Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-03 / 36. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 3, 1953 10 HASZNOS TUDNI... Ma nekem, holnap neked A MAGAS VÉRNYOMÁS Az erekben keringő vér bizo- j ryos nyomás alatt all. A vér-! lyomás magassága számos té­nyezőtől függ: életkortól (idő­sebb emberek vérnyomása ma­gasabb), testmagasságtól, mun- iától st. Általában a meglett jmber verőeres vérnyomása fek- rö helyzetben 120 milliméter nag-as higanyoszlopnak felel neg. Magas a vérnyomás, ha ízt az értéket jelentősen meg­haladja. A vérnyomás-emelkedésnek számos oka lehet. Különböző mérgek, vérbaj, köszvény, az írek gyulladásos betegségei, a nelső eiválasztásu mirigyek mű­ködési zavarai is sokszor okoz­hatják e betegséget. Leggyak­rabban azonban a vérnyomás- smelkedés vese eredetű, vagy az a betegségcsoport, amelyet tu­lajdonképpen vérnyomás-beteg- segnek nevezünk, okozza. Ez az Utóbbi önálló betegség, amely­nek különleges viszonyai hatá­rozzák még a tüneteket és a betegség lefolyását is. E baj vezető tünete a megnövekedett verőeres vérnyomás. E csoport­ba általában a 200 milliméteren aluli vérnyomás-emelkedések tartoznak, noha előfordulhat ízen felüli nyomásérték is. A vérnyomás-betegség meg­magyarázására sok elméletet dolgoztak ki, eredménytelenül, á világhirü szovjet kutató, Lang derített fényt a baj eredetére. Beható vizsgálatai kimutatták, bogy a vérnyomás-betegség ki­fejlődésében a verőeres vérnyo­mást szabályozó magasabb ideg- rendszeri központok (agytörzs és agykéreg) működési zavara, neurózisa játssza a döntő szere­pet. A zavar oka a felsőbb ideg­tevékenység károsodása, túlter­helése. Ezek a tényezők a szer­vezet legapróbb ütőereinek ál­landó feszülését, görcsös össze­húzódását okozzák. Ez a verő­eres nyomás fokozódására vezet, ami viszont a legkisebb erek ke- ményedését, majd a nagyobb verőerek megkeményedésének gyors és korai kifejlődését okoz­za. Az erecskék izmának foko- j zott összehúzódása, a kiserek éd á nagyobbak,' görcshajlama megzavarja az egyes szervek,, főként az agy vérellátását. A j hiányos vérellátás anyagcsere-! zavarokat okoz a szívben és en­nek következtében a szív kime­rül. A károsodott szív fájdalmáé rohamokban jelentkező súlyos panaszokat, müködészavart okoz. A szivizomzatban elhalások ke­letkeznek; a szemben a látást iS veszélyeztető komoly elválto­zások alakulnak ki. A vesék vér­ellátása is károsodik s ez a be­tegség további romlására vezet. (Jgyanis a' károsodott vesékben olyan anyagok keletkeznek, me- yek méginkább fokozzák a vér­nyomást. így a számos itt em- itett, valamint egyéb okból is .erömlott vérkeringés további degrendszeri zavarokat okoz, újabb nyomásfokozódást idézve elő. A vérnyomás-betegség létre- öttében a környezeti tényezők ezetnek. A környezet haé az degrendszerre és ennek maga- abb szakaszaiban izgalmi álla- )otot hoz létre. A lelki feszült­ég az agy egyes területein iz- ,akni gócokat létesít. Az inge- elt területek a vérnyomásköz- ontokat állandó izgalomba xozzák és ez vezet a verőerek artós összehúzódására. A szer­ezet veleszületett és szerzett ajátságaiból kialakuló egyéni lkata szerint reagál normáb­an vagy túlzottan a környezet behatásaira és ami az egyik szervezetre közömbös, a másik­ban vérnyomás-betegséget ve­zethet. Tévedés lenne azt hinni, hogy i magas vérnyomást végzetsze- üen lehet örökölni az elődök­ül. Az alkat az élet folyamán áitozó sajátosság, amely az letkörülmények befolyása alatt 11 és ’ éppen ezért nem beszél­tetünk végzetszerü adottságok­ol ebben a tekintetben sem. Az újabb kutatások kideritet- ék, hogy a vérnyomásbetegség alamennyi tünetének alapja a öv és érrendszer működését zabályozó idegi mechanizmusok íüködési zavara, minden más .ényező, közöttük a veseerede- úek is, csak alárendelt jelentő- ágüek. A betegség kezelése az elmon- lottak értelmében elsősorban az redet tisztázásán múlik. Ez pe­dig csak minden egyes beteg be­ható és minden részletre kiter­jedő, 'laboratóriumi eljárásokat s igénybevevő vizsgálatával tisztázható. Éppen ezért a vér­nyomásbeteg forduljon orvoshoz. Dr. Gálócsy György, főorvos (Budapest.) Az Amerikába vándorolt ma­gyarok mindig figyelemmel ké­sérik a nagyobb magyar egyesü­letek megmozdulásait és a kö­reikben történő eseményeket, mint konvenciók, tagszerzési kampányok, egyesülési kísérle­tek vagy kulturális tevékenység. Az utóbbi időben például sokat hallottunk a Verhovay Egyesü­let kuglizó versenyeiről, a Brid­geporti, a Rákóczi, a reformá­tus egyesületek megmozdulásai­ról és a Testvériség (IWO) élet­halálharcáról a fennmaradása érdekében. Minden elfogultság nélkül le kell azonban szegeznünk, hogy bár bevándoroltakból álló száz meg száz polgári biztositó in­tézmény teljes szabadságban él­vezi a mozgási és terjeszkedési lehetőségeit, semmit sem hal­lunk arról, hogy valamilyen erő­feszítést fejtenének ki kulturális és sajátosan nemzeti hagyomá­nyaink továbbfejles«tésére. Köz­tudott tény, hogy Amerika kul­túrája az idevándorolt népek nemzeti kultúráján épült fel és bontakozott ki éppenugy, amint demokráciája az ideözönlött né­pek szabadságszeretetéből sar­jadt ki. Mi sem volna tehát ter­mészetesebb és ’ hagyományhoz | hivebb, mint továbbra is részt I venni szeretett fogadott hazánk I szindus szellemi hagyományai­nak továbbfejlesztésében, mert ! ezzel nemcsak saját szervezete- [ ink, saját fajtánk, hanem egy­szersmind Amerika egész népe- j nek fejlődését mozdítjtfk elő. A régi Magyarországból tul- | nyomórészt kiüldözött és ide- I vándorolt és itt különféle egye- I sületekbe tömörült magyarsa, | is csak úgy maradna hü önma í gához, ha e szervezetek megala. kulása idején elgondolt, kitűzött és részben megvalósított, célját azt, hogy egymást segítse, nen vesztené szem elől. Csakhogy í mi polgári biztositó intézetein! | mind kevésbbé adnak életjeli magukról. Hiányoznak a szini- | előadások, a kulturkörutak, mű­kedvelő gárdák versenye, dalár­dák szereplése és mindaz, amive • jóléti intézmények támogatását lehetne hathatósan előmozdíta­ni. Lehetne beszélni többek kö­zött gyermeknyaraltatási akci­ókról, kiöregedett és munkakép­telen honfitársak részére felál­lítandó illemhelyekről, egyéb em- beries problémákról, amelyek t " ~ ......... ;"^===1\ POMPÁS MAGYAR ESTÉK A Hungarian Garden Éttermében és Bárjában 1528 Second Ave. (79-ik utcánál) New York City Telephone: RE. 4-9670 ZETTL LACI, tulajdonos. Minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap MAX FRANSKÓ és elsőrendű cigányzenekara játszik. Kitűnő vacsora $1.85. • Csirke vacsora $2.25 Legfinomabb borok, likőrök és pálinkák. \......................... = ■■ ■■■» !-! MAGYAR CATERING A BR0NX8AN !-! • KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA i I BRONX HUNGARIAN RESTAURANT 1 2-41 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. I ; Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más ; ; alkalomra I | GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! ; i Érdeklődni lehet esténként WE. 3-2522 vagy TA. 8-4618. j unni ntimi in ■iiuiiiuiiiiiiiiiiiiiimiimimiiiMiimiiiiiimiiiiiiiimiimiiimmmimmmiMitiiiimiiii mii iiiiiiiiiiimk A MAGYAR VELENCE (Folytatás a 9-ik oldalról) teknp nem jutott, mosódézsa is megtette, csak kicsit nehezebb volt kormányozni az evezőnek kinevezett deszkadarabbal, mert hogy kerek volt és könnyebben billent. De nem kell félni — egy gyerek se fulladt soha bele a Móra, Kormányos vagy Ne- .nestakács utcai lagúnákba. Mi­ért? Hogy van az, hogy hal sose fullad a vizbe? Egyeszerü a válasz: vizben nőtt fel. A :zegedi szegényember porontyá­nak ott volt a viz a ház előtt, még sokszor a lakásban is, vizi- emberré nőtt még iskolás kora alőtt. Ha ugyan megérte a ha­todik esztendőt. Mert akármi­lyen szépségesnek és hasznosnak ;s vesszük, hogy a nyitott és ta­lajvíz levezető csatornák ott hú­zódtak el a szegény emberek la­kása előtt, egy kis hátránya volt a dolognak, az, hogy a tüdő­vész szereti a nyirkos lakást és á hastífusz pedig a szennyvizes árkokat, tavasz idején az első, x nyári forróságban pedig a má­sodik tizedelte meg a viziem- jereket, ha jól ment. Nem vélet- en volt, hogy Szeged, ez a szin- nagyar város, ahogy szerették á mondani, vezetett a tüdő­vészben. Persze, hogy azt is lehet mon- iani, hogy ez azért volt igy. nért a város a földalatti ten­gerre épült és a homokon fel­jön a viz. Igen ám, de hol van az megírva, hogy a tengerre „sak vizes és nyirkos házakat ;s a föld spinére tett téglapad- ós lakásokat lehet építeni, mint ahogy Szegeden tették, mert ol­csón és silányul a földreépitett tömeglakások uzsora bérén le­hetett leggyorsabban meggazda­godni. És a rendszer hogyne sngedte volna meg az ilyen építkezést, amikor a sok föl- iönülő szobakonyhás bérlaká­sok kiizzadt béréből aránylag öbb adót szedtek be, mint a «csatornázott és kiaszfaltozott iteák palotái után. Éppen olvasom, hogy a szege­di Velencét eltüntették, a ta­lajvizet lecsapolták, a nyitott árkokat befödték és a vályog­viskók helyén emeletes, fürdő- c*r*r>V\óo fáir1oVió'70lr priiiltplr Hi­bevándoroltakra erkölcsileg há­rulnak és amelyek értelmet és tartalmat adnának ezeknek az egyesületeknek, ha tagjaik és vezetőségeik csakugyan eleget akarnának tenni emberbarati kötelezettségeiknek. De elvárhatjuk-e ezt az em- aerbaráti szeretetet ezektől a nagyar egyesületektől, amikor nég arról Is megfeledkeznek, íogy egymás közt kellene segéd­kezet nyújtani, hogy megvédjék i bajbajutott testvérszerveze- -eket? Vagy talán káröröm fog­alja el a ranglétrán magasba ímelkedett egyleti vezetők em- aerszqrető érzésének helyét? A Testvériség (IWO) például közel hat éve van kitéve a biz­tosító intézetek történetében példátlanul álló támadásoknak, amelyek pusztulással fenyegetik a több mint ötvenéves múltra visszatekintő egyesületet. Ebben a harcban bármilyen segítség ís erkölcsi erőt és kitartást adott volna a meghurcolt szervezet­iek és gyengítette volna azokat az erőket, amelyek a bevándo­roltak számos szervezete közül «szemeltek egyet, rávetették nagukat és azon keresztül ké­szítik elő az utat majd az utá- lakövetkezők megsemmisítésére. (Evés közben jön meg az ét­vágy! — Hétmillió dollár és L60.000 biztosítási kötvény átvé­tele bármelyik nagy biztositó társaság részére kitűnő falat!) A Testvériség (IWO) saját írejére van utalva, hogy meg­védje egy félévszázad becsületes «unkáját. Ebben a gigászi harc­van csak saját tagságára és az .gazságba vetett feltétlen hitére támaszkodhatik. Polgári testvé­ries egyesületeink nem hallgat­lak a jaj kiáltásra. El vannak foglalva kuglizó versenyekkel és lévváltoztatásokkal, pedig a fa- on már kezd láthatóvá lenni az rás .. Tanácsosabb lenne, ha em- verbaráti, igazságszerető gesz­tussal kezet nyújtanának a baj- vajutottnak, ha csak annyival s, hogy hallatnák tiltakozó sza­vukat egy minden igazságot nél- íülönző politikai túlkapás ellen. Viert ne felejtsék el a régi szó- ást: Ma nekem, holnap neked. Dattler Lajos. AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL Egy magukban dolgozók és értelmiségiek problémái Az alábbi és ezután következő ismertetések különösen azok számára fontosak, akik egymagukban dolgoznak vagy nem részvénytársasági üzletet vezetnek, fontosak továbbá az értelmiségiek számára is. Csaknem ötmillió, egymagában dolgozó ember jutott be az uj intézkedésekkel először a társadalombiztosítási tör­vény sáncai mögé. Mesteremberek, akik önmaguknak dol­goznak, továbbá nem részvénytársasági üzletek tulajdonosai és társai ma már ugyanazt a személyes családi védelmet él­vezik, mint amit a bérkeresők, beleértve részvénytársasági igazgatókat is, élveznek 1937 óta. Senkinek nincs tényleg nagyobb szüksége a társadalom­biztosításra, mint azoknak, akik saját üzletüket vezetik. Sok ilyen üzlet nem egyéb, mint egyemberből álló vállalat, amelynél a tulajdonos jobban függ a maga keresetéhez szükséges munkájától, mint magától a befektetéstől. A hely­zet az .hogy az egymagukban dolgozó üzletemberek nagy része idősebb egyén. Igen gyakran csak oly kevés pénzre tud szert tenni a tulajdonában levő üzletből, hogy sem ele­get nem tud összespórolni öreg napjaira, sem biztosítási kötvényekkel nem tudja megvédeni családja érdekeit. A tulajdonképpen önmagát alkalmazó ember ötven szá­zalékkal több társadalombiztosítási adót fizet, mint egy bér- lcereső, mivelhogy nincs munkaadója, aki őérte befizetné a részét. A legmagasabb adó, amelyet bármely egymagában dolgozó egyén fog fizetni 1954-ig — évi 81 dollár. Lehet, vizes árkokat? így pusztítja el a mai magyar rendszer a dicső­séges múlt annyira jellemző ha­gyományait. Magyar filmhét Kínában PEKING, augusztus 21. — Augusztus 20-án magyar film­hét kezdődött a Kinai Népköz- cársaságban. A magyar filmhét ünnepélyes megnyitására szerdán este ke­rült sor a pekingi “Soudu” film­színházban. Ting Hszi-ling, a Kina Népköztársaság népműve­lési miniszterhelyettese üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a ! Kinai Népköztársaságban rende- | zett magyar filmhét fontos sze­repet tölt be a magyar s kinai nép közötti testvéri barátság és a kulturális kapcsolatok megszi­lárdításában. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents