Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-07-31 / 31. szám
Fegyverszünet j Koreában Az egész világ fellélegzéssel és örömmel fogadta a hirt, I hogy Koreában megtörtént a fegyverszüneti egyezmény alá-1 Írása. Több mint két éven át tartó huzavona és több mint) három éves háború után, koreai idő szerint hétfőn, júliusi 27-én délelőtt 10 óra 1 perckor, newyorki időszámítás sze-| rint vasárnap este 9 óra egy perckor Panmundzsomban meg-j történt az ünnepélyes aláírás, a külön e célra épült, pagoda- szerü faépületben. A merev szertartás 11 percig tartott s az egyezményt aláíró Harrison és Nem 11 tábornok kézfogás nélkül távoztak. Svngman Rhee délkoreai kormánya nem küldött képviselőt Panmundzsomba s mindjárt az aláírás után bejelentette, hogy a fegyverszünetet csak feltételesen fogadja el s amennyiben az azt követő politikai tárgyaláson 90 napon belül nem jön létre az általa követelt egyezmény, semmisnek fogja tekinteni azt. Washingtonban Eisenhower elnök vasárnap este 10 órakor rövid beszédben jelentette be a rádión és televízión ai fegyverszünet aláírását. Az elnök Lincoln Ábrahám szavait! idézte,.annak a polgárháború után elmondott, második el-' nöki megnyitó beszédéből: “Minden rosszindulat nélkül, teljes megbocsátással mindenki iránt, ragaszkodva az igazsághoz, amint az Isten látnunk engedi, igyekezzünk befejezni a| munkát, amelyben benne vagyunk, tegyünk meg mindent, i, hogy elérhessünk egy igazságos és tartós békét, úgy sajátmagunk között, mint minden országgal.” Mielőtt azonban az elnök Lincoln emberi és reménységét' sugárzó szavait idézte volna, hangsúlyozta, hogy csupán' egyetlen fronton történt a fegyverszünet és az még távolról! sem jelenti a békét. Ha azonban Eisenhower beszéde remény-j séget keltett volna valakiben, hogy a koreai egyezmény az, első lépés és utána hamarosan a továbbiak következnek á világban fennálló ellentétek elintézésére, akkor az utána | következő John Foster Dulles külügyminiszter szavai és Charles E. Wilson védelmi miniszter nyilatkozata megsem-l misitették e reményt. j Dulles figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak] továbbra is az eddigi politikát, kell követnie s Wilson azt hangoztatta, hogy a fegyverkezést a fegyverszünet ellenére is teljes erővel folytatni kell. Koreában 12 órával a fegyverszüneti egyezmény aláírása után, három év után elsőizben elnémultak a fegyverek. A hivatalos jelentés szerint az Egyesült Államok veszteséglistája 139,272 volt ebben a három évben, ezek közül 24,965 halott. Hogy a koreai veszteséglista mekkora volt, arról még nem adtak ki hivatalos jelentést, de mindkét oldalon többmillióra rúg, nembeszélve a polgári személyekről, akik-j nek millióit pusztították el s csonkították meg a bombák; s akiknek minden ingóságát felégették. A fegyverszüneti tárgyalás két évvel ezelőtt kezdődött Jacob Malik, a szovjet akkori delegátusa javaslatára s a világ népeinek győzelme az, hogy végre aláírták az egyez-( ményt. Sajnos azonban ez még valóban nem jelenti a békét. -Mint a New York Times nyilvánosságra hozta, az Eisen- hower-kormány ígéretet tett Syngman Rheeríek, aki reakciós uralma alatt követeli egész Korea egyesítését, hogy 90 nap után, amennyiben “eredménytelennek látja” a politikai értekezletet, az Egyesült Államok kivonul abból. Ezt az egyezményt csupán a fegyverszünet aláírása után hozták nyilvánosságra s az magában rejti a fenyegetést, hogy az Egyesült Államok magáévá teszi követelését. Lester Pearson kanadai külügyminiszter, az Egyesült Nemzetek Általános Tanácsának elnöke augusztus 17-ére összehívta a világszervezet ülését, hogy meghatározza a politikai tárgyalást, melynek célja a teljes béke helyreállítása Ázsiában. Ettől a tárgyalástól függ, hogy valóban létre- jön-e ez a béke, melynek a koreai ellentétek csupán a leg- akutabb, de nem az egyetlen problémái. A békét nemcsak Koreában kell megteremteni, hogy a szerencsétlen ország újjá épülhessen, hanem egész Ázsiában. Nem lehet azonban remény annak megteremtésére mindaddig, mig az Eisen- hower-kormány háborúra fegyverzi fel a nép által elűzött Csang Kaj-seket Formózában, hogy támadásokat intézzen a kinai szárazföld ellen. Nem lehet béke mindaddig, mig a valósággal és a világ népeinek akaratával szembeszállva megakadályozzák, hogy a Kinai Népköztársaság megkapja megillető helyét az Egyesült Nemzetekben, melyre a U. S. védelme alatt Formózába beágyazott Csank Kaj-seket erőszakolják rá. És sziükséges végül az ázsiai béke megteremtéséhez, hogy béke legyen Indo-Kinában, hogy elismerjék annak függetlenségét, s ne próbálják ott folytatni mindazt, ami Koreában a fegyverszünettel abbamarad. k Mint a világ minden békeszeretö embere, mi is a legnagyobb örömmel fogadjuk a koreai fegyverszünetet s szeretnénk hinni, hogy valóban az Eisenhower elnök által hangoztatott lincolni idézet szelleme fog érvényesülni, hogy ez a fegyverszünet az első. szükséges és komoly lépés legyen az álatlánes világbéke felé. Vol. II. No. öl. 'ínúrsaay, juiy ao, 1953 New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent Entered as Second Class Matter Dep^XlI’ the Pos» Office of New York, N. Y. under the Act <>f March 2. 1879, Marhatunk... Néhány héttel ezelőtti cikkünkben azt irtuk, hogy a fegyverszünet, ha be is követ- ; kezik, még nem jelenti a békét. A fegyverszünetet a világ békét akaró népei erő-j szakolták ki, az amerikai néppel egyetemben, mely kezdet-j tői fogva ellenezte a háborút,1 MEGCSUFOLT JÓTÉKONYSÁG Ellenállhatatlan erővel potyognak az ember szeméből a meghatottság könnyei, amikor olvassa, hogy a Wall Street és a Pentagon könyöradományokat osztogat Berlinben a szovjet zóna éhezőinek, akik nem kértek az alamizsnából, sőt visszautasították. Az imperialisták szivét azonban nem renditette meg, hogy senki se kért tőlük élelmiszert propagandára, mert az erélyes visszautasítás ellenére karhatalommal, szinte fegyveres erővel erőszakolták be az amerikai nép zsírját Berlinbe és oly ádáz fenekedéssel okvetetlen- kedtek, hogy a félénkszivüek már-már attól tartottak, hogy ha az ‘éhezők’ nem fogadjak el a jósziv-adományokat, meg akár háborúra is kerülhet a sor! Ez az agresszív jószívűség, a- mely Koreában megmutatta, mily nemes emberszeretet irányítottá a napalmbombákat védtelen nőkre és gyermekekre, iskolákra, kórházakra és nem utolsó sorban gyárépületekre és iparvállalatokra, élelmiszercsomagokkal akarta bombázni Berlin keleti szovjet zónáját, de mivel kitessékelték őket, gondoltak egyet és beharangozták, hogy a nemkívánatos élelmiszereket Berlin nyugati amerikai zónájában tárolják és majd odacsalogatják az “éhező” keletberlinieket azzal a jóságtól csepegő szándékkal, hogy a már lecsillapodott berlini zendülest újra felszítsák. A propaganda- lapok azt danolták, hogy ezrével özönlöttejt keletről az “ínségesek” az ingyencsomagokért. Nem, nem lehet könnyek nélkül megállni, hogy az imperialisták erőnek erejével segíteni kívánják “ellenségeiket”, hiszen ennek egészen evangélikus za- mata van. Ki látott már ilyen nemes, puha szivet? Ezek a jó- lét-lelkek még az ellenségeiket is hajlandók segíteni, csak szövetségeseiket, a nyugatberlinie- két kezelik mostohán. Nyugat-Berlinben ugyanis 240 ezer munkanélküli és 350,000 aggkori segélyen tengődő lélek sínylődik és éhezik. Arra a hírre, amelyet a “Telegraph Week- ] ly Mirror” állítólag hamisított példányai terjesztettek el, hogy; az amerikai ingyen élelmiszereket Nyugat-Berlin munkanélkülijei és aggsegélyesei között is osztogatni fogják, nagy csődület keletkezett a husosfazék körül és hagy rendzavarástól tartottak. Ezeket a nyugatberlinieket majd kardlapokkal, vizsuga- rakkal és könnygázbombákkal fogják szétpofozni a kegyes szivek karhatalmi osztagai, mert ezek “barátok”, szövetségesek.” Az istenfélő jámbor imperialisták, akik egy tál lencséért szívesen birtokba vennék a világot, szőrös kezekkel osztogat amit Truman elnök a Kongresszus megkérdezése nélkül indított meg. Eisenhower legfőbb ígérete, ami a választásban meghozta számára a győzelmet, a koreai béke helyreállítása volt. Mindazonáltal az Eisenhower-kormány nem sietett a békével, melynek mégcsak említése is azonnal riadalmat okozott a Wall St. tőzsdéjén, a háború haszonélvezői között. Újabb és újabb akadályokat állítottak a fegyverszüneti egyezmény elé, mígnem a nyugati szövetségesek is megsokalták s egyre nehezebb lett fönntartani a látszatot, hogy a háború az Egyesült Nemzetek nevében folyik. így a fegyverszünet a békét akaró népek győzelmének tekinthető, de hogy valóban béke következzen utána, ahhoz a népek még fokozottabb harcára van szükség. Mert minden jel amellett szól, hogy a McCarthy és Dulles társaság célja Washingtonban béke helyett a háborús feszültség fenntartása, esetleg uj Korea létesítése Indo-Kiná- van vagy másutt. Mint Ray Cromley, a Wall Street Journal washingtoni tudósítójának cikkéből kitűnik, az Eisenhower-kormány csak saját feltételei alapján hajlandó elfogadni a békét s hallani sem akar a kölcsönös engedményről, mely az egyetlen mód a valódi béke helyreállítására. “Most, hogy a fegyverszünetet aláírták, Dulles külügyminiszter és diplomatái lázasan készülnek egy terv elkészítésén, melynek alapján ráerőszakolják a vörösökre Korea egyesítésének elfogadását,” Írja a Wall St. Journal, majd részletezi, hogy a következő fenyegetésekkel akarják ezt elérni: Amennyiben Északkorea (roiytatas a 16-ik olaAon) MIT JELENT A FEGYVERSZÜNET? A béke erőinek nagy győzelmét jelenti a koreai fegyverszünet aláírása, bármily sötét árnyékot is igyekeztek vetni rá Eisenhower elnök, John Foster Dulles külügyminiszter és Charles E. Wilson védelmi miniszter szavai, amelyekkel az aláírás megtörténtéről szóló bejelentést kishték. Nagy győzelem ez, amely magával hozhatja a nemzetközi feszültségből és a hidegháborúból való kibontakozást, de természetesen csak akkor, ha a világ békeszerető népei és Amerika népe további ernyedetlen harccal segédkezet nyújtanak e nagy cél eléréséhez. A koreai fegyverszünet továbbá nagyfontosságu fordulatot is jelent a jelenkori világtörténelemben, mert ime elsőizben bebizonyosodott, hogy a gyarmati népekkel már nem olyan könnyű elbánni, mint hajdanán. A szabadságukért és függetlenségükért harcoló távolkeleti népek immár ellen tudnak állni a UN-be tömörült tőkés országok, igy U. S. egyesített haderejének is. Az északkoreai nép lebir- hatatlan szabadságharcának ellenálló ereje óriási kihatással lesz a többi gyarmati és félgyarmati népek szabadságtörek- véseire, amelyek recsegtetik-ropogtatják a kizsákmányolok rendszerének bilincsszerkezetét. A több mint három évig folyó harcok Koreában csak megerősítették a világ munkásságát abban a tapasztalat' an, hogy árháború csak gyászt és pusztulást hoz a népek millióira, mialatt uraik súlyos millió dolláros profitokat, vágnak zsebre. Nem kérkedésből, hanem csak az igazságnak kijáró tárgyilagos ténymegállapításból le kell szegeznünk, hogy lapunk, a haladószellemü amerikai magyar munkásság sajtója volt az egyetlen amerikai magyar lap, amely a háború kitörésének első pillanatától fogva a leghatározottabban ellenezte ezt a háborút és törhetetlenül sürgette a fe. y^er- nvugvást. Most, hogy a fegyverszüneti egyezményt aláírták, állásfoglalásunk helyessége teljes igazolást nyert. Bár már két évvel ezelőtt kötötték volna meg a fegyversz netet, amint megköthették volna, ha nem dobják bele a sikeresen haladó tárgyalásokba a hadifoglyok kicserélésének áldatlan kérdését! Mi tehát fenntartás nélkül örülünk a fegyverszünet aláírásának, mint vonalvezetésünk igazolásának és annak, amit a fegyverszünet aláírásának tényében látunk, hogy az imperialisták által tervezett háború kiterjesztésének terve ezzel megbukott. A világ békeszerető népeivel együtt reméljük, hogy a Wall-streeti háborús uszitók ellenére is megnyílt az emberiség előtt a béke távlata. ják alamizsnáikat, de közben kilátszanak lólábaik és megmutatják sátánfogaik fehérjét. Ámde ezt az ócska trükköt már a régi rómaiak is ismerték és azt mondták: “Timeo Danaos et dona ferentes”: Félek a görögöktől még akkor is, ha ajándékokat hoznak. Ez a Wall-streeti propagandafogás is — amint az óhazaban mondták — plüre csúszott. De ajánlunk egy jobbat: próbálják meg például a newyorki Central Parkban osztogatni az j ingyen élelmet a város éhezői i közt, majd meglátják, micsoda I tömegek áradnának oda!