Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-30 / 5. szám

Százezer néző fér el az épülő Magyar Népstadionban Kincseket tár fel a futóhomokon a kisvárdai nemesítő gazdaság A magyar fővárosban a Keleti-pályaudvartól a Hungá- ria-körut felé két hatalmas építkezés folyik. Az egyik mély- épitkezés. A másik magasépitkezés. Rendeltetésük nagyon is eltérő. Mégis közeli rokonok: mindketten az ötéves ten szülöttei. Az egyik a Földalatti Gyorsvasut végállomása, a másik Közép-Európa legnagyobb stadionja, a budapesti Nép­stadion. A nagy stadion építését a magyar sportéletnek a fel- szabadulás óta egyre tartó, hatalmas fejlődése, számos sport­ág tömegsporttá válása és a sport iránti érdeklődés fokozó­dása tette szükségessé. A Földalatti Gyorsvasut viszont le­hetővé teszi a stadiont látogató tömegek gyors és zavartalan közlekedésének megoldását. Az épülő Népstadion 100,000 embert fog befogadni né­zőterére. A stadion külső 200 m. széles1 bejárata a Metro végállo­más közelében lesz. Itt nem lesz tolongás. 200 m. szélesei: kezdődik a Népstadionhoz vezető, majd sugár alakban 500 méterig szélesedő felvonulása disz-ut, melynek két oldalát 150—150 méter hosszan 10—10 méter szélességű szökőkutas vízmedencék szegélyezik, 11—11 pompás sportszobor-cso- portozattal. A keleti főhomlokzat két oldalán nyílik a két felvonulá­si bejárat. A főhomlokzaton emelkedik a 42 méter magas, tizenegyemeletes sportszálloda, a nagy építkezés zömök tornya. A sportszálló és az öltöző-épület együtt 36,000 légköb­métert foglalnak magukba. A sportszállóban 200 fő befoga­dására gyönyörű fogadótermet építenek ki nemzetközi foga­dások és ismeretterjesztő előadások számára. Belső frontján helyezik el a rádióközvetitőket. Az alagsorban a fütőházat, a klimaszerkezet központi gépezetét és az esti mérkőzések megvilágítását ellátó készü­lékek irányító központját helyezik el. Az óriási ellipszis lenyűgöző látványt nyújt a szemköz- ponti, nyugati nézőtér pereme 260 méterre van a belépőtől, mig az elipszis hosszabb átmérője keresztben 360 méter. A stdion kívülről szinte várszerü: a monumentális épít­mény pilonjai torony-, illetve bástyaként hatnak. A nézőtér teljesen nyitott. De külső, vasbeton építmé­nye alatt a földszinten fedett sétány fut körbe, amely eső esetén 80,000 embernek ad oltalmat. A fedett körsétány összeköti az összes pilonokat és két­oldalt a központi épületet szegélyező két felvonulási kapu előtt ér véget. A Sportegészségügyi Intézet rendelőjét a szál­lóban, a mentőszolgálat állomásait a pilonokban helyezik el. Két pilonban gyorslift működik. Hasonló tervszerűséggel alakítják ki a sportmezőnyt is. A középen lesz a futballpálya, körülötte a 400 m-es vö­rössalak futópálya és a 3,000 m-es akadályverseny küzdő­tere, a keleti részen a vizes árokkal. A két futballkapu mögötti részen lesznek a magasug­rók, a gerelyvetők, sulydobók, kalapácsvetők, távolugrók küzdőterei. A gyönyörű Népstadiont ez év április 4-én, Magyaror­szág felszabadulásának 8. évfordulóján nyitják meg 80,000 ember számára. Újabb két éven belül kiegészítik az épitke zést további 20,000 néző számára. Az egész stadion-építkezésnek mintegy 80 százaléka ‘elő­re gyártott épitkezési-elemek szerelési munkája. iiiiliiiimiiiiiimiMiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiMiiiimiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiuiiiiiim Min mim 20 százalékos lakbéremelést akar­nak New Yorkban A newyorki háztulajdonosok beadvány intéztek az állami tör­vényhozáshoz, melyben a lakbér­ellenőrzési törvény megváltozta­I tását kérik és engedélyt a lak­bérek 20 százalékos emelésére a^ 1947 júniusában fizetett lakbé­rek alapján. így azon lakóknak akik belementek a 15 százalékos “önkéntes” lakbéremelésbe, a j terv alapján újabb 5 százalék , kai emelhetnék lakbérét. — Magyarországi riport — Ki ne ismerné a Gülbaba levet. Nem a “szentéletü” ,‘gykori török papra gondo- unk, még kevésbbé valami ersenylóra. A Gülbaba ró­zsáinak üdepiros színére em­lékeztető hires burgonyafaj tájáról van szó. Porfelleget ver fel gépko- sink a szabolcsi országúton, miközben ahhoz a férfiúhoz robogunk, aki egykor a Giil- >aba burgonyát létrehozta, feichmann Vilmos a neve Magyarország első burgonya- nemésitőjének. Vájjon mivel foglalkozik most? Milyen újabb tervek­kel tetézi burgonyanemesitó munkáját? Ez érdekel bennünket, mi­kor fölkeressük. Kisvárda határában gép­kocsink befordul az ország­úiról a telepre. Vidám házak sokasága kö­szönti a látogatókat. Vízto­rony a telep közepén, szép gazdasági épületek, üvegház és laboratórium. Valamennyi építmény vadonatúj. A kis- váradi nemesitő gazdaság a hároméves tervben épült új­já klimaházzal, laboratórium­mal, szép kutatói és üzemi dolgozói lakásokkal. Most épí­tik az uj nemesitő épületet. Nagy feldolgozó terme lesz, növénytani és kémiai labora­tóriuma, könyvtára, nyitott feldolgozó színe, gép- és esz­közraktára. Addig is pezsgő élet folyik a nagyszerű tele­pen. Mi a nemesitő telep fel­adata ? Elsősorban a burgonyane- mesités. Amellett foglalkoz­nak a rozsnak, a szöszösbiik- könynek, a fehér-csillagfürt édes változatának, a homoki lucernának és a javított sza­bolcsi napraforgónak nemesi tésével is. A' feladát végre hajtásához már lesz elég épü­let. Hanem tudományos mun­kaerő annál kevesebb. Össze­sen 4 tudományos kutató éí 5 kisegítő tudományos mun­kaerő dolgozik az egész tele ien, beleszámítva az ugyan­itt levő növénykórtani labo­ratóriumot is. Ez a létszám lizony — enyhén szólva — ém elég, ha a feladatokhoz lérjük. Mégha a mai, pilla íatnyi szükséghez képes setleg soknak tetszik is. De át ez a hiány nemcsak Kis- árdán kirívó. Ahány kisér ­UJ ÉLET A MAGYAR FÖLDÖN Felvételek a magyar mezőgazdaság fejlődé­séről. Jobbról rizstermelés a Hortobágyon. — Balról uj, magyar gyártmányú mezőgazdasági gépek éti gazdaságban járunk, min­denütt a tudományos kutatók ilacsony számát panaszolják. Ez érthető. Hazánk, tudomá- íyunk olyannyira rohamosan fejlődik most, hogy -az egye- emek — bármennyire is sok­szorosan több fiatal szakem­bert bocsátanak ki évente, mint azelőtt — még mindig nem győzik a tudományos utánpótlást. V leromlott és feljavított Gülbaba Ha kevés is az erő, de na gyök a feladatok és a nagy feladatok nagy erőfeszítésre isztönöznek. A nemesitők i erejük megfeszítésével dol­goznak azon, hogy — első sorban — a burgonyanemesi - .és problémáit megoldják 4ik ezek a problémák? Tö­mören talán ezt mondhatnék a régi jól bevált fajták javí­tása. Vagy szaknyelven: faj­ta fenntartásos nemesítés. Ezenkívül uj fajták előállí­tása. És itt jutunk el ismét a Gulbabához, amelyről elöljá­róban beszéltünk. A Gülbabát úgy emleget­ték jóidéig, mint összehason­líthatatlanul a legkapósabb magyar étkezési burgonyát. Évek során azonban lerom­lott. Ma már nem ad olyan jó termést, mint a kinemesitést követő időben. Ez a kiválo- burgonyafajta 30—40 száza lékkai kevesebbet terem mint azelőtt. Mi a gyógyítás módja? Kiválogatják a legjobl unyatöveket és ezeknek utó­dait több éves szaporítás so án szigorú megbirálás és sze ektálás alatt tartják. A> egészen kiváló származékso .okát azután nagyban elsza •oritják. Sikereket mutathat vak fel e téren. A feljavitot. üülbaba jobb, betegségekké zeniben ellenállóbb az erede i Gülbabánál és jóval bőveb >en terem. Van egy másik burgonya fajtájuk is, amelynek fel ja Kasan dolgoznak. Ez a; Aranyalma”. Sárgahusu, kö épkésöi étkezési burgonya. P ajtaversenyben évek óta else ielveken szerepel. Szárazság ürő s ez a mi magyar éghaj íti viszonyaink között rend ivül fontos. Ellenálló a be egségekkel szemben. Böter nő, legalább kétszer, két és félszer annyit terem, mint a Gülbaba. Igaz, a gumója va­lamivel lisztesebb. A kísérleti gazdaság dolgozói arra töre­kednek, hogy ezeket és a többi burgonyákat is mind­mind sorra feljavítsák. Uj krumplifajták előállítása De nemcsak a régi burgo­nyafajták feljavításán mun­kálkodnak itt. Arra is gond­juk van a kisvárdai kisérle- tezőknek, hogy, a régieknél bővebben termő, a piacnak, iparnak megfelelő uj krumpli­fajtákat állítanak elő. Ho­gyan érik el ezt? A különbö­ző krumplifajták keresztezé­se utján. Évente néha 30—40 kombinációt is kipróbálnak. A kereseztezett krumpli mag- vaiból nevelik az első nem­zedék burgonyapalántáit. Ta­valy 30—40 ezer ilyen pa- ántájuk volt. Ezek képezik az uj fajták kiinduló anya­gát. Első pillanatra ez nagyon egyszerű eljárásnak tűnhet. A valóságban azonban nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy >urgonva-magot nyerjenek, virágját meg kell terméke­nyíteni. A burgonyavirág azonban gyakran nehezen ter- mékenyül. És itt Teichmann Vilmos uj módszereket dol­gozott ki.' A micsurini bioló­gia alapján lehetővé teszik, amit azelőtt nehezen elérhe­tőnek vagy éppenséggel lehe­tetlennek tartottak. Egyik módszerük az, hogy egyfajta, de igen nagy tömegű virág­porral terménkenyitik .meg a keresztezendő burgonya vi- ágját. Ez az eljárás sok esetben sikeres. Ha még ilyen módon is nehezen terméke- nyül meg a burgonya, akkor kevert virágport alkalmaz­nak. A kevert virágpor alkal­mazásának élettani alapja az, hogy a krumpli-virág bi­béje a sokféle virágporból a legmegfelelőbbet választja ki. Különösen neehéz probléma a vad-burgonya megtermé­kenyítése. A vad-burgonyával keresztezéskor legtöbbször virágpor keveréket használ­nak, de ha igy nem érnek el eredményt, a közvetítői vagy vegetativ megközelítési mód­szerhez folyamodnak. Milyen fajta burgonyákat kereszteznek egymással ?, El­sősorban hazai fajtákat, il­letve uj külföldi fajtákat ha­zai apával. A hazai fajtákhoz ízért ragaszkodnak, mert izek a burgonyák megszok- ák a mi viszonyainkat és ál- alában alkalmas utódokat adnak. \ kolorádohogárnak llenálló burgonyáért A micsurini biológia egyik .lapelve a kereesztezés, má­ik a tervszerű felnevelés. A isvárdai nemesitök ez utób- i elvet is alkalmazzák gya- orlatukban. A keresztezett övények első nemzedékét lem kényeztetik el, hanem {visznek belőlük egyeseket gészen silány homokra, má­sokat egészen kötött talajra is. Ez eljárás során megmu­tatkozik, hogy mi ezeknek a burgonyafajtáknak az értéke. Nem locsolják, nem trágyáz­zák őket agyon. Azok a bur- gonya-magoncok, amelyek ilyen körülmények között is jól megállják a helyüket, ked­vezőbb körülmények között is többnyire bővebben terem­nek. Vannak-e már eredménye­ik? Vannak! Tizennyolc faj­tájuk áll az országos fajta­kísérletekben jelenleg. Ezt a tiennyolc fajtát az idén és jövőre is szigorú vizsgálatnak vetik alá az ország minden részén. Céljuk, hogy Magyar- ország minden tája számára megfelelő burgonyafajtát ál­lítsanak elő és igy a burgo­nyát mindenütt a növény igé­nyeinek legkedvezőbb körül­mények közé helyezzék. January 30, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents