Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-03 / 36. szám
September 3, 1953 AMC.K11UU MAU I AK OiiO TUDOMÁNY A GOLF-ÁRAM Egész könyvtárt kitevő szak- irodalma van a Golf-áramnak. A vele összefüggő problémák azonban még távolról sincsenek teljesen tisztázva. Állandóan folynak a kiegészítő kutatások. E kutatások során érdekes uj megvilágítást kapnak egyes kérdések. A háború előtt az oceanográfiával, (a tengertannal) foglalkozó tudósok körében nagy feltűnést keltett, hogy egy kiváló francia tengerkutató, Le Dan- pis, a Golf-áramról meggyökerezett régi felfogást “avatag és téves dogmának” mondotta. Azt állította, hogy a Golf-áram közvetlenül Amerika partjainál, az ujfoundlandi padoknál véget ér s igy az óceán európai oldala szempontjából teljesen jelentéktelen. Azt is hangsúlyozta, hogy Északnyugati Európa enyhe éghajlatát nem a Golf-áramnak köszönheti, hanem időről időre nagy trópusi eredetű víztömegek törnek az európai partok felé (transzgressziók). Ezek azután visszaáramlanak. rrRóma 11 ” Az olasz filmművészet kiemelkedő alkotása Franklin Benjabin térképe A Golf-áramot először Francisco de Alaminos fedezte fel 1513-ban Florida partjain. Hamarosan ki is használták a hajósok. A spanyol négyárbócos naszádok a Mexikói-öbölből hazafelé tartva a Florida-csator- nán keltek át és az Atlantióceán közepéig a Golf áram vize hozta őket. A nagy óceáni áramlás tanulmányozásának tudom ányos alapját Fraklin Benjamin vetette meg. Folger kapitány tudósításából megtudta, hogy kelet felé erős áramlás halad keresztül az óceánon. Ezt használják fel az Európába átkelő hajók. Visz- szatérve pedig északra kitérve kikerülik az áram szembefutó habjait. Bálnavadászok, hajósok adatai alapján állította össze hires térképét az áramlásról. Jellegzetes túlzással az áramlást valóságos folyónak ábrázolja az óceánban. A lángeszű Franklin ez esetben tévedett. Az óceán felszíne — főleg a szelek hatására — mindenütt állandó mozgásban van. A Florida-kaputól eltekintve a Golf-áram az állandóan áramló víztömeg áramrendszerében egyáltalán nem válik ki. Egyetlen tengeri áramlás, igy a Golf-áram sem észlelhető közvetlenül. Csakis közvetvetve, a hajók utjának eltérüléséből, meg a hőmérséklet különbözőségeiből következtethetünk az áramlásra. Rennel 1832-ben gondosan megvizsgálta a hajók eltérülé- seit. Megállapította, hogy a hajók eltérülései nagyon szabálytalanok. Magában a Golf-áramban is az áram irányában és erejében helyenként és időnként igen jelentős különbségek mutatkoznak. Megállapította, hogy az óceán medencéjének felszíni vize többé-kevésbbé áramló mozgásban van. Ez kimondotta az Ítéletet Franklin felfogása fölött. , Látszólagos ellentétek A Golf-áram tehát az óceán keleti felében csupán szerény tagja a felszini viz áramló rendszerének, cirkulációjának. Az oceanográfiai vizsgálatok megcáfolják Le Dampis állítását. Azt mutatják, hogy a Golf- áramban és kiágazó nyúlványaiban a mélységben roppant víztömegek áramlanak. Ezer méter mélységig kimutathatólag e víztömegek — az óceáni vízhez viszonyítva —' tekintélyes hőtöbbletet mutatnak. Az óriási s környezetüknél melegebb víztömegek nyilván hőt közvetítenek a fölötte terjeszkedő légtömegeknek és igy — kivált télen — előidézik, hogy kis légnyomásu területek képződjenek (barometrikus minimumok). Következményük az Európában fellépő délnyugati és grönlandi északkeleti szelek. így kapcsolódnak egybe az oceanográfiai és meteorológiai tényezők. így okozzák a bámulatos hőmérsékleti és éghajlati különbségeket Északnyugat-Európa és Grönland — Észak-Amerika — Skandinávia magasságában elterülő földjei között. Hogyan oldhatnók meg a látszólagos ellentétet? Más szóval: hogyan egyeztethetjük össze a Golf-áram letagadhatatlan éghajlati hatását ama ténnyel, hogy a Golf-áram a felszini áramlás képében egyáltalán nem válik ki? Először is tudnunk kell, hogy a világtengerben keletkezésük szempontjából két teljesen különböző áramlásfajta van. Az egyik csoportba a széláramlások, vagy örvénylő áramok, az úgynevezett driftek tartoznak. Ezeket a szélnek a viz felszínére ható ereje váltja ki. Rendkívül változékonyak. A második csoportba tartoznak a nyomó áramlások. Ezeket az óceáni viz belsejében mutatkozó sűrűség- és nyomáskülönbségek okozzák és tartják fenn. Meglehetősen állandóak. A driftek gyakorlatilag már 50—150 méter mélységben “kioltódnak”. A mélyebb rétegek tehát már nem áramlanak. A nyomóáramlásokban a víztömegek 1,000 méter mélységig mérhető áramló mozgásban vannak. A felszínen, persze, a kétfajta áramlás fedi egymást és a felszini viz cirkulációját mutató térképről lehetetlen következtetést vonni a mélységig vont keresztmetszeten végbemenő hő- szállitásról, vagyis nem lehet megállapítani egy-egy áramlás éghajlati jelentőségét. Ezt csakis akkor lehet megbecsülni, hogyha egy mélységi felületen, például 200 méter mély horizonton vizsgáljuk a hőtöbbletet vagy hőirányt. így rajzolhatjuk meg az úgynevezett izanomálo- kat, azokat a vonalakat, amelyek az egyenlő hőeltéséri pontokat kötik össze. Vagyis megállapíthatjuk e vonalak alapján, hogy az óceán egy bizonyos pontján, 200 méter mélységben mekkora területen melegebb az óceán vize, mint az a hőfok, amelyen a vizsgált hely földrajzi szélességén az óceáni viznek lennie kell. Ha alacsonyabb, hideg, ha nagyobb meleg áramlásról beszélünk. Szaktudományban avatatlanok körében a Golf-áram elnevezés inkább a franklini képhez, tehát erős, élesen kiváló felszini áramláshoz kapcsolódik. Helyesebb tehát, ha áramrendszerről beszélünk, nevezetesen Írország partjáig Atlanti-áramról, Norvégia és Spitzbergák partjáig Norvég-áramról, onnét pedig Barents-áramról. A Norvég- és Barents-áram ugyanis már csak gyenge nyúlványa a tulajdonképpeni Golf-áramnak. Az erős keveredés miatt itt már kevés a tropikus víztömeg, de annyira mégis elég, hogy a sarki víz Uj kiváló olasz filmalkotást mutatnak be New Yorkban a World moziban. A haladó olasz filmművészek nem először küldik el nekünk népük üzenetét; a “Biciklitolvajok”, a “Köpeny”, a “Nincs béke az olajfák alatt”, s a többiek mind az életért harcoló Olaszország szavát tolmácsolták. Az uj olasz film, a “Róma 11 óra” hangja talán eddigieknél is erőheljesebb, meggyőzőbb — ehhez mérhető művészi és bátor nyugati filmet keveset láttunk eddig. E film magva igaz történet. 1951-ben az egyik római lap apróhirdetést közölt: egy cég gépirónőt, keresett — “szerény igényekkel.” Az apróhirdetésre kétszáz olasz lány jelentkezett az ütött-ko- pott bérházban, a Via Savo- ián. Kétszázan tolongtak a lépcsőházban. S pontban 11 órakor összeomlott a lépcsőház, maga alá temette azokat, akik sorban álltak egy állás reményében. .. Szenzáció ? Izgalmas csemege az újságolvasónak a reggeli mellé ? Házbeomlás, sebesültek, nyomozás — ri- koltozt,ák a lapok címei. A “Róma 11 óra” alkotói azonban nem ezeket a harsogó címeket látták és örökítették meg ebben a drámai eseményben. Az olasz művészek a le- omló falak és gerendák között az embereket vették észre, azt a kétszázat, aki szenvedő részese volt a tragédiának és a többieket, a milliókat is, a kegyetlen tőkés rend elnyomottait. A megrázó történetet egységbe fogni, a sok szereplő közül a legfontosabbakat előtérbe állítani — ebben az esetben rendkívül nehéz művészi feladat. Az iró és rendező mesterien oldja meg ezt a feladatot. Szemléltetően indítják el a cselekményt, ragyogóan foglalják egységbe a sokszál u történetet, a különböző epizódokat. Minden alakról érezzük, tudjuk, hová tartozik, honnét jött, sorra ismertet meg a film a szereplőkkel. Rómában reggel van. A Via Savoíán lányok tűnnek fel, megállnak egy kapu előtt, egyre jönnek, hosszú már a sor. Egy-egy arc — megany- nyi jellegzetes típus. Néhány kurta sor hajtotta ide valamennyit : egy apróhirdetés. Szemük előtt alig néhány lépésre az álmok háza, ott,, bent a házban valakire állás vár, a kétszáz közül az egyik holnap már nem kilincsel római palotákban, a kétszáz munkanélküli közül a legszerencsésebb holnap már nem rostokol gyárak kapuja előtt. Kétszáz lány — ugyanannyi emberi sors. Simona gyönyörű fiatal lány gazdag családját, jómódját hagyta el, mert Carlót szereti, aki festőművész és nyomorog. Luciana ifjú asszony, férje is munkanélküli, meg kell kapnia az állást, mert holnap talán már késő lesz... Az utcalány elrontott, életét akarja megváltoztatni; ki kell jutnia a szörnyűséges nyomorból, megalázó sorsából, ahová a háború taszította. Cornelia törékeny szőke lány, a nyomorból érkezik a Via Savóiéra, s ot.t egy tengerésszel találkozik, aki magával viszi a kislány mosolyát valamerre Afrika felé. A kis cseléd a szomszédos házból, ott a sorban akarja könyvből megtanulni a gépírást... A konfliskocsis lányát elcsábította és cserbenhagyta teljhatalmú főnöke: a lány gyermeket vár, s most szégyenétől menekül, amikor ott áll a kétszáz között. A kishivatalnok | lánya énekesnő szeretne len- J ni — de ahhoz pénz kell, s népes a család. .. Ha éppen őrá esnék a mindenható irodafőnök választása... elégedett meg a drámai ese mény ábrázolásával, a kü lönböző típusok bemutatásé val. A rendező — mint ; ‘TUnitá” kritikusa kiemel — “a napi krónikától el akar jutni és el is jutott az ok nyomozásig. íme, ez a “Ró ma, 11 óra” korunk egy nag: oknyomozójának, aki a leg tökéletesebb és legkifej ezőbl közlési móddal, a filmmé rendelkezik, kivételes tehet ségü oknyomozása.” A filr alkotói bátran feltették é művészien megválaszolták , kérdést: ki a felelős?! hőtöbbletét néhány fokkal emelje. Ez elegendő, hogy a légkörnek — kivált télen — annyi hőt adjon át, hogy Északnyugat- Európát meleg óceáni légtömegek árasszák el. A Golf-áram a Florida-félszi- get és Kuba közötti kapuban összeszorulva, óránként 5—10 kilométeres sebességgel tör ki — az ellentétes irányból fúvó szelekkel szemben — a nyílt óceánra. Ennek a kapunak hosz- sza akkora, mint a Duna folyása Budapesttől a torkolatáig. Szélessége néhol felér Magyar- ország földjének szélességével. Megmérték mennyi tropikus vi- -zet sodor magával a nyílt óceánba. Rendkívül sokat! Másodpercenként 24 millió köbmétert. Óránként 85 köbkilométert. A Föld legnagyobb folyóvize, az Amazonasz, másodpercenkint csupán tizedmillió köbmétert ömleszt a tengerbe és a Föld összes folyóvizei másodpercenként 1.2 millió köbmétert! A Golf-áram tehát átlag 22-szer annyi vizet szállít, mint földplanétánk összes folyóvizei együttvéve. Vécsey Zoltán Ezek a lányok a nyomorból, a külvárosok odúiból jöttek a Via Savoiára. A Trastevere s a többi szegénynegyed lakói, szemükben ott lappang nyomorúságos életük árnyéka. Reménykednek. Hátha sikerül... És ebben a reménytelenül reményváró órában omlik be a lépcsőház, a lezuhanó falak robaja és a -mentőau t,ók szirénája hasit bele kétszáz lány reményébe. Az állás betöltetlen marad, hetven sebesült lánnyal száguldanak a mentőautók a kórház felé. A rendőrség nyomoz, a rádió közvetít, a rikkancsok a cikkek címeit harsogják, fotóriporterek gépei kattognak. Az élet megy tovább Rómában ... A kórházból — ahol a sebesülteknek meg kell fizetniük a kezelést, holott betevő falatjuk sincs —i már nem mehet újra az állástkeresők közé egy lány a kétszáz közül. Cornelia meghalt. A tizenhétéves lányka nem látja többé a fiatal tengerészt, nem lesz már sorszáma a munkanélküliek között. De a többiek sorsa tovább fonódik, küzdelmük tovább viharzik munkáért, szerelemért, tisztaságért — az életért. A film írójának és rendezőjének nagy ‘művészekhez i méltó bátor tette, hogy nem Drámai helyszíni szem lén élik át újra a tragédi borzalmait az állástkeresők s a detektívek és újságíró' között ott ül az irodafőnök, háztulajdonos, a mérnök, al a házat építette. Ki a felelős Lucianára akarják hárítani felelősséget» a munkanélkü feleségére, aki a leányok ve rekedését a lépcsőházban ele idézte. Ez a lényegében ái tatlan nő az egyetlen, aki fe lelősnek érzi magát. S a hás tulajdonos? Túlságosan s<J ’pénzt fordított a ház gondt zására ahhoz képest, amenj nyit, jövedelmezett — ig mondja. Az irodafőnök? Mi akarnak tőle? Egyetlen géf írónőt keresett csupán, tehe arról, hogy kétszáz jelentke zett? ő nem felelős, egy év vei azelőt,t csak tizen jeleni keztek egy állásra; “Az é hibám az, hogy azóta ennyir megnövekedett a munkané küliség?” — vágja oda nyomozónak. A film ragyogóan ábrázó ja, hogy ezek a kisebb-na gyobb urak is felelősek — d a főbünös: a nyomort, munkanélküliséget okozó te kés rend. ..Amikor Lucian férje, egy az olasz munkané! küliek közül szembenéz a fe leségét faggatókkal, az mondja a nyomozás sorár hogy “könnyű volna egy ál tatlan teremtésre hárítani, felelősséget, s az urak nyu godtan hazamehetnének aluc ni” — háztulajdonos, méi nők és irodafőnök, detekti és újságíró zavartan fordt el és lesüti szemét. Ez a egyszerű olasz munkás mér hetetjen fölényben van a tö£ biekkel szemben. Vádat ki ált, és ezt a vádat tükrözi ke rülötte megannyi arc, a lé jnyoké; ezt kiáltják a romot ezt a halott Cornelia, s a tpb biek, a javítóintézeti szőke vény és az utcalány mind ez a vádat kiáltják: az a társa dalom a bűnös, amelyik mii liók nyomorából, munkané! küliek k i s e mmizettségétíc biztosítja urainak fényűjéé sét, részvényeit,' csekkszáin Iáját! A kihallgtás véget ér, S; i kislány, aki az első volt a: állástkeresők sorában azon. : hajnalon, a Via Savoián r- most fázósan újra a kerité mellett ül, várja a hajnalt mert, az állást még nem töl tötték be.., SZERZETT már egy uj olvas*»1 a Magyar Szónak? A Magyái Szó minden száma a felvilá gositás kincsestára. — Adjí szomszédja kezébe! »*
