Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-19 / 9. szám

AMERIKAI MAGYAR SZö December 19, 1952 KÜLPOLITIKAI SZEMLE j • _________________________________________V A NÉMET KÉRDÉS — EURÓPAI KÉRDÉS Amióta 834-ben aláírták a erduni .szerződést, Nagy Ká­roly német, frank, itáliai bi­rodalmának s z é t o sztásáról szóló megállapodást, Európá­ban mindig volt német kér­dés. A német kérdés problé- matikája is több mint ezer év óta abban állt, hogy Európa mellett, vagy Európa ellen oldják-e meg. A történelem során több Íz­ben kísérelték meg ennek a súlyos jelentőségű kérdésnek megoldását olyan szellemben, hogy a megoldási terv vagy Európa népének leigázását je­lentette volna, vagy a német nép függetlenségének, szabad­ságának eltiprását. Amikor a német nép által lakott kö­zép-európai területeken a ' zsarnokság, az imperialista hódítás vágya kerekedett fe­lül, akkor Németország vagy helyesebben mondva a német uralkodó rétegek mindig szembekerültek Európa többi népeivel. Ezekkel a német im­perialista rétegekkel ütköztek össze történelmük során a* szláv, a magyar népek. Az ál­lamalapító István királynak s Magyarországnak épugy el­lenségei voltak a német-római császárok, később a lovagren­dek, mint a lengyeleknek, a Baltikum népeinek, az orosz Alekszander Nyevszki j nek. Fis ugyanezzel a hóditó szel­lemmel kellett hosszú évszá­zadokon keresztül megvívni a német-római birodalom nyu­gati, sőt déli szomszédainak is. Franciaország történelmé­nek során negyvenhárom Íz­ben szenvedte el a Rajnántul- ról támadó német hódítók be* töréseit. Mindannyiszor, amidőn a német támadó szellem kere­kedett felül császárok és lo­vagrendek, tábornokok és dip­lomaták hóditó vágyában, a német kérdés egész Európa egységével szembenálló prob­lémát jelentett. De meg kell mondanunk azt is, hogy amikor a német né­pet akarták idegen hódítók leigázni, f ti g g e tlenségétől megfosztani, akkor a német nép szabadsága, függetlensége vált európai kérdéssé. A har­mincéves háború idején a val­lásszabadság, a nemzeti füg­getlenség kialakuló gondolata mellett nem a Habsburgok osztrák és spanyol ága, nem az Európa felett hegemóniát teremteni akaró francia kirá­lyok képviselték a történelmi ejlődést, hanem a német nép ■ obbsége, elsősorban a feudá- is uralmat lerázni akaró pa­raszti forradalmak. Napóleon deszpotizmusával zemben is a német nép legki- nagaslóbb szellemi alakjai .épviselték a haladás gondo­ltát. Napoleon 1806. novem­ber 21-én Berlinben kihirde- ett kontinentális zárlatáról zóló dekrétumával nemcsak . német nép leigázását akar- a megörökíteni, hanem egész lurópa letiprását. Ezt bizto- itani akarta az 1812. évi -roszországi hadjáratával is, .mely világhódító terveit rök re megsemmisítette. Nem ehet Európát elképzelni Né- netország nélkül — ez bebi- onyosodott már a napóleoni láboruk alatt. De nem lehel ,i képzel ni Európát német im­perialista hegemónia alatt >em. Ez Utóbbi bizonyosodott ,-e a második világháború ide- ,én. Évszázadok történelme mu- ,atja, hogy a német kérdés mindig európai kérdés volt. A második világháború atán uj terv született. Uj jurópai egységről beszélnek. /Vall Streeti diplomaták s tá­bornokok ismét Európa ellen ikarják megoldani a nagy eu- ópai kérdést: a német kér­dést. Az úgynevezett Montan- j Unió alakjában már régebben ét rehozták a Wall-streeti 1 nonopol-kapitalizmus euró- 1 iái homunkulusát: a francia, 1 lémet, belga, holand, luxem­burgi szén- és acélszövetsé- | rét, amely lényegében nem 1 mis, mint az USA monopol- «ipitalizmusának e u r ó p ai corzszülöttje. A legérdekesebb az, hogy ippen az “európai” egység [gondolásának két földrajzi szülővárosában, Párisban és í Bonnban a legnehezebb a ! párisi és bonni szerződések ratifikálása. r Eisenhower győzött ugyan a választásokon, de még hi­vatalba lépése előtt súlyos . vereséget szenvedett az im­perializmus legfontosabb eu­rópai támaszpontján: a bon­ni parlamentben. S a Palais Bourbon még csak ezután fogja megadni a maga vála­szát. ­A német kérdés tehát nem amerikai kérdés. A német JK HÚZNAK HASZNOT AZ IZRAELI SEGÉLYBŐL? kérdés változatlanul európai kérdés marad. Megoldását nem lehet sem a washingtoni Fehér Házban, sem a Penta­gonban,' sent a németországi USA főbiztos főhadiszállásán kitervezni és Végrehajtani. Európa nem akar csatatérré válni. Ezt bizonyítja Aden­auer kudarca. A nyugatné­met városok lakossága nem akar Drezdának, Nagaszaki- nak, Hirosimának, Szöulnak sorsára jutni. A német nép többsége meg­tanulta a saját történelmének leckéit, de megtanulta a ko­reai háború tanulságait is. A német nép többsége nem eli­jedheti meg, hogy a német :érdest Európa népei érdekei dienere, az imperialisták ja­vára oldják meg. A német népnek, a francia népnek és a többi euranai népnek a Wall-streeti impe­rialisták európai hegemóniá­in ellen kialakuló * harcában egy uj európai Monroe-elv körvonalainak kibontakozását útjuk. 1823-ban Monroe, az akkori amerikai elnök hir­dette ki ezt az elvet: “Ameri­ka az amerikaiaké!” Ma vi­szont az európai népek mond­áik: “ E u répa az európaiaké is nem a Wall Streeté!” A lémet nép azt mondja: “Egy­séges, demokratikus, béke- szerető Németországot aka­runk!” Az ázsiai és csendes­óceáni népek októberi pekingi békekongresszusán ezerhat­százmillió ember nevében ki­mondták: “Ázsia az ázsiaiké, Amerika az amerikaiaké!” És a népek bécsi békekong­resszusán sokszázmillió em­ber ezt kiáltja a világ impe­rialistáinak: "A béke mind­nyájunké! Békét akarunk va­lamennyien !” Parragi György. Tito szakított 7 Vatikánnal BELGRAD. — A Jugoszláv kormány bejelentette, hogy megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, mert azal a ténnyel, hogy a pápa a háborús bűnökért 16 évre elitéit, majd öt év után szabadlábrahe- I iyezett Stepinae érseket bibo- I rossá nevezte ki, a Vatikán cél- ! ja, hogy az országban ellensé- 1 geskedést keltsen az egyház és i az állam között. Ti* j ugyanak- I kor követelte, hogy a nyugati (hatalmak teljes szövetségesként I ismerjék el és nagyobb segítség­ben részesítsék katonai erejé- 1 ’'f>k fokozására. Néhányon a külföldi be- ektetők között, akik Izrael­en állítottak fel üzemeket, ilyan nagyvállalatok, melyek­nek voltaképpen semmi kö­zük a zsidósághoz. Ilyenek például a Coca Cola, a Philco, a General Tire and Rubber. Azonban amerikai zsidó pénz­embereket állítanak a közfi­gyelem előterébe, akik oly színben tűnnek fel, mint Iz- j ráel érdektelen barátai. Pe­dig a valóságban ezek a Wall Street-i üzleti élet vezető cso­portjait képviselik az angol birodalom hasonló csoport­jaival egyetemben. A vezető Wall-streeti befektetési tröszt amely Izraelben működik, a Palesztinái Gazdasági Rész- j vénytársaság nevével ékeske­dik. (A sajtóban PEC a ne­ve: Palestine Economic Cor­poration kezdőbetűi.) Ennek a társaságnak igazgatói olyan személyiségek, akik jótékony- sági vagy polgári ügyekben I vezető szerepet játszanak. Mögöttük azonban komoly i üzleti érdekek tornyosulnak. I Nézzük, kik ezek: A Lehman-fivérek: zsidó ! ás nemzsidó pénzemberek cso­portját képviselik. A 17 Wall Street-i cég egyike, amely ellen szövetségi per folyik, | amiért a nemzet részvény- ! piacainak ellenőrzésére és i egymásközti felosztására bű­nösen összejátszottak. A cég M lefolyását a palesztinai gaz- j lasági r é s z v é n ytársaság igazgatóságában Herbert II. j Lehman szenátor és Robert | Szóld utján gyakorolja. A Kuhn Loeb-csoport: egyike országunk nyolc fő pénzcsoportjának. Ez a cso­port játszik vezető sz’erepet a legfőbb vasút társaságok ügyeiben. A palesztinai gaz­dasági részvénytársaság igaz­gatóságában két Warburg, -lans j. Meyer és Albert Schiff képviselik. A pittsburghi Meilon-cso­ort: képviseletét a paleszti­nai gazdasági részvénytársa­ság igazgatóságában Leon Falk Jr. látja el, aki a Menőn Nációnál Bank and Trust Co. egyik igazgatója. A Cabot-ok és Lodge-ok bostoni pénzcsoportját Samu­el Zemurray képviseli, aki a United Fruit Company gyü- l mölcströszt elnöke. Ez a tröszt a bosztoni pénzcsoport­ban a vezető ipari hataiom. Végül a clevelandi pénz­emberek csoportja. Érdekei- ; két Moses P. Epstein képviseli ! a paiesztinai gazdasági rész- I vénytársaságban. Epstein az j Industrial Rayon alelnöke. i Ennél a vállalatnál M. A. ! Hanna clevelandi érdekcso­portja tölti be a fő pozíciókat. Természetesen a vezető pénzemberek nyomatékosan hangoztatják, hogy ők első­sorban amerikaiak és csak másodsorban zsidók. Akárki agyában felmerülhet a kér­dés, vájjon legeslegelsősorban nem pénzemberek-e, jóllehet a legnagyobbak között csak másodranguak ? Mint Ibráel ! barátai fektetik be pénzüket, azonban olyan csoportok ér­dekeit képviselik, amelyeket ! úgy ismer a világ, mint a gyarmati és félgyarmati né­pek vámszedőit. A VIETNAMI NEMZETI IPAR FEJLŐDÉSE VIST ETHEL AND JULIUS ROSENBERG! \ REPORT BACK |j SUNDAY, DECEMBER 21st \ RECEPTION j for the Come With All Your Friends and Family! ? „ „, „ _ . , * DELEGATION GO BY TRAIN ONLY! X “Clemency Train” leaves Grand Central Station, | Tuesday, lower level, 10:30 A. M. for Ossining, N. Y. i December 23, 8 P. M, Tickets Available: Progressive Bookstores, or N. Y. J Manhattan Civil Rights Congress, 23 W. 26th Sfc., New York City X r, , . XI Givers Hotel Telephone: Olt 9-165' ? OFFICE OPEN: 9 A. M.-9 P. M \ ,{rüad™> and 7(!th Slreet Tickets will be on sale Sunday morning » ^*tVV at CRC booth at Grand Central. ' 81.25 (Inch lax) A Vietnami Demokratikus Köztársaság minisztertaná­csának a napokban tartott ülésén nemcsak a francia ag- i ressziós hadsereg súlyos ve­reségeiről szóló beszámolót I hallgathatták meg a kormány i tagjai, hanem a népgazdasá­gi terv legújabb eredményeit 1 és az 1953-as költségvetés i tervezetét is. Kiderült, hogy a vietnami dolgozók nemcsak teljesítet­ték, hanem túlteljesítették a hároméves terv mostani sza­kaszát. Aránylag rövid időn belül sikerült megkétszerezni a wolfram-, cink-, ón-, vas-, mangán-, króm- és foszfátbá­nyák termelését. Szép ered­ményeket mutat a bauxitbá­nyászat, amely jelentős alu­míniumipar kifejlődését teszi lehetővé. Vietnam igen gaz­dag érclelőhelyekben, és ezért az ország iparában fontos he­vet foglal majd el a kohá­szat, elsősorban az öntöttvas- ?s acéltermelés, valamint a színesfém-kohászat. Kiépülő­jén van az ország cement-, iveg-, textil- és papíripara is. Mindezekhez nélkülözhetet­len az energiatermelés, hatal­mas méretű növelése. A Viet­nami Demokratikus Köztár­saság területén jelenleg már hat erőmű működik. A kö­zeljövőben több uj erőmű épí­tését kezdik meg. Igen lé­nyeges Vietnam gazdasági megerősödése szempontjából az is, hogy rövid idő alatt lé­nyegesen, emelkedett a mező- gazdasági gépek gyártása és igy mód kínálkozik a mező- gazdasági korszerűsítésére. A felszabadult vietnami dolgozók széleskörű munka­versenyekkel, fegyelmezett és öntudatos munkával harcol­nak hároméves tervük sike­réért. Az észak vietnami bá­nyászok tízszer annyi szenet termelnek, mint néhány évvel ezelőtt. Ho Si Minh. vezetésével a vietnami nép diadalokat arat a -fegyveres küzdelem és a munka arcvonalán. De a vi­etnami nép szeretné minden erejét a munkára, az ország újjáépítésére és újabb nép- gazdasági tervek megvalósí­tására fordítani. Ezért a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság hajlandó bármikor be­csületes feltételek mellett bé­két kötni Franciaországgal. A reakciós francia kormányok eddig semmibe vették a viet­nami békeajánlatokat. Most azonban olyan erős a francia közvélemény b é k eakarata, hogy a Pinay-kormány_vagy a vietnami háború befejezé­sére kényszerül, vagy igé íy- beveszi a háború folytat í ; í- hoz az amerikai katonai se­gítséget. Ez az esetleges ame­rikai fegyveres beavatkozás sem törheti meg azonban a vietnami nép szabadságküz­delmét. A vademberek befestették ar­caikat, hogy megijesszék ellen­ségeiket. — A civilizált nőknek Jgész más céljuk van vele. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents