Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-03 / 36. szám
i n AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 3, 1953 Egy érdek33 értekezlet az FE-UE és a Harvester-vezetők között Nemrégiben a haladószellemü vezetés alatt álló FE— tje szervezet kezdeményezésére érdekes értekezlet folyt le a szakszervezet képviselői és a Harvester társaság vezetői közt. Az értekezletet annyira fontosnak tartotta a társaság hogy John L. McCaffrey, annak elnökigazgatója személyesen is résztvett azon. A megbeszélést azután hívták össze, miután a Harvester társaság bejelentette, hogy Labor Day ünnepéig 8,5G0 munkást bocsát el üzemeiből. A szakszervezet felszólította a társaság vezetőit, hogy közösen tárgyalják meg, -miképpen lehetne munkát biztosítani az összes munkások számára s ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy a munkatempó állandó fokozásával a piac hiánya miatt panaszkodó társaság méginkább fokozza a munkanélküliek táborát. A mezőgazdasági termények áresése következtében a farmerek jövedelme annyira lecsökkent, hogy a családi mezőgazdaság nem teremti meg többé a legszűkebb megélhe-1 tést s lehetetlenné teszi a szükséges mezőgazdasági gépek, j vagy alkatrészek vásárlását. Napjaink egyik nagy ellentmondása, hogy az Eisenhower kormány hivatalba lépése óta a farmerek jövedelme állandóan csökkent s mégis a városi munkások számára szükséges élelmiszerek ára állandóan emelkedett. A mezőgazdasági gépgyárak raktáraiban már ez év januárja óta kezd felhalmozódni a kész áru: a traktorok, ekék, vetőgépek, aratógépek. Nemcsak a kisebb társaságok érzik a farmerek vásárlóerejének nagyarányú visszaesését, de a Harvester is, mely az ország legnagyobb, mezőgazdasági gépeket előállitó társasága. Részvények a munkások számára A Harvester társaság fenállása óta egyike a leghirhed- tebben szakszervezetellenes üzemeknek, mely mindent elkövetett, hogy megszabaduljon a kollektiv bértárgyalástól és a munkásság érdekeit védő szervezettől. A Harvester mun-! kásellenes terrorjának egyik követelménye, hogy munkásai az ország egyik legmilitánsabb szakszervezetét teremtették meg. A társaság sietett a maga javára felhasználni a Ciü 1 vöröshajszáját: a haladószellemü vezetés alatt álló szakszervezetek, közöttük az FE kizárását. Minthogy vezetői tudták, hogy company unionnal hiába próbálkoznának, a CIO és az AFL vöröshajszás vezetőivel kötöttek hallgatólagos egyezményt, hogy azok próbálják elhódítani a haladószellemü FE tagságát s igy bontsák meg a munkások egységét. A társaság néhány üzemében valóban sikerült is behatolnia Walter Reuther UAW szervezetének, miután a tagság sokezer dollárját pazarolta a Harvester munkások elhóditására, azonban legtöbb üzem munkássága az Országos Bizottság ellenőrzése alatt történt szavaztatások ellenére is ragaszkodott a militáns FE-hez. Az UAW anyagilag csúnyán ráfizetett a hóditó hadjáratra, annyira, hogy a tagság erősen tiltakozni kezdett s ugyanakkor a Harvester munkások is ráfizettek arra. A szakszervezetek közötti harcot ugyanis a társaság azonnal felhasználta arra, hogy egyre növekvő iramban fokozza a munkatempót s a munkások nagyobb kizsákmányolásával növelje profitját, miközben a reálbérek hónapról hónapra csökkentek. Közben azonban már a mezőgazdasági gépek piacár megkezdődött a visszaesés s ez év májusában a Harvester társaság uj módszerhez folyamodott, részben azért, hogy forgótőkéjét növelje, másrészt azért, hogy a munkásokat uj fogással vegye rá a munkatempó fokozásának elfogadására. John L. McCaffrey, a Harvester elnökigazgatója személyes nyomtatott levelet küldött ki minden munkásnak, tudomására hozva, hogy a társaság 568,000 eddig forgalomba nem hozott részvényt bocsát a munkások rendelkezésére, darabonként 25 dollárért, ami 4 dollár 82 centtel kisebb, mint a részvények piaci ára. (Azóta á részvények ára visszaesett.: A munkások megvásárolhatják a részvényeket olyan alapon, hogy heti bérükből részletekben levonják azt s igy ők maguk is a társaság “tulajdonosai” lesznek. E levél kibocsátása ez év, május 19-én történt. Két hónappal később egy másik levelet küldött, ki a társaság a munkásoknak, köztük a Chicago melletti West Pullman üzem munkásainak, értesítve őket, hogy a gyár csői kenteni kényszerül a termelést, miután a kész áru felhalmozódik a raktárakban s ezért el fogja bocsátani a munka sok egy részét. Az FE—UE már ez év áprilisában figyelmeztette a Harvester társaságot, hogy a termelés, illetve a munkatempó fokozása miatt igen sok munkás el fogja veszíteni munkáját. Most ugyanaz a haladószellemü vezetés alatt álló szak- szervezet értekezletet javasolt, ami meg is történt. A 2 órán át tartó megbeszélésen a szakszervezet figyelmeztette a társaságot, hogy vállalnia kell a felelősséget a munka biztosításáért és a következő pontból álló programot javasolta a piaci lehetőségek megjavítására: Adjanak kormánysegélyt a farmerek számára, kezdeményezzen a kormány egy széleskörű útépítő és javító programot s a harmadik pont: nyissák meg a szabad külkereskedelmi lehetőségeket. A szakszervezet képviselői javasolták, hogy a társaság és a szakszervezet együttesen tegyen lépéseket a kormány 1 1 -----»»«-> or/nnVion o T-TílVVPSlA szovjet hidrogénbomba sajtóvisszhangja A hidrogénbomba kipróbálásáról szóló szovjet bejelentés bőséges visszhangot keltett a világsajtóban. Az amerikai illetékes körök nézetét talán legtalálóbban az Associated Press washingtoni tudósítója fejezte ki e megállapitással: . “Az atomenergia terén elért szovjet eredményekről szóló legutóbbi jelentések újabb rideg tényt iktatnak a világ kormányainak politikai számításaiba, azt a tényt, hogy a Szovjetunió —- előfoi'dulhat — semmissé teszi az atomenergia területén azt a fölényt”, amellyel Nyugat eddig rendelkezett. A LE MONDE cirnü francia láp, közölve..a hidrogénbomba kipróbálását a Szovjetunióban, rámutat: “A Szovjetunió hangsúlyozza azt a tényt, hogy a világnak nem kell nyugtalankodnia amiatt, hogy Oroszországnak hidrogénbombája van. Amikor a szovjet kormány bejelentette, hogy van atombombája, közleményében biztositotta az egész világot arról, hogy nem kell nyugtalankodnia és hogy Oroszországnak eltökélt szándéka folytatni a harcot a tömegpusztító fegyverek használatának megtiltásáért.” Ily értelemben ir a londoni Eveneing News is: “Oroszország a hidrogénbomba felrobbantásáról szóló közleményét a vigasztalás szavaival kiséri, amelyek szeiint a Nyugatnak semmi oka nincs a riadalonma, minthogy a Szovjetunió békepolitikát folytat. Remélhetjük, hogy Oroszország valóban azt gondolja, amiről beszél... Sok bizonyíték van arranézve, hogy nem törekszik nemzetközi ' összetűzésre.” A WASHINGTON POST szerkesztőségi cikkében úgy véli, hogy az uj események kapcsán “nélkülözhetetlen lesz újabb kísérleteket tenni az atomfegyver háborús alkalmazásának megakadályozására. Nem akarjuk lebecsülni a Szovjetunióval való kielégítő megegyezés elérésének nehézségeit, de ezek a nehézségek feleannyira sem olyan rettenetesek, mint a kudarc következményei ezen a téren.” iiiiimiimiiiimniiiiiiiiiiiiuiiiiiiiitimiiiiiiiiiimiimiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiuii'HiiiiiHiiuitiimtitiiii A Wai! Sires! biztonságénak határai (Folytatás a 7-ik oldalról) egyetlen módon lehet a Wall Street biztonságát biztosítani hogy ne kelljen szegénynek minden szire-szóra megreszketnie: ha az egész földgolyót szőröstül-bőrösttil bekebelezi. Ezért ábrándozik romantikus vagy paranoiás lázban az “amerikai század”-ról, a Wall Street világuralmáról... Beteges kiindulópontjától és hasonló végkövetkeztetésétől el- j tekintve közben meglehetősen logikusan gondolkodnak, bá szívesen elfelejtkeznek arról, hogy senki a világon nem akar ' atompecsnvévé sülni a Wall Street kedvéért. Most már a Cobalt-bomba eszméje is felbukkant, egye- | lőre Angliában. A C-bomba lepipálná az A-t meg a H-t is Maga a robbanása, de még utóhatása is egyszeriben kiirtani : az emberiség túlnyomó részét. Még ugyan csak egy ango’ tudós agyában fortyog a rontás, de a Wall Street nyilván i érdeklődve üti fel fejét és szimatol a tömeghalál újabb fegy- 1 vere után. Van a Wall Streetnek amellett egyéb fegyvere is, I többek között a “demokrácia“ álruhájába öltöztetett fasiszta * világnézet, amelyet Hitlerék több merészséggel “szocializ- mus”-nak (nemzeti szocializmusnak) maszkíroztak. Ámde a dolgozó emberiség egésze soha elfogadni nem fogja az “úri fajta” aljas, becstelen eszmevilágát és gyalázatos erkölcstanát. -Soha becsületesen gondolkodó elme, tisztességesen érző szív, igazságérzettel biró lélek nem fogja bevenni ezt a mérhetetlen, feneketlen, fekete mocskot, bármennyire is fáradozik terjesztésén a Wall Street és szennyes sajtója. Az amerikai dolgozók sem kérnek belőle. McCaffrey elmondta, hogy nemrégiben 20 nagyiparos, köztük ő maga is tanácskozást tartott Washingtonban Eisenhower elnökkel s felmerült az útépítési program kérdése, de nem lett belőle semmi. Ugyancsak előadta, hogy a társaság helyteleníti a külkereskedelem megszorítását, mert nagy piac volna mezőgazdasági gépek számára. Előadta, hogy a koreai háború megindulása előtt a Harvester társaság két egyetemi tanárt kül dött Kínába, hogy tanulmányozzák a mezőgazdasági szűk ségleteket, azonban a koreai háború véget vetett a dolognak Elmondta, hogy a kínai parasztokat már kezdték betanitar a mezőgazdasági gépek használatára és szó volt arról, hog\ kínai diákokat küldenek a U. S.-be, hogy megtanulják azo gyakorlati alkalmazását. Az értekezleten általánosságban megegyeztek abban hogy a külpolitika fojtogatja az ország közgazdaságát és munkanélküliséget okoz a mezőgazdasági gépiparban. A társaság vezetői elmondták, hogy némi szállítás történik Dél- Koreába és Indiába s nyíltan beismerték, hogy szeretnék a külkereskedelem kiterjesztését, mert az azonnal leapasztaná a raktárakat. Mikor azonban a szakszervezet azt javasolta, hogy r társaság gyakoroljon nyomást a kormányra és a törvényhozókra, mert a milliárdos társaságnak sokkal nagyohb befolyása van, mint a szakszervezetnek, McCaffrey kijelentette hogy a társaság nem tesz semmit, hanem a szakszervezetre bízza azt. A szakszervezet vezetői azzal vágtak vissza, hogy ha a társasáé- csak feleannyi energiát vetne ebbe a dologba jriuN, Urtttfött, ftíüSIG “From Here To eternity'’ A hasonló cimü könyv nyomán készült film azt bizonyítja, hogy az amerikai közönség, mely megelégedett a 12 évesek mentalitásához szabott hollywoodi iilmekkel, igenis előadásról előadásra megtölti a színházat, ha ko- moiy, valóban művészi értékű filmről van szó. A “From Here To Eternity” egyike a legjobb filmeknek, meiy kikerült Hollywood műhelyeiből. A háborü előtti, Honouuuban állomásozó, hivatásos amerikai katonák életét tárja fel a maga őszinteségében. A történet 1941- ben játszódik le s azzal kezdődik, hogy Robert, E. Lee Prewitt (Montgomery Clift) közlegényt áthelyezik a honolului kaszárnyába. A 23-éves katona egyike volt régi ez- 1 rede legjobb boxoióinak, de boxolás közben megvakitott egy társát és fogadalmat tett, hogy soha többe nem áll a porondra. A századparancsnok azonban, aki azáltal akarja kiérdemelni az előléptetést, hogy századával akarja megnyeretni a katonai boxo- ió versenyt, megtudja Prewitt múltját s mindenáron be akarja venni a csapatba. Prewitt nem hajlandó és emiatt a kapitánynak kedvébe járni akaró őrmestertől kezdve a katonákig mindenki borsot tör az orra alá, hogy valósággal kínzássá válik élete. Mindösze egyetlen barátja van, Angelo Maggio (Frank Sinatra), aki olaszszármazá- su közlegény, aki később életével fizet a barátságért. Mikor engedély nélkül eltávozik a kaszárnyából, elfogják és Judson őrmester, a kapitány egyik közéig embere a fogházban addig veri, mig belső seiüitíseket szenved és elvérzik. Halála előtt azonban sikerül megszöknie a fogházból és elmondja barátjának, hogy mi történt. A film tele van nagyszerűen megjátszott jellemekkel. Az iszákos Holmes kapitányt, aki mindenáron őrnaggyá szeretne előlépni, Philip Ober alakítja, kikapós feleségét, aki végül szerelembe esik az őrmesterrel, Deborah Kerr, az őrmestert, aki egyike a film központi alakjainak, Burt Lancaster. A szereplők valamennyien elsőrendű játékot produkálnak s külön ki kell emelni Frank Sinatrát, aki a kis, vézna olasz katona alakításában olyan erőt és életet visz, ami a legjobbak közé emeli. A filmet a Columbia Pictures Corporation hozta forgalomba, Fred Zinnemann rendezésében s a Capitol Theatre mutatja be. R. uiuiiimiiiii mini mi uhu miit uhu miit uhui iiiiitiiiiuiiiiiin Az UN legfőbb jogi tanácsa semmisnek nyilvánította 12 alkalmazott elbocsájtását ‘kommunista gyanússág’ alapján. A 12 amerikai alkalmazott az alkotmány 5-ik cikkelyére hivatkozva megtagadta a válaszadást a Mc-
