Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-16 / 3. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZó January 16, 1953 « £ AMERIKAI Magyarázó Editorial Office: 2z tíasu 17th Street, New York 3, N. Y. Subcription rate in New York, N. Y. and U. S. A. $4.00 — Canada $5 — Foreign $6 per year. Pulished by the Hungarian Daily Journal Association, Inc. 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Ahol valóban szükség volna felszabadításra Nem volt még alkalmunk arra, hogy kommentáljuk az Egyesült Nemzetek évvégi kimutatását a tőkés ország, né­peinek társadalmi és gazdasági helyzetéről. “A világ lakosságának több mint fele — Írja a jelentés — mindeddig olyan életszínvonalon maradt, amely nem nyújt reményt ezeknek az embereknek sem arra, hogy védelmet kapnak a betegségekkel szemben, sem arra, hogy biztosít­ják számukra az egészség fenntartásához szükséges táplál­kozást, az alapvető emberi szükségleteknek megfelelő lakást a művelődést, valamint az olyan munkaviszonyokat, amelyek technikailag észszerüek, gazdaságilag előnyösek és szociáli­san kielégitőek.” A jelentés szerzőinek nincsenek olyan illúziói, hogy a kapitalista országok szociális helyzete a jövőben megjavul, mert — amint kijelentik — “a világ lakossága szörnyű gyorsasággal növekedik.” E malthusianus tétellel ellentétben a jelentésben közölt tények azt bizonyítják, hogy a burzsoá j országok súlyos helyzetének oka nem a “túlnépesedés”, ha­nem a Wall Street agresszív politikája, a fegyverkezési ver­seny és a kapitalistáknak az a törekvése, hogy maximális profitot facsarjanak ki a tőkés országok, valamint a gyar­mati és függő országok népeihől. A jelentés szerzői a kapitalista országok élelmezési helyzetével foglalkozva, rámutatnak “az élelmiszertermelés erős csökkenésére, amely Európában többek között a gabo­na- és burgonyatermés, a Távol-Keleten pedig a rizstermés csökkenésében fejeződik ki.” Jelenleg — állapítja meg a je­lentés — “Európában van a legnagyobb hús- és tejtermék­hiány.” A kapitalista országokban az élelmezési helyzet romlá­sának jellemző példája az a tény, hogy jelentősen csökken az alapvető élelmiszerek (hús, zsir, cukor, stb.) fogyasztásá­nak fejenkinti átlaga a háború előtti színvonalhoz viszo­nyítva. A jelentés adatai szerint a gyarmati és félgyarmati or­szágokban, amelyeket a szerzők szemérmesen gazdaságilag elmaradott országoknak neveznek, 150 millió család számára kellene lakást építeni. A különböző kapitalista országokban több mint 30 millió lakást kellene építeni. A kapitalista országokban igen magas a lakbér — emeli ki a jelentés. Különösen súlyos a lakáshelyzet az úgyneve­zett gazdaságilag elmaradott országokban, ahol szörnyű nyombrtanyák vannak. “Afrikában, Ázsiában és Latin-Ame- rikában a városokat rendszerint nyomortelepek veszik kö­rül — hangzik a jelentés. — E telepeken hulladékanyagok­ból összetákolt nyomorúságos kunyhókban laknak az embe­rek. .. A siralmas viskókban a válaszfalak nem érnek a te-! tőig és a füst, a zaj és a járványok egyik szobából a másik­ba terjednek. Ezenkívül e szobákban rendszerint nincs lehe­tőség főzésre, mosdásra vagy mosásra... A házakban nyii- í zsögnek a rágcsálók és a rovarok.” A jelentés szerzői megállapítják, hogy súlyos az egész­ségügyi ellátás helyzete is a “gazdaságilag elmaradott” or­szágokban. A jelentés rámutat, hogy a kapitalista világban igen nagy az orvoshiány. Olyan országokban, mint Marokkó, Kenya, Uganda, Észak-Rhodesia, Tanganyika, Pakisztán, Belga-Kongó, stb. 10,000—50,000 emberre jut egy orvos. Olyan országokban, mint Abesszínia, Libéria, Nigéria, In­donézia, Brit-Szomáliföld és mások, 50,000 emberre jut egy orvos. Az “oktatás” cimü fejezetben a jelentés szerzői beisme­rik, hogy a kapitalista országokban változatlanul igen sok az Írástudatlan. “Minden országban — Írják — amelyet ál­talában gazdaságilag fejlettnek tartanak, az 5—14 éves ko­rúak közül az iskolába járók száma csak a 60 százalékot éri el.” Vannak olyan országok, ahol a lakosság úgyszólván teljesen Írástudatlan. Brit-Szomáliföldön például a lakosság 99, Kamerunban 95, Madagaszkárban 90, Malájföldön 62, Indiában 80 százaléka irástudatlah. A középkeleti életviszonyokkal kapcsolatban a jelentés szerzői rámutatnak, hogy a parasztok túlnyomó többsége “szörnyű szegénységben és rendkívül egészségtelen körülmé­nyek között él. A falvak nagy része összezsúfolt építmények halmaza... a vízszolgáltatás egyetlen forrása vagy kútra korlátozódok, amely gyakran a falutól távol van és vize időn- kint szennyezett.” A jelentés szerzői a társadalombiztositast és a szociális gondozást érintve beismerik, hogy “a lakosság túlnyomó többsége számára az egyetlen segély, amelyet kaphat, a kö- nyöradomá’ny...” A világ egyharmad része már véget vetett örökre annak KEDVES MAGYAR SZÓ! A Magyar Szó szellemi tartalmával én igen meg vagyok elégedve mindenféle tekintetben. Én nem találok benne sem­mi, de semmi kifogásolni valót. Ami a fő: az igazságot Ír­ják meg. ezt becsülöm benne a legtöbbre. Úgy gondolom ta­lán az egyedüli magyarnyelvű lap, amely ezt napjainkban meg meri cselekedni itten. Hát csak előre, meglátják az igazság győzni fog. Sz. I. New York * Tisztelt Magyar Szó! Teljesen meg vagyunk elégedve, sőt igen jónak találjuk ezt a hétvégi újságot. Különösen ha a kezünkbe veszünk egy amerikai Wall streeti újságot (és melyik nem az?) és összehasonlítjuk a Magyar Szóval, mindjárt megcsap az a bátor, szabad, igaz légkör ami a Magyar Szóból árad. Mily kirívó ellentét a háborúra uszító, munkásellenes, tudatosan félrevezető, hazug célzatossága, Magyarország ellen uszitó lapok és a Magyar Szó között. A Magyar Szó kitűnő egyensúlyozója a reakciós újságok ferde beállítottságának. A Magyar Szó jó újság! Éljen soká! Növekedjen terje­delemben, tartalomban és olvasókban. Baráti tisztelettel: Weissék Long Island TISZTELT MAGYAR SZÓ A Rosenberg-ügy és a prágai-ügy Nagy érdeklődéssel olvasom a maguk lapját és mondha­tom már eddig is sokat tanultam belőle. Látom, igyekeznek az igazat megírni mindenről. Csak azt nem értem, hogy nem kértek kegyelmet a Prágában elitéit kémeknek, éppúgy, mint Rosenbergéknek. Tisztelettel: U. K., Bronx (A szerkesztő válasza. — A Rosenbergék elleni halálos Ítélet egy ember vallomásán nyugszik, akinek vallomását maga a legnagyobb amerikai atomtudós, Dr. Urey is sokkal kevésbbé hihetőnek tartja mint Rosenbergékét, akik mind­végig hangoztatják ártatlanságukat. A prágai vádlottak be­vallották bűnösségüket és államellenes cselekményeiket az adatok halmazával és tanuk tucatjaival bizonyították. Cseh­szlovákiában egy egész nép jövőbeli fejlődésének elgáncso- lásáról volt szó, mig a Rosenbergék esetében arról, hogy két ember megölésével még jobban belefojtsanak minden kriti­záló vagy tiltakozó szót az amerikai népbe. Ez a különbség a két ügy között.) Lapszemle Az “Amerikai Magyar Nép­szava” (Cleveland) január 13-iki számában megjelent “60 dollár” cimü vezércikke tulajdonképpen keletnémet és ausztriai kommunisták által elkövetett emberrablásokról és feketepiaci üzelmekről szóló jelentés, telve alvilági borzalmakkal, sötét gyanu- sitgatásokkal, izgató állítá­sokkal. A hírforrás megjelö­lése, ami ilyen “szenzációs” ; híradásoknál az újságírás legelemibb etikai követelmé­nye, teljesen hiányzik. Min­den szaván érezni a kohol­mányt, a hazugsággyárak is­mert illatát. Az ilyen rágal­mazó jelentéseket elsősorban a tények közt fennálló ellent­mondásokról játszi könnyű­séggel felismeri újságolvasó ember. Az egész hanghordo-.. zásban benne van a felelőtlen hazudozók hányivetisége. — Nem nehéz ráismerni, hogy nyugatra menekült nyilas ke­retlegények bajtársi szerve­zete vagy annak valamilyen züllött tagja a jelentés szer­zője. Nyilván ezért nem mer­te a clevelandi Népszava a hírforrást megjelölni, tudva, hogy épeszű emberfia nem akad, aki hitelt adna neki. Utolsó alkalom EINSTEIN ÉS UREY (Folytatás az 1-ső oldalról) asztalokkal fizetnek? Gfeenglasst és Fuchsot készpénzzel fi­zették meg. De még ha a verdikt helyes volna is, csodálkozással tölt el az ugyanazon bűncselekményekért kimért büntetések aránytalansága. Ugyanazért az összeesküvésért Ruth Green- glasst sohasem állították törvény elé, pedig a tanuk padján beismerte bűnösségét; David Greeglass tizenöt évet kapott; Morton Sobell és H. Gold harminc évet és Ethel s Julius Ro­senberg halálbüntetést. Csak e két utóbbi ült a tanuk padján, de ártatlanságukat hangoztatták. Ha a jövőben ha­lálbüntetéssel sújtják a kémkedést, szeretném, ha olyan ta­nuk vallomása alapján Ítélnének, akik nem húznak anyagi hasznot tanúskodásukból. Nem tekintek megbízható tanuk­nak olyan egyéneket, akik saját bevallásuk szerint bűnözők. Hidegháborúban állunk USSR zsarnoki kormányával. Mi szeretnénk kiérdemelni a világ derék népeinek helyeslé­sét és hűségét. Nem volna-e zavarbaejtő, ha a Rosenbergék kivégzése után kiderülne, hogy az Egyesült Államok két ár­tatlan embert végzett ki, egy bűnöst pedig futni engedett? Mert ne felejtsük el, van a USSR-nak valahol egy képviselő­je, aki pontosan ismeri a való tényeket. Nyomatékosan sürgetem tehát,, hogy ezt az ítéletet te­gyék gondos ujramegfontolás tárgyává. Harold C. Urey.” a politikai és gazdasági rendszernek, amely e leírhatatlan nyomort okozza. A “szabad világ” szószólói nap-nap után erélyesen han­goztatják és fenyegetőznek, hogy ők fel fogják ‘szabadítani’ azokat a népeket, amelyek már lerázták magukról az elnyo­matás láncait, mely azokat is ép ilyen mélységes nyomorhoz láncolta századokon keresztül. Nyilvánvaló, hogy ha azoknak a töméntelen billióknak nagy részét, amelyeket a pjusztitás eszközeinek gyártására használnak e népek irtó nyomorának enyhítésére forditnák, akkor sokkal jobb helyre költenék azokat. És akkor valóban beszélhetnének a szabadság, demokrácia és emberiesség ne­vében. De addig... soha! A Bartók Béla Társaság népművészeti és fényképkiál- litása vasárnap este bezárja kapuit. A kiállítás az elmúlt hetekben egyre fokozódó láto­gatottságnak örvendett. Va­lóban nagy szolgálatot tettek a kiállítással mindazok szá­mára, akik a népművészete­ket kedvelik és a népi ala­pokra fektetett ország kultú­rája és fejlődése iránt érdek­lődnek. A Bártók Társaság ezzel a teljesítménnyel példa­szerű munkát végzett és más nemzetiségeket is hasonló tevékenységre lelkesít. Utol­só alkalom, hogy azok, akik eddig még nem tekintették meg, a hátralevő napokat a kiállítás m e g s z emlélésére szenteljék. Az UAW-CIO pénzügyi helyzete Az automobilipari munkások CIO szakszervezete közzétette évi pénzügyi jelentését. A jelen­tésből kiderül, hogy a több mint millió taggal rendelkező szak- szervezet vagyona 13.6 millió dollár s a sztrájkalap tartaléka 7.1 millió dollárra növekedett, a múlt évvégi 4.7 millióról. * — MAGYAR SZó-RA 1 Előfizetési ár: 1 évre $4 (Man- I hattan, Bronx, Kanada). Kül­földre S6. — Háromhavi próba­előfizetés $1.— Küldje előfizeté­sét erre a címre: MAGYAR SZÓ 22 East 17th Street r ' New York 3. N. Y. ij 1

Next

/
Thumbnails
Contents