történt egyezmény­ben. A törvény megváltozta­tását úgy akarják megakadá­lyozni, hogy a kongresszusi bizottság egyszerűen asztal­fiókjában tart minden javas­latot s nem engedi azt tár­gyalás alá. Jóformán minden nagyobb szervezet tiltakozott a Mc­Carran-Walter törvény ellen, még annak megszavazása előtt s azóta is. Truman elnök vétót emelt ellene, azt han­goztatva, hogy a törvény Amerikaellenes és peakció.s. j A törvény nemcsak a fajok között tesz megkülönbözte­tést, hanem annak alapján kitiltható az országból min­den idegen, aki demokratikus felfogással gyanúsítható s I ugyanakkor felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy az félrevetve a demokrati­kus, alkotmányos jogokat,, deportálási hajszát indítson j mindazok ellen, akik kriti- ['zálni merészelik a hivatalos j politikát s hogy fogságban | politikát s hogy fogságban tartsa őket, megtagadva tőlük az óvadékjogot. A törvény minden szakaszában elárulja azt, hogy szerzője az Egye­sült Államok első számú Fran­co bámuló ja, akit egyébként érdemeiért a legnagyobb spa­nyol kitüntetései jutalmazott a fasiszta diktátor. Egészen bizonyos, hogy a kormány és a McCarran tár­saság között létrejött egyez­mény napfényre derülése után fokozódni fog az or­szág minden részében a de­mokratikus hagyományokkal teljesen ellentétben álló tör­vény megváltoztatásának kö­vetelése. niniiimiiiiiiii iMiMitmmiiimiiiiiiimimiiK'miiiinii Egy hivatásos besúgó magánéletéből Normálisan nem foglalkozunk válásokkal, melyek a hazárdjá­ték mellett a legvirágzóbb üzle­tet jelentik Nevada állam szá­mára. Ezúttal azonban egy olyan válásról van szó, amely az álta­lános erkölcsi züllöttség mellett még külön fényt vet az FBI egyik fő besúgójának erkölcsi életére. Harvey Matusról van szó, kinek tanúskodása alapjan 15 munkásmozgalmi vezetőt ítéltek el a Smith törvény alap­ján. Most Matusov válik a fele­ségétől, de nem ingyen. A 27 éves besúgó 3,000 dolláros aján­dék ellenében beleegyezett, hogy felesége, Arvila Peterson Bent­ley, aki 14 évvel idősebb nála, válópert inditson ellene Néva­dóban. A 3,000 dollár ellenében Matusov ígéretet tett, hogy nem fog ellenpert indítani, mint “szerető” férj és nem emel ki­fogást a válás ellen. SOKEZER AMERIKAINAK ADNA MUNKÁI A KÍNÁVAL VALÓ KERESKEDELEM CHICAGO. — Az interna­tional Harvester Company több gyárában már csak.négy napot dolgoznak a munkások a hétből. Amellett, hogy a munka ilyen arányú csökken­tése ijedtséget kelt, mert a négy napos bér még a mini­mális megélhetést sem bizto­sítja, az emberek nagyrésze nem érti az 'egészet. “Miért csökkentették a munkát ?” kérdezik, “hiszen a világban igen nagy szükség van trak­torokra és egyéb mezőgazda- sági eszközökre.” •“Vannak országok,” mond­ja egy idős munkás, “melyek szívesen megvásárolnának mindent, amit csak gyártani tudunk.” Miközben ugyanis az egy­re növekvő mezőgazdasági válság következtében az ame­rikai farmerek elveszítették vásárlóerejüket és nem tud­nak traktorokat, de még csak géprészeket sem vásárolni, az uj Kína nyitott piac volna minden amerikai fölösleg számára, sőt még annál töb­bet is tudna használni. A munka nemcsak a Harvester, de az Oliver, John Deere, Al­lis Chalmers és Caterpillar társaságok üzemeiben volna azonnal biztosítva, mihelyt megszüntetik az észszefütlen bojkottot. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy 18 ezer munkás elveszítette munkáját, amel­lett, hogy a társaságok sok üzemben a munkaidőt is le­szállították. “Abban a pillanatban, mi­helyt a normális külkereske­delmet megindítják, az ösz- szes elbocsátott munkások visszakerülhetnek a gépek mellé,” hangoztatta a magyar 3zármazsáu Matt Halas, a 108-as számú FE-UE lokal elnöke, majd előadta, hogy a szakszervezet és a Harvester társaság vezetői főzött le­folyt értekezleten részletesen megvitatták a külkereskede­lem ^ehetőségeit. “Elmondták azok,” hangoz­tatta Halas, hogy most 99 országgal folytat a társaság kereskedelmi kapcsolatot, töb­bek között Thailanddal és Indiával, Argentínával és ha­sonlókkal. Ezek a piacok azonban jobban mint nem, kimerültek és igen kevés biz­tatást jelentenek az amerikai munkásság számára, mindad­dig, mig az országokban nagyarányú változás nem áll be, amire egyelőre kevés va­lószínűség van. Itt van azon­ban Kina, mely most fejlesz­ti ki mezőgazdaságát s óriási piacot jelent a mezőgazdasá­gi gépek számára.” 1950 óta a kínai mezőgaz­dasági termelés 48.8 száza­lékkal emelkedett, azonban a kitűzött terv elérésére a me­zőgazdaság nagyarányú gé­pesítésére van szükség, ami mégcsak éppen elkezdődött s ha megnyitnák az utat, hosz- szu évekre piaca volna min­denféle amerikai traktor, aratógép, vetőgép és kombájn számára.- Az ÜE nagyarányú felviiá-. gositó programot, indított, hogy annak keretében rádió és televíziós előadásokban megismertesse az amerikai népet a valósággal s hogy miért van szükség világkeres­kedelem megindítására, illet­ve a kereskedelmet megaka­dályozó korlátok megszünte­tésére. A program keretében rámutatnak arra, hogy a me­zőgazdasági gépek valóban segítenék a kínai farmereket, de a kereskedelem elzárása a végső szempontból károsabb az amerikai népre és munkás­ságra, mint Kínára. AN ILL-CONCEIVED EXHIBITION We learn from a Hungarian language weekly that the Library of Congress has put on display an original copy of the ancient Hungarian codex, the “Tripartitum” by István Werbőczy. No doubt by coincidence, this historic relic is displayed at a. time when the friends and agents of the expropriated Hungarian landlords are scheduled to hold a national con­ference in the capital. To understand the significance of these two, seemingly unrelated events one must realize thát the “Tripartitum” was compiled upon the conclusion of the bloodiest peasant revolt in Europe: that of 1514 in Hungary. Driven to despair by their unbearable oppression, the peasantry of Hungary, under the leadership of György Dózsa revolted against their tormentors, the nobility of Hungary. After a series of bloody battles and clashes of unpre- cendented ferocity the revolt was suppressed. Dózsa and his generals were burned alive on fiery thrones. Thousands of peasants were quartered, or executed by methods too grue­some to describe. After the suppression of the revolt Werbőczy was com­missioned to codify a legal system under which the lot of the peasants was to be incomparably harsher than before. The result of Werbőczy’s efforts was the—“Tripartitum”. As a reward for writing his book, Werbőczy was granted the estates of 27 noblemen who in the revolt sided with the peasantry. Today when hundreds of millions of landless peasants in Asia and Africa are fighting for land, it is a singularly ill timed gesture for us to display this medieval codex of oppression. And even more so to announce it that “Werbőczy’s me­mory is being honored” in the United States even after the passage of four centuries. Outside of Senator McCarran and that clique of Hun­garian reactionaries we can not think of anyone who could be placed in thia category.

Next

/
Thumbnails
Contents