Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-12-05 / 7. szám

“Educate and in­form the whole mass of the peo­ple. They are the only„ sure reliance for the preserva­tion of our Liber- ty.’’-Th. Jefferson. Vol. I. No. 7, New York, N. Y ÁRA 10 cent I ___________________________ l ÍGY LÁTJÁK _pexember 5, '1952. Friday — Application for entry as second class matter is penanig. IKE, KOREANS A BEK EREMEN YEK A U. S. News and World Report december 5-iki számá­ban vezető cikkében foglalko­zik.a kérdéssel, hogy mic vár­hat az ország és a világ Eisenhower koreai látogatá­sától. A lap kérdés formájá­ban adja meg a címet: “Mit tehet Eisenhower Koreában ?” és alcímeiben mindjárt vála­szol is. Eszerint “Fokozot­tabb háború, az ázsiai csa­patok fokozottabb alkalma­zása, Csang csapatainak Ki­na elleni alkalmazása s Kina blokád alá helyezése” a vá­lasz. Fegyverszünetről, béké­ről nem beszél az alcím, sőt további alcímében azt han­goztatja, hogy “a békére egy­általán nincs kilátás.” Minthogy az ország egyik igen jól értesült, Eisenhower táborához közelálló hetilapja mondja ezeket, sajnos komo­lyan kell vennünk. A cikk egyáltalán nem veszi tekin­tetbe az amerikai nép több­ségének a leghatározottabban bebizonyult akaratát. Az tű­nik ki a cikkből, hogy Eisen­hower be akarja tartani vá­lasztási ígéretét, személyesen elmegy Koreába, de nem az­ért, hogy befejezze a háborút, hanem, hogy uj stratégiát dolgozzon ki, mint a legfőbb katonai vezető. A lap szerint Eisenhower- nek négy problémával kel megküzdenie: Az első pi'obléma az, hog\ katonailag jelenleg holtpon ton áll a helyzet. A UN csa patok nem elég erősek Ko WASHINGTONBAN! Látcsővel nézve úgy néz ki) a helyzet, mintha egyre ke- vésbbé érdekelné az embere­ket, ami Washingtonban tör­ténik, mert a hatalom átme­netileg Washingtonból New Yorkba tolódott át, ahol az Eise nhower-kormány szé­kel. Itt a Fehér Házat a Commodore Hotel helyette­síti: ott van Eisenhower fő­hadiszállása és kormánya már szinte úgy működik, 'mintha máris gyakorolná a /hatalmat. A TYuman-kor- mánv már csak ugv hez döntéseket, hogy előbb az Eisenhower főhadiszálláson tisztázza a kérdéseket. A távozó Truman-kormány a legnagyobb készséggel jár az uj kormány kezére. Ki tudja, talán azért olyan szol­gálatkész, hogy ne nagyon süssék homlokukra a korrup­ció bélyegét. Az embernek az az érzése, hogy már leg­szívesebben már most átad­nák a hatalmat az uj uraknak, hatalmat za uj uraknak, hogy csak minél előbb eltűn­hessenek a történelem szín­padáról, legalább is egyelőre. Egyelőre hadd felejtse el őket a nép és a munkásság, amelynek jogait oly kérlel­hetetlenül megnyirbálták a munkásellenes, a rabszolga-, a gondolatcenzurás és a be­vándorlási törvényekkel, no meg a magas adókkal. Attól görnyed a nép. Közben John Foster Dulles már úgy dolgozik, mint való­ságos külügyminiszter. A State Department egy lépést sem tesz már anélkül, hogy előzetesen ki ne kérné a. vé­leményét. Még a jelenleg fo­lyamatban levő UN-tárgya- Jásokon is Dulles képviseli Amerika igazi hangját. Charles E. Wilson már hat héttel hivatalos esküjé­nek letétele előtt bevonult a védelmi minisztériumba. Fel­esketése csakugyan merő for­maság lesz. Herbert Brownell Jr. az uj igazságügyminiszter a leg­fontosabb ember az egész szervezet feláll itásában, amely az elkövetkező négy év alatt a kormányzatot irá­nyítani fogja. A new yorki kormány te­hát úgy hat, mintha a wash­ingtoni kormánnyal párhu­zamosan működő kormány volna, ámde az igazi kor­mány már ma a new yorki és nem a washingtoni. ­­Visinszkij, az ő azonnali fegy­verszüneti javaslatát elvetették. reaban, hogy nagyobb nyo­mást alkalmazzanak s kikény- szeritsék a fegyverszünetet, saját feltételeik mellett. Köz­ben azonban a halottak és se­besültek száma növekedik. A második probléma az, hogy ha igazságos, a koreai nép akaratának megfelelő bé­két kötnének, annak utánzá­sát követelhetnék más ázsiai népek; melyek szabadulni akarnak a gyarmati, imperia­lista kizsákmányolástól, mint a malayai nép. és Indo-Kina. Amennyiben tefiát az Egye­sült Nemzetekben a nyugati hatalmak elfogadnának egy középutas egyezményt, an­nak alkalmazását ezek a né­pek is követelhetnék. A harmadik probléma, a lap szerint az, hogy a kom­munisták “propagandagyő­zelmet” értek el Koreában. A Csang Kaj-sek, az ő háború ki- terjesztési terve elóterben. lap nem fejtegeti a részlete­két, de a kitétel nyilván arra vonatkozik, hogy a koreai nép többsége le akarja rázni ma­gáról Syngman Rhee uralmát, amit csakis a nyugati beavat­kozással tudnak fenntartani s a nép többsége az északko­reaiakat támogatja. . A negyedik ok közgazdasá­gi. .A koreai háború túlságo­san sokba kerül az Egyesült Államoknak. A jelenben évi 7 milliárd dollár megy el a koreai háború közvetlen ka­tonai költségeire, nem be­szélve azokról a milliárdokról, melyek közvetett kiadások. Havonta 400,000 tonna gazo­lint és 600,000 tonna egyéb nyersanyagot használnak e] Koreában s az utolsó időbér Ugyanazon a napon, mikoi az Egyesült Nemzetek Politi­kai Tanácsa elfogadta a ha­difoglyokra vonatkozó indiai javaslatot, mintegy Eisen- nower látogatásának megelő­zéseképpen, Syngman tehee felszólította a nyugati hatal­makat, hogy fegyversz.net helyett indítsanak teljes cf- fenziva öszakkorea elfogla­lására, mert ő és kormánya nem megy bele a fegyverszü­netbe. Syngman Rhee saját diktatúrája alatt akarja egye­síteni 'egész Koreát, mert mindaddig, amig az északi.o- reai népköztársaság létezik, a koreai nép mintát lát maga előtt és le akarja rázni nya­káról Rhee és nyugati érde­keket szolgáló társainak des- potizmusát. Nem valószínű, hogy Rhee megtette volna szinte fenyegető kijelentése­it, hanem érezte volna háta mögött, legalább részben a U. S. katonai vezetőinek támoga­tását. A helyzet azonban „az, hogy Syngman Rhee is, Csang Kaj-sek is, nemcsak befolyásukat és tekintélyüket veszítették el népeik előtt, de gyűlölt és megvetett alakok, akik csakis az Egyesült Álla- | moknak köszönhetik, hogy még mindig a felszínen úsz­nak, illetve léteznek. Rhee ki­jelentése tehát, mint Délko- rea vezetője csak annyiban számit, hogy a U. S. katonai ! vezetői állnak mögötte. A U. S. News and World Report szerint Eisenhower (Folytatás a 2-ik oldalon) A Népszava kulisszatitkai.. Péntek, 1952 november 28- ról, szombat, november 29-re 'virradó éjszakán titokban New Yorkból Clevelandba tette át megjelenési helyét az 52 év óta New Yorkban kiadott egyik legrégibb ame­rikai magyar napilap, az Amerikai Magyar Népszava. A költöztetést oly titokban hajtották végre, hogy arról a lap néhány bizalmas alkal­mazottján kívül senki, bele­értve nyomdászaik többsé­gét, sem tudott. így végezte be new yorki pályafutását az a lap, amely régi amerikások egybehang­zó véleménye szerint, mint egy magyarnyelvű szocialista lap indult, de amelyet egy élelmes üzletember, nemsok­kal megindulása után, fur- fanggal és kétes üzleti ma­nőverekkel mag ántulajdon- nak kaparintott meg, hogy belőle aztán egy negyedév­századon át a népbutitás és magánhaszonharácsolás oly eszközét szervezze meg, mely jólismert márkája volt az el- sp világháború előtti és Hor­thy korszakbeli reakciós ma­gyar sajtónak. • Népcsalással indult meg New Yorkban 1900-ban, ti­tokban szökött meg 1952-ben New Yorkból. E két dátum közötti 52 esztendő alatt — amely 52 esztendő a világtörténelem legeseménydusabb félévszá­zadát ölelte fel, amely alatt az amerikai nép korszakalko­tó küzdelmet vívott az élet- színvonala emeléséért, biz­tosításáért, demokratikus jo­gaiért, — ez a lap — tudo­másunk szerint egyetlen egy­szer sem azonosította magát a magyar dolgozók, még ke­vésbé az amerikai nép alap­vető érdekeivel. Hogy mást ne mondjunk, soha egyetlen cikk nem jelent meg benne a munkanélküliségi biztosí­tásért, soha egyetlen cikk az aggkori biztosításért, soha egy betű a munkásság meg­szervezésének előmozdításá­ért, tudtunkkal soha egyet­len cikk a fasiszta Horthy ellen. Ellenben annál több sztrájktörő jellegű írás és nem egy esetben nyílt anti­szemita uszítás. Egyedül Sze- benvei József szerkesztése alatt jelentek meg benne tisz­tességes írások. De nem birálni akarjuk most a Népszavát, hanem né­mi fényt vetni csúfos költöz­ködésének egyes kulisszatit­kaira. Amerikai magyar körök­ben már évek óta köztudo­mású volt a lap anyagi vál­sága és- erkölcsi csődje. Ber- kó D. Géza halála után ugyanis a lap hosszú éveken át egy ultrareakciós lengyel tulajdonos —- Mjegrzynek — kezébe jutott, aki ugyancsak egy lengyelszármazásu me­nedzserrel vezettette a lap ügyeit. A lengyel tulajdonban, len­gyel ügyvezetés alatt levő fasisztapárti magyar újság rohamosan veszítette népsze­rűségét. Magyarországnak a horthyizmus és nácizmus, alól 1945-bén történt felsza­badítása meggyorsította az olvasók kiábrándulását az őket évtizedeken át félreve­zető lapból. A háború befe­jezése után Boross László vette meg a lapot és nagy garral behirdették, hogy most aztán “magyar újság” lesz a Nészavából, ami fel kellett volna, hogy nyissa az olvasóinak szemét már ak­kor, hogy azelőtt nem volt igazi magyar újság a lapjuk Boross László még Tru­man elnökkel is Íratott egy üdvözletei a lapba, nem átall­va Amerika legmagasabb tisztviselőjét belekeverni egy kétesmultu, reakciós célkitű­zésű lap üzletszerzési kísér­letébe. De az újjászervezett Nép­szava, amelynek szerkesztő­sége körül akkortájt már megjelentek a magyar rene­gátok, még Truman áldása mellett sem tudta olvasóinak bizalmát visszanyerni. Nem­sokára eladták Gombos Zol­tánnak, aki akkor csak rö­vid ideig tartotta meg. A Magyar Szövetség körüli sö­tét alakok akkor felfedeztek egy jobb sorsra érdemes va­gyonos magyar üzletemberi, Szántó Lajos személyében s miután előzőleg már körül­hurcolták mindenféle kirá­lyok és fasiszta diktátorok társaságába, r á b e szélt ék, hogy vegye meg a lapot es (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents