Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-01-16 / 3. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZŐ January 16, 1953 LEHALLGATJÁK-E AZ ÖN TELEFONJÁT? (Folytatás az 1-ső oldalról) a telefonlehallgatást, de ugyanakkor hivatala állandó­an alkalmazta azt, ámbár nem a maihoz hasonló mére­tekben. 1940-ben egy szená­tusi bizottság, Wheeler mon- tanai demokrata szenátorral az élén,' vizsgálatot követelt a telefonlehallgatások ellen s erre az igazságügyminisz­ter elrendelte azok beszünte­tését, ami egvidőre meg is történt. A lehallgatásokat ak­koriban a náci rokonszenve­zek ellen alkalmazták s ami az FBI-t illeti, soha nem vé­gezte a munkát olyan lelke­sedéssel, mint a kommunis­ták elleni hajszát. Jackson főbíró ugyanakkor törvényte­lennek mondta ki a telefonok lehallgatását. A tilalmat mindössze nyolc héten át tartotta be az igaz- s á g ii g y minisztérium,' aztán mentesítette magát alóla. Az­óta szakadatlanul és egyre nagyobb mértékben folytatja az FBI a magábeszélgetések lehallgatását. A háború alatt' állítólag Roosevelt rendeleté­re lehallgató készüléket he­lyeztek el egyes vezető sze­mélyek telefonjában, akikről feltételezték, hogy az ellen­séget pártolják. Az “America First” vezetői voltak ezek, közöttük Gerald Nye szená­tor, aki később elmondta egy újságírónak, hogy J. Edgar Hoover azonnal értesítette őt,! hogy “felsőbb rendeletre” le­hallgatják telefonját. Egyes államok, mint New York és Massachusetts állam nyíltan megengedik a telefo­nok lehallgatását. Dewey kormányzónak, mint new yorki ügyésznek a telefonok lehallgatása volt a legfőbb módszere vádjai előkészítésé­ben s nyilván ma sem adta fel ezt a módszert. Ahol a IV helyettesíti a tanítót A telefonlehallgatás min­dig jó eszköz volt a zsarolók -számára, de még jobb eszköz i szakszervezeti kémek és a nunkásság ' ellenségei szá­mára. om Clark s John L. Lewis 1948-ban John L. Lewis, a ányászszervezet elnöke nyil­án azzal vádolta Tom Clark gazságügyminisztert, hogy ,z FBI egyik emberével le- allgatót akart elhelyeztetni elefonjába. “Egész biztos, ogy Tom nem felejti el azt i napot, mikor ideküldté gu- aitalpas emberét, hogy hi- atali telefonjaikba lehallga- .ó készüléket helyezzen el, de ajtakaptuk és fülénél fogva idobtuk. A pincében csípték1 neg, miközben a vezetékek között babrált s kidobták.” Jiark azt válaszolta,' hogy lem volt szükség, hogy le­hallgassák a telefont, mert Lewis amúgy is ordít, mint tz oroszlán. Judith Coplon esetében az igazságügy minisztérium nyíl­tan alkalmazta a telefonle­hallgatást, nemcsak bizonyi- ékokat akart igy szerezni, de nég a volt igazságiigvminisz- ériumi tiszaviselőnő ügyvéd­ével folytatott beszélgeté­seit is lehallgatták. A biró a lyilvánosság előtt elitélte a elefonlehallgatást, de mind- z nem jelentette azt, hogy íz állítólagos telefonbizonyi- ék alapján el ne Ítélje a vád- ottat. Valahogy úgy vagyunk a selefonok lehal lgatásával, mint a “demokrácia” védel­mével. A törvény tiltja a te- efonok lehallgatását, mert xlkotmányellenes. Politikai vezetőink szavakkal támogat­ják a törvényt, de a gyakor­latban elvetik azt. A kikötőben dühöngő gengszteruralom és zugpolitika igazi alozatai a .neghajszolt és tengődő rakparti munkások. i !-! MAGYAR CATERING A RRONXRAN !-! KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT ; 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. ; Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más alkalomra ; GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! Érdeklődni lehet esténként FO 4-9430, vagy TA 8-4618. Baltimore városa köztisz­tasági munkásainak, iskola- szolgáinak, házmestereinek s más községi alkalmazottainak sztrájkja érdekes következ­ményekkel járt. Mintha csak a munkások, még akkor is, amikor mostoha sorsuk egy minden tekintetben s első­sorban őket sújtó munkameg- állitásra kényszeríti őket, hozzájárulnának a haladás ügyéhez. A sztrájkolok 25 centes órabéremelést követel­nek munkaszerződésükben, a- mely január elsején lejárt,.a gazdag, de szűkmarkú kon­zervatív város azonban vo­nakodik eleget tenni a mun­kások és közalkalmazottak e legalsóbb rétegébe tartozó vagyontalanok jogos kíván­ságának. 80 ezer tanuló iskola nélkül A sztrájk következtében a | város 174 nyilvános iskolája j közül 107-et -becsuktak és1 igy 80 ezer tanuló nem me­het iskolába. A város közok­tatási hatóságai arra az öt­letre jutottak, hogy televízi­ós leadásokkal közvetített is­kolai előadások rendezésével mentsék meg a tanulóifjúság számára elvesztett időt. Ez­zel elindították az ország első kísérleteit, hogy a televíziót tömegoktatásra használják fel. * Az előadásokat az iskola­járás idejében tartják. A le­adóállomás közelében lakó gyermekek csoportjával ve­szik körül a tanítónőket, akik jobban tudnak tanítani, ha valóságos hallgatóságuk van. Az otthonmaradt tanulók pe­dig jegyzeteket készítenek a televízión közvetített előadá­sokról és másnap bemutat­ják az iskolában, ahova min­den reggel el kell ugyan men­niük, de nem maradnak ott, mert nincs fűtés, viszont meg­kapják a' másnapra szóló lec­kéiket és feladataikat. Népbutitás helyett népnevelés Az első televíziós tömeg­előadás tárgya volt a “hő­mérő és alkalmazása.” Taní­tottak továbbá nyelveket, számtant, művészeteket és volt egy “a múlt kultúrái” | cimii előadás is. A módszere-1 két fejlesztik. Költségesebb! kísérletekkel járó előadásokat is szerveznek, mert a hallga­tóság nagyobb száma, tömeg- jellege, érdemessé teszi az ilyen előadások megtartását, amelyet egy-egy közismert szakemberre biznak, aki más­különben nehezebben volna elérhető. Az ötlet valóban kiváló, de mint minden hasonló ötlettel és vívmánnyal, ezzel is fel­merült az a kérdés, hogy va­lóban a haladás ügyét szol­gálják-e vele, vagy pedig úgy félretorzitják, (mint magát a rádiót, a televíziót, stb.) hogy nincs sok köszönet ben­ne. Az ötlet mindenesetre megszületett és itt van, csak helyes irányban kell tovább­fejleszteni. Valóban oktassa­nak és ne változtassák át népnevelés helyett a népbu­titás eszközévé. Közben a szomorú sztrájk folyik tovább és ki tudja, mikor áll meg. Az AFL fu­varozók országos szakszerve­zetébe tartozó sztrájkoló munkások kedden este ismét kénytelenek voltak - vissza­utasítani a város ajánlatát, amely az volt, hogy idén nem adnak béremelést, majd csak 1954-re, az esetben, ha az árak valóban tovább emel­kednek. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a városi bizottság urai ki akarják éheztetni a munkásokat, nem tágítanak és inkább kiteszik magukat és a lakosságot az el nem takarított szeméttel járó fertőző betegségek ve­szélyeinek. AMIRŐL NEM SZABAD BESZÉLNI Joseph és Stewart Alsop, a N. Y. Herald Tribune wash­ingtoni testvérrovatiró együt­tese körülbelül mindent el- Követett, amit befolyásos új­ságírók megtehetnek a hideg háború, sőt a tüzes háború uszítására. Most aztán, a Herald Tribune január 14-iki számát olvasva, a felületes lapolvasó előtt úgy tűnik, hogy a kétpárti külpolitika eme két zászlólengető je egy­szerre megijedt. Rovatukban természetesen nem éj tik ki a “béke” szót, ami valósággal tabu számukra, de mégis, mintha olyasmit pedzenének, hogy valamit tenni kell. Hogy mit, azt az olvasónak saját­magának kell kitalálnia, mert a két úriember szigorúan ra­gaszkodik a diplomáciai stí­lushoz, ami azt jelenti, hogy elrejtik a sorok között, amit, mondani akarnak. Az Alsop fivérek nemcsak | önmagukat, hanem a kétpárti j háborús politika táborának j egy csoportját képviselik. Ezért kell foglalkoznunk cik­kükkel s elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy mi az, ami félelmet gerjeszt bennük. Az Alsop fivérek cikke j Truman elnöknek, a Kong­resszus elé terjesztett jelen­tésével foglalkozik, melyben — enyhén mondva — figyel­mezteti, — erősebb kifejezés­sel — megfenyegeti a Szov­jetuniót, hogy az Egyesült Államoknak kezében van a] hidrogénbomba, kipróbálták j azt, tehát jó lesz alkalmaz­kodni. A két rovatiró fivért egyáltalán nem ijesztette meg ez a kijelentés, ők attól félnek, hogy a hidrogénbom­bával az Egyesült Államok egész politikáját meg kell változtatni? Rámutatnak ar­ra, hogy a hidrogénbomba használata megváltoztathatja az egész föld felületét. Az Eniwetokban kipróbált, arány­lag kis bomba olyan pusztL fcást végzett, ami felér három vagy ötmillió tonna dinamit erejével. Mindez természete­sen emberi aggyal szinte el­képzelhetetlen. A bombának ezentúl utóhatása is van s néhány hidrogénbomba any- nyi rádióaktivitást hagyna maga után, hogy a borzalmas puszttás meillett, a fennma­radó emberek és magasabb- rendü állatok szaporodóké­pességét is megölné, tehát a végén az egész föld a férgek tanyája maradna. A félelem kiküszöbölésére igen egyszerű megoldás vol­na a föld békéjének biztosí­tása, a nagyhatalmak egyez­ményével. A két rovatiró szá­mára az volna a normális va­lami, ha javasolnák, hogy a nagyhatalmak k é p v i s élői mindaddig és szakadatlanul tárgyaljanak, mig végre va­lóban megteremtik a békét és teljes eredmény nélkül ne1 hagyják abba a tárgyalást. Természetesen nem ezt te­szik, hanem “uj politika” szükségét hangoztatják, mert a szakértők szerint legkésőbb két éven belül a Szovjetunió is kipróbálhatja a hiirogén- bombát s “mi történik ak­kor?” “A Truman politFájának fáradt létrehozói számára ezek a tények annyira kelle­metlenek, hogy már odáig ju­tottak, hogy nem túrják el­viselni azokat,” írják az Al­sop fivérek, majd folytatják: “Minthogy ezek a tények el­viselhetetlenek, nem sokat gondolkoztak fölöttük. Mint­hogy a gondolat is elviselhe­tetlen számukra, egyszerűen nem beszélnek róla, még ma­ga Truman elnök sem. Akár­mennyire elviselhetetlenek és kimondhatatlanok is legye­nek azonban, mégis csak té­nyek maradnak s miután té­nyek, elkerülhetetlenül felvet­nek bizonyos, csúnya kérdé­seket.” Ugyanazok, akik támadás­ra uszítottak a Szovjetunió ellen, mielőtt még annak is meg volt az atombombája, azt hozták fel legfőbb érv­nek, hogy a Szovjetunió “hir­telen támadást” indíthat US ellen, ha kezében lesz a fegy­ver. A támadás nem történt meg. Ellenkezőleg, a szovjet vezetők az atomfegyverek betiltását javasolták s le­fegyverzést. Most megint ott tartunk, ahol a múltban, ez­úttal a még borzalmasabb hidrogénbombával. Ez a bom­ba azonban már annyi elkép­zelhetetlen borzalmat jelent, hogy még az Alsop fivérek sem merik nyíltan javasolni annak felhasználását. Ehe­lyett leírják, hogy micsoda borzalmas pusztítást végez­het, a világ egész részeit át­alakíthatja és elpusztíthatja. S miután ezt leírják, kibújik a szeg a zsákból, hogy a Szovjetuniónak is hamarosan meg lesz a bombája és “hirte­len” támadást indíthat U. S. ellen. A felületes olvasót megté­veszti a cikk olvasása. Még arra is magyarázhatja, hogy az Alsop fivéreknek kezd megjönni a jobbik esze. Ha azonban valaki a sorok közt olvas, akkor a cikkből csak egyetlen következtetést von­hat le: az Eisenhower kor­mánynak kell megteremteni a hidrogénbomba által köve­telt “uj politikát” és a bom­bát fel kell használni, még mielőtt a Szovjetuniónak is meg volna az. Hogy az egész világot meg­szabadítsuk a háborús féle­lemtől, arra csupán egyetlen, egyszerű módszer van: köve­telni az öthatalmi tárgyalást, mindaddig, air.ig valóban lét­rehozzák a világ békéjét

Next

/
Thumbnails
Contents