Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-02-13 / 7. szám

4

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

February 13, 1953.

KÖNYVSZEMLE

iiiiiinjiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiili

Egy amerikai újságíró beleütközik az igazságba

A harmincas években William L. Shirer, a Columbia rádióhálózat tudósitója volt Berlinben s mint, újságíró azzal szerzett hírnevet, hogy beszámolt Hitler emelkedéséről és bukásáról. Néhány évvel ezelőtt megint visszatért Európába, azzal a küldetéssel, hogy beszámoljon az oroszok támadásáról Nyugateu- rópa ellen s a harmadik világháborúról.

Most nemrég megjelent “Midcentury Journal” cimü könyvében beszámol erről az útról. Elmondja, hogy mindössze három napja tartózkodott Középeurópában s máris látta, hogy a szovjet támadásból nem lesz semmi. Felfedezte, hogy a szovjet hadseregnek eszeágában sincs hogy meginduljon Nyugateu- rópa ellen, vagy bármely ország ellen. A Szovjetuniót teljesen lefoglalták saját dolgai, annak ellenére, hogy minden “katonai szakértő” biztosította Shirert Európában, hogy az “oroszok” bármikor elfoglalhatták volna “egész Európát”, jóformán minden ellenállás nélkül.

Shirert akkor érte a nagy megrázkódtatás, mikor visz- szatért az Egyesült Államokba, hogy elmondja az örömhírt: ami az oroszokat illeti, egyáltalán nem kell félni újabb háborútól. A rádió, sajtó és művészeti világban feketelistát készítő szennylap azonftal, besorozta a veszedelmes “vörösök” közé.

Shirer először azt gondolta, hogy csupán néhány felelőtlen újságíróval áll szemben. Hamarosan rájött azonban, hogy a rendőrség a szennyláp listáját-használja fel erkölcsi terror-kampányában.

Úgy találta, hogy az értelmiséget teljesen megbénította a félelem. Sem a riporterek, sem a rádió hírmagyarázói, sem az irók, a színészek, a tudósok nem merik felemelni hangújukat, mert félnek a hatalmasoktól, akik a szennylap, mögött állnak, melynek listájára kerülni annyi, mint elveszíteni kenyerüket. Ez a félelem nem Szorítkozik a sajtóra, a rádióra, de kiterjed az egyetemekre is, a diákokra éppen- ugy hatással van, mint a tanárokra. Shirer azt találta, hogy a diákok félnek a humanitárius állásponttól, mert azt a kommunizmussal kapcsolják össze.

! Shirer annyira nem kommunista, hogy megrémült et,ől a felfedezéstől. Mindazonáltal könyvéből több he- yen kicsúszik az igazság. Megállapítja például, hogy “1952 közepén az ország ösz- szes termelésének egyötöde a fegyverkezést szolgálja.” Megállapítja, hogy a hadiipar fellendítésével megállt a visszaesés, melynek jelei mái 1948-ban mutatkoztak, majd ezt írja, kérdés alakjában:

“Nincs valami radikális hibás a közgazdasági rendszerben, mely csak akkor tud jól működni, ha fegyvereket, re-! pülőgépeket, tankokat és atombombákat gyárthat,: az emberölés eszközeit ?”

Shirer sajátmaga nem ve- j szí észre, de ebben a kérdésben benne van a felelet is. Az Egyesült Államok vezetői attól félnek, hogy a béke köz- gazdasági visszaeesést jelent, a kapitalizmus összeomlását. Ezért történik az, hogy a híveit úgy* * kezelik, mintha árulók volnának.

J. M.

Bűnösnek mondták ú Provoo volt U. S. őrmestert

A szövetségi esküdszék kétnapos vita után négy pontból álló hazaárulás vétségében bűnösnek mondta ki John David Provoot, aki a háború alatt, mint őrmester japán fogságba került, felajánlotta szolgálatait a japánoknak s besugásával egy amerikai kapitány halálát okozta. Provoo kétizben a tokiói rádióállomásról beszélve fegyver- letételre szólította fel az ame- íkai katonákat.

Veteránok a M cC orr an-W alter törvény ellen

Az American Veterans Committee newyorki értekezletén öbb szónok élesen támadta a TcCarran-Walter bevándorlási törvényt s annak visszavonását lovetelte, azt hangoztatva, hogy íz szégyenbe Imzza Amerikát az egész világ előtt.

Tito ismét kap 10 millió jutalmat

A Világbank bejelentette, hogy 0 millió dollár kölcsönt folyósított Titónak “a jugoszláv ipari ermelés 30 százalékkal való .melésére, 1955-ig.”

Csak fehéreknek’’

Algernon Black, a bérházak- oán uralkodó faji és vallási negkülönböztetés ellen harcoló íewyorki bizottság elnöke beje- entette, hogy a faji megkülönböztetés rohamos mértékben emelkedik az egész államban.

! !-! MAGYAR CATERING A BRONXBAN !-! |

;; KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA 5

BRONX HUNGARIAN RESTAURANT |

!; 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. |

Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más ; 1; alkalomra

; GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! J

Érdeklődni lehet esténként FO 4-9430, vagy TA 8-4618.

1 /#####################«

kisert a műit!

ibztua világot akarják a Dulles-féle felszabadítók és magyar bérenceik visszahozni Magyarországra

Miért szüntették be a munkát 1933-ban a puszta- iúskéri bányászok?

A Terény község határában levő és a cserhátsurányi esendőrörs körletébe tartozó pusztakiskéri szénbánya bányamunkásai a munkát, múlt hó 25-én ismét beszüntették, mert a bányavezetőség a fo- ,yó évi januári és februári munkabéreket csak részben fizette ki, mig a március havit egyáltalában nem. A bányavezet,őségnek ez az eljárása a munkásokban igen nagy elkeseredést vált ki, mert ezáltal olyan szorult helyzetbe kerültek, hogy családjaikat nem tudják el tartatni. Az őrs jelentése szerint vannak olyan négy-öt tagból álló munkáscsaládok, akik két-három hete már kenyeret sem láttak. Az őrs megállapításai szerint a bányavezetőségnek szándékában sincs a munkások kifizetése, mert, amikor a munkások a bérüket követelik, a vezetőség a bányáknál alkalmazott tisztviselőket felváltja, az uj tisztviselők a munkásoknak kijelentik, hogy ők, eltérőleg elődjeik eljárásától, a béreket ki fogják fizetni, de csak akkor, ha dolgoznak. ígéretüket azonban az uj tisztviselők sem tartják be s amikor a munkásuk újból mozgolódni kezdenek, újabb felváltás történik. Folyó évben ez már ; három ízben történt igy. A bánya tízezer pengő munkabérrel tartozik a munkásoknak. Valószinü, hogy a bánya vezetőség a munkásokat, azért nem fizeti, mert a bánya csőd alatt áll s ezért úgy a vagyonfelügyelő, mint a bányabérlő igyekszik még idejében minél nagyobb tőkét gyűjteni. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy a bánya fenntartására annyira nem fektetnek súlyt, hogy az teljesen el van hanyagolva, sőt a bánya tartozékainak elhasználtsága miatt a munkások élete és testi épsége is veszélyben forog.” (Dr. Boór miniszteri tanácsos leirata Nógrád és Hont vármegyék főispánjának.)

Kétezer jelentkezőt utasítanak el az egyetemek

’“A budapesti és vidéki egyetemek aulái ismét benépesedtek. Megkezdődött az évek óta ismétlődő harc a felvételekért. A jövendő sorsukért, reszkető diákok ezrei lesik visszafojtott izgalommal a zárt ajtók mögül kiszivárgó híreket: kiket Ítél a

tanári kar alkalmasnak arra, hogy az egyetem padsoraiba juthassanak? A budapesti és vidéki egyetemek különböző fakultásai közel kétezer kérvényezőt fognak visszadobni azzal a megokolással, hogy ‘a létszám betelt’. Hogy ezzel a közel kétezer középiskolát végzett, fiatal emberrel és leánnyal mi lesz, arról az illetékes tényezők nem kívánnak nyilatkozni. Azt mondják, a diplomás pálya tulzsu- I folt Magyarországon, tehát

másutt kell elhelyezkedést j keresni! A ‘másutt’ alatt bizonyára a mezőgazdaság, ke- j reskedelem és ipar értendő, | amely alkalmazottainak tömeges elbocsátásával igyekszik pillanatnyilag könnyíteni túlterheltségén. Mindez azonban nem változtat a magyar kultúra legfőbb irányítóinak álláspontján, hogy a diplomás pályák elözönlését minden eszközzel meg keli akadályozni.” (Az Esti Kurír 1932 szeptember 7-i számából.)

Zsellérsors a Kiskunságon

“A "Kiskunságban önálló kereső 1—100 holdas birtokos van 8000, ugyanitt kereső zsellér 1 holdon aluli birtok kai, házzal, vagy anélkül, 27 ezer. . . A legrosszabb bért az egyik csengődi uradalom fizeti: 14 hl gabona, semmi készpénz és rossz, gyeptöré- ses föld. . . A sovány járandóságok fejében ‘a cseléd egész munkaereje a gazda szolgálatára áll’. Ez úgy érendő, hogy az igáscseléd az igájához, a kézimuhkás a kézimunkához kora hajnalban felkel és a sötétség beálltáig dolgozik. De ha fogatos, akkor még azután is. Munka időmegszabás nincs. A példa szó úgy mondja: ‘látástól va kulásig’. E tekintetben rém regényeket mesélnek a zsel

111111111 min un iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiii(l|

lérek. Gyakran már éjjel 2 órakor veri az ablakot a gazda, vagy ispán és este 10 órakor még el kell lát,ni a jószágot éjszakára. Mindenesetre a jószágnak több nyugalma van, mint a cselédnek. A fogatos cseléd nem arat, el- lenhen a behordást ő végzi. Különösen parasztgazdáknál szokásos, hogy a cseléd feleségének is kell bizonyos szolgálatokat végezni minden külön díjazás nélkül. Tarhonya- készítésnél, mosásnál, takarításnál, disznóölésnél segédkezik és kosztot nem is mindenütt kap ilyenkor sem.” (Erdei' Ferencnek a harmincas években megjelent könyvéből.)

A regényről

Tisztelt Magyar Szó!

Én is irok a Felhőkarcolói: árnyékában cimü regényről. Csak annyit, hogy sokan nem szeretik, mert azért, hogy aki a mi ujságunka. olvassa, hát mindenkinek jut t abból a boldogságból, ami Írnak abban a regényben. N em is volt abból elég, hát t i nem is olvasom. Vannak i iünk jó íróink, Rev. Gross, o ?be- nyei és a tpbbi irók, hát éknek az írásai kedvesek é? "un elég mit Írni abba a kis lapba, nem regényt.

Tisztelettel

Nahajné.

• m ii min mii ii mini in ii iimaiiiiliiiiiil)

EGY FALU, AMELYNEK NEM KELL A NEGYVEN MILLIÓ DOLLÁROS GYÁR

Cuyahoga Heights egy kis falu Ohioban, Cleveland közelében. A falut az a tisztelet érte, hogy neve bele került, a Wall Street Journalba. Nem is a kisbetűkkel Írott hírek közé, hanem a lap egyik legfontosabb oldalára. Az történt ugyanis, hogy a falu polgármestere, aki régi magyarországi mértékben megfelel a választott falusi bírónak, egyelőre, hacsak ideiglenesen is, megakadályozta, hogy a légihaderő pénzéből, ■40 millió dolláros befektetéssel, úgynevezett védelmi, üzemet létesítsenek a városban,' mely után semmiféle adót nem fizetnének sem az államnak, sem a falunak.

Pedig a világ legnagyobb, 50 ezer tonnás fémsajtoló gépét akarták elhelyezni az uj üzemben, melyet kormányköltségen létesítenek s mely az egész üzemmel együtt az Aluminium Company of America, vagy ahogy általánosságban ismerik, az ALCOA birtokába kerülne.

Minden teljesen készen áll az üzem felépítésére, kiválasztották a területet is, amelyen meg akarják építeni, de ez a terület történetesen Cu- yahuga Heights városi, vagy falusi tanácsának hatáskörébe tartozik. A tanács három tagja kész volt. az engedély megadására, de másik három tagja a polgármester mellé állt, kinek szava döntő volt, mint a hetedik szavazat. A polgármester, akit Gordonnak neveznek, kijelentette:

“Egyre több és több földet vesznek el tőlünk, mentesítve azokat az adóktól és én nem hiszem, hogy igazságos dolog az, hogy a kormány pénzelje a magánvállalkozásokat.”

Gordon polgármester egyik szomszédos falu példáját hozta fel s kijelentette: úgy járnának, mint, Brook Park falu, melyben a General Motors a kormány pénzén felépítette a Cadillac gyár hadi tankokat gyártó üzemét, nem fizet egyetlen cent adót sem a községnek, de megköveteli, hogy az saját költségén rendőröket állítson a gyár védelmére.

Hugh Morrison, a Alcoa vezetője azt hangoztatja, hogy a község* egyáltalán nem járna rosszul az üzemmel, mert ha most nem is kapna semmi adót a 400 holdas terület után, a végén a kormánypénzen épült üzem teljesen a társaság kezébe kerülne (névleges áron, mint a háború alatti épített üzemek) s akkor mint magántulajdon után a község megkövetelhetné az adót.

★

Az ország belső területein egyre-másra emelkednek az uj üzmek. Azok építésének s felszerelésének költségei teljes egészében az adófizetők, pénzéből kerülnek ki. Az uj Alcoa telep pld. 40 millióba kerül. A végén a társaság, ha jól megy, majd megkapja az egészet öt millióért, de addig is annak sokszorosát behozza profit alakjában.