Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-24 / 39. szám
September 24, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 TUDOMÁNY1 k---------------------------------------r AZ EMBER VÉDELME Irta: HAVAS ANDRÁS, a magyarországi Közegészségügyi Intézet Kossuth-dijas főigazgatója Ma már sokat teszünk dől- közé erdősávot ültetnek szügozóink egészségének védelméért és egyre jobban tudjuk, mit kell temünk, mert kétségtelen, hogy népi demokráciánk fokozatosan meg fog tenni mindent és később, égé szségtudományunk továbbfejlődésével még annál is többet, mint ami ma a maximumot jelentené. / vóviz Lássuk elsőnek az ivóviz- kérdést. Elsősorban azt vizsgáljuk, az uj források, kutak helyesen készülnek-e, elegendő vizet fognak-e szolgáltatni, fúrással, vagy ásással jutunk-e el a víztartó rétegig. Magának a víznek vegyi vizsgálata elárulja azoknak a talajrétegeknek tulaj don- ságait, melyeken a viz keresztül szivárog, amig a viz- tartó rétegig eljut s ha bom- ló szerves anyagokkal találkozik, azokból felvesz, ivásra alkalmatlannak minősül. Ha vegyi összetétele megfelel, gondoskodni kell arról, hogy utólag ne szennyeződhessék. A közületi ivóvizeket rendszeres bakteriológiai vizsgálatoknak vetik alá. Szabályaink arról is szólnak, hány köbcentiméterben fordulhat elő általában egy baktérium és különösen azt vizsgáltatják, van-e az állatok — köztük az ember — beleiben élősködő u. n. colibaktériumokból egyáltalán jelen és mennyi. Itt nagy a szigorúság, hamar kész a tilalom. Még szerencse, hogy megfelelően adagolt klórral (klórgáz vagy klórmész formájában) a bekerült ártalmakat hamar megszüntethetjük. A vegyi vizsgálatok egyre finomabbakká válnak és ma azt is megköveteljük, hogy megfelelő mennyiségű jód s fluor is legyen az ivóvízben, mert az elsőnek — legalább részleges — hiánya rendszeres használatnál golyvát, a másodiké fogszuvasodást idéz elő. Levegő Egyre fejlődő iparosodásunk, városaink gyors fejlődése és a fokozatosan tömörülő lakosság a levegő tisztaságát veszélyezteti és a dolgozó ember védelménél merül fel egyre több feladat. A vonatok villamosítása megszabadíthatja a várost és környékét a mozdonyok füstjétől és a velejáró kellemetlen esetleg mérgező gázoktól. — Gyárainkban újabb és újabb kísérletek folynak, hogy a fűtésre alkalmazott szénfélék lehetőleg teljesen elégjenek, mert ez lényegesen csökkenti a füst mennyiségét, a füstöt, gázokat igyekeznek mennél magasabbra kivezetni, hogy egyenletesen oszoljanak el a légkör emberre már alig veszedelmes régióiban, szűrőket alkalmaznak a mérges gázok visszatartására, lekötésére. A gyár és lakótelep rőnek (Sztálinváros). Amig ezek a kérdések megoldódtak és a jövőben még jobb megoldást nyerhetnek, sok tudós viszgálatára van szükség, uj, pontosabb készülékeket, uj módszereket dolgoznak ki. És ha a lehetőség a levegő szeny- nyeződésére több is lesz, a valóságban az igy kidolgozott rendszabályok egyre inkább gondoskodnak a szennyeződések kiküszöböléséről, azok megsemmisítéséről — még mielőtt keletkezhetnének! — Emellett az érdeklődés a falu felé is fordul. Csakugyan olyan tiszta-e a falu levegője, amint hittük, vagy ott a — porártalom ellen kell küzde- nünk? T áplálkozás Rákosi Mátyás és Nagy Imre legutóbbi beszédükben rámutattak a dolgozók életszínvonalának emelkedésére, mint igen fontos kérdésre, amikre nagy gondot kell fordítani. Ebben elsőrendű jelentősége van a táplálkozás kérdéseinek, az élelmiszerek jóságának, tisztaságának, magas tápértékének, a vitaminoknak stb. Hogy ezekre a kérdésekre igennel lehessen válaszolni, sok és finom, nem egyszer igen nehéz vizsgálatra van szükség. E vizsgálatoknak itt is vegyi és bakteriológiai módszerei vannak, melyeknek többek között az is a célja, hogy megakadályozza ételmérgezések létrejöttét. De a vizsgálatoknak még egyéb céljuk is van: nem mindegy, mit és hogyan eszünk, mit együtt, mit külön, de azt is tudnunk kell, hogyan készítsük el ételeinket legokszerübben, miből mennyit juttassunk dolgozóink asztalára, hogy ízletes is legyen és a legjobb egészségben tartsuk őket. Lakás A másik fontos tényezője az életszínvonal emelkedésének a jó lakás. Csak néhány tényezőt említek meg futtában, elengedhetetlen kellékeit a jó lakásnak. A jó építőanyagnál kell kezdenünk, a- mely lehetővé teszi a természetes szellőzést, nem szívja magába a talaj nedvességét és nem adja azt tovább a helyiségekbe. A tájolásnak elsőrendű fontossága van, nehogy a nappali használatra szánt helyiség tulsötét legyen, a hálóhelyiség pedig a napos oldalra kerüljön. Ettől a helyiségek hőmérséklete is sokban függ. A lakás legyen jól szellőzhető, az ablakok adjanak elegendő világosságot, ami ne vesszen el a tulmély szobákban. Nem mindegy a lakás szine sem, van szin, a- mely elősegíti a pihenést, van amely nyugtalanít. Legyen viz, ahol az szükséges, legyen megfelelő csatornázás és világítás. Mi a baj az amerikai irodalommal? Irta: EöRSI BÉLA Valamikor egy magyar társadalmi tudós (Mérai-Hor- váth) a társadalmat összehasonlította az emberi testtel. Rámutatott a társadalom szivére, gyomrára és más testrészére. így például neT isztaság Meg akarom említeni a tisztaságot, amely egyik legfőbb támasza a jólétnek és az emberi egészségnek. Keresztülvitelének igen sok .formája van, kezdve az egyéni tisztálkodás lehetőségétől fürdőszobában, jól épített és berendezett közös fürdőkben, gyárak és üzemek zuhanyozóiban. De ide tartozik a lakások, a köz- intézmények (étkezdék, mozik, színházak, várótermek, stb.) és az utcák, terek, sőt a strandfürdők, a kiránduló- helyek, az ember járta erdők, hegyek tisztasága is, ami az egyéntől, a közösségi érzéstől, a kultúrától és az állami és helyi intézmények megértéséitől és áldozatkészségétől függ, de mindenesetre az utóbbiak kötelességei közé tartozik. Már ez is hozzájárul a fertőző betegségek keletkezésének és elterjedésének megakadályozásához. Balesetelháritás Mennyi kérdés és mind a dolgozó ember védelmét érinti ! Amellett még számtalan fontos kérdés: meg kell említeni a testi és szellemi pihenést az erre megállapított időben, a vasárnapokon, az évi szabadság ideje alatt, amivel dolgozóink egyre jobban megtanulnak élni. A szórakozásról se feledkezzünk meg, ami egyre kulturáltabbá válik és azzal, hogy felüdit, uj erőt ad a további munkához. Azt terjesztik nyugati országokban — és nálunk is sokan elhitték —, hogy az idegesség korszakában élünk. — Hogy az erősiramu iparosodás, a nagyvárosiasodás, a velük járó zaj, a rohanó élet, az erős és hirtelen fények és a többi, korunkkal járó ártalom együtt elkerülhetetlenül hat az emberek idegrendszerére. Persze, egyet elfelejtenek: hogy a dolgozó ember náluk olyan bizonytalanságban, olyan folytonos izgalomban él, olyan állandó harcot folytat a mai kenyérért, a- mely holnapra már teljesen valószínűtlen — hogy ez őrli fel az idegrendszerét, magát az életet. Az állandó munka- lehetőségeket, nyugalmat, a holnapba vetett hitet biztosítjuk és minden módon kizárni igyekszünk az élet apró ártalmait is. Végül még röviden le akarom szögezni, hogy mindent, ami jó, hasznos, kívánatos a dolgozó ember számára, meg kell tenni, viszont mindent, ami rossz, ami ártalmas, azt el kell hárítani. Ez a két szabály megadja a dolgozó ember védelmét. A szocializmus felé v ez ető utunkban egyre javulni fog a dolgozó ember védelme, hiszen ez — bennfoglaltatik a szocializmus helyes értelmezésében. vezhetnénk a társadalom szemének — a művészetet, a társadalom fülének — a zenét. Már nehezebb a többi része. A tudomány — a társadalom agya, a közlekedés — a társadalom lába. Mi az irodalom — nevezhetnénk a társadalom szivének, ha csak Wall Street meg nem haragszik és a tőzsdét, a pénzt akarná a társadalom szivének nevezni. Minden társadalmi változást — az irodalom előre megérez és kihangsúlyoz. Például a francia forradalmat nagy irók — Voltaire, Rousseau, Diderot s sok más már az irodalmi müvekben előkészítették. Petőfi, Vörös- marthy, Jókai — a 48-as szabadságharc előkészítői. Viszont az 1880-as eszendőben a magyar földesúri gentry- osztály elveszítette gazdasági aapját és földje a nagybirtokos és a zsíros paraszt kezébe került. Annak a kornak nagy irói bemutatták e kapzsi osztály minden hibáját (Mikszáth), vagy pedig világfájdalmat fejezett ki (Re- vieczky). A polgári osztály előnyomulását és az ébredő proletárság megmozdulását a Nyugatisták (Ady, Babits, Móric Zsigmond) munkáiból láthatjuk. József Attila, Illyés Gyula, a jobbágyok és mosónő utódjai megérezték az igazi demokrácia szellemét. Nekünk nem érdekünk a múltat tárgyalni állandóan, mi itt vagyunk, hogy Amerika életét értsük meg és ez okból iparkodunk a modern amerikai irodalmat szellemi alapjára visszavezetni. Amerika huszas évei hozták meg az első igazi irodalmat annyira, hogy a vajúdó Európa Amerikától várta a tőkés korszak szellemének kifejezését. Nem véletlen, hogy épp ebben a korszakban egy amerikai iró nyerte meg a Nobel-dijat. Sinclair Lewis-ban az amerikai közép- osztály megtalálta kritikusát. Lewis sohasem tudott másról Írni, mint az amerikai angol-szász felsőbb középosztály kérdéseiről, de ezt igen kritikus szemmel tudta megrajzolni. Az igazi vezető dalszólam azonban nem a közép- osztály fontoskodó üressége, hanem a nők felszabadulása volt. A huszas évek meghozták a nők választójogát (a felsőbb középosztályu nők feminizmusnak nevezett mozgalma és az orosz forradalom hatása következtében), de az igazi felszabadulást a nőknek maguknak kellett elvégezni. Azután jött a szülésszabályozás, amely korunk legnagyobb Írója (Shaw) szerint nagyobb jelentőségű, mint az atomhasadás elmélete, amely megmentette a nőt a szüléskényszertől, amely a proletáranyákat oly korán öreggé és keserűvé tette. Mindezt a huszas évek irodalma harcolta ki és ezért örökké hálás lehet neki az emberiség. A harmincas évek irodalmi alapeszméjét a gazdasági válságban találták. Mindenki élete azon múlt, hogy állása vagy megélhetése volt-e. A legédeskésebb Saturday Evening Post elbeszélés is akörül fordult, hogy a kis farmer leány kap-e születésnapi ajándékot, amikor a búzát nem lehetett eladni, vagy a munkanélküliség égető kérdése volt. A fasizmus hangossága a nagy városokban, multimilliomosok titkos segélyalapja révén vagy a vándormunkások kegyetlen sorsa, a okla- homai szegény parasztság küzdelme a szárazság ellen — mindezeket nagy irók mutatták meg részünkre. A negyvenes esztendők hamis, háború által okozott prosperitása (anyagi jólét ábrándképe) elsodorta a harmincas évek reálista Íróit; meggazdagodva semmi újat nem tudtak adni és társadalmi hivatottságukat elveszítették. De az uj ifjúság hazajőve a háborúból, gyilkos szemekkel nézte a háború meggazdagodott itthonmara- dottait és a háború igazi okát keresve uj, realista irodalmat teremtett. Hogy milyen nagymérvű volt a társadalom ifjúságának elkeseredése, mutatja, hogy a háborút reálisan ábrázoló irók müveit száezrek olvasák. Norman Mailer (A meztelenek) és halottak) s James Jones (Kárhozottak mindörökre) szemei a háború hiábavalóságára, a tisztek fasiszta szellemére, a rettenetes proletár lakásnegyedekre, a néger kérdés igazságtalanságára vetődtek. Ez irók müveit a bennfentes, meggazdagodott, Bermudában vagy Franciaországban telelő irók — újságírói (reporferi) irodalomnak csúfolják, pedig ezek mélyen élnek minden olvasó lelkében. A társadalom Íróinak egy- része elmenekül a világ furcsaságától és kellemetlen igazságaitól. Ebben a csoportban vannak Truman Capote, Frederick Bushner és Paul Bowles. Ezek nem vastag, 5 fontos könyveket Írnak. Könyveik könnyűek, nem foglalkoznak háborúval, társadalommal, hanem “egyénnif’ kérdésekkel. Azt mondják, ők befelé néznek és kis egyéni problémákról, divatos homo- szexuálitásról irdogálnak. A legjobban talán a színpadi iró: Arthur Miller: “Kereskedelmi utazó halála” fejezi ki ezt a hangulatot, aki szerint a társadalmi, gazdasági, erkölcsi és társasági nyomás oly rettenetesen erős, hogy csak kétségbeejtő jajkiáltásokat lehet hallani ebben a nyomasztó társadalomban. Külföldön igen jó könyvek jelennnek meg, de azok fordítása nem ajánlatos vagy nem jó üzlet. így meg kell elégednünk ezekkel az Írókkal, mert minden más irót (Howard Fast) az Amerika- ellenes bizottság vagy elhallgat, vagy árulóvá t,esz, vagy könyvei kiadása elé majdnem lehetetlen akadályokat gördít,. Fájó szívvel lehet csak nézni az amerikai irodalom eltespedését, ellaposodását. Ki tudja hány tehetséges iró fog elveszni az amerikai ugaron ?
