Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1952-10-31 / 2. szám

KIMÉ SZAVAZZUNK? Lásd 3. és 12-ik oldal cikkeinket 1 rlíintrt nélküi arra. hogy republi­kánus vagy demokrata lesz-e az Egyesült Államok uj el­nöke november 4-ike, illetve 1953 január 20-ika után. az amerikai nép egyre harsá­nyabb hangon fogja követel­ni az uj kormányzattól, hogy haladéktalanul vessen véget az öldöklésnek Koreában, kös­sék meg a fegyverszünetet s a békét. Szembeszökő jelensége az egész választási kampány­nak. hogy olyan irányba te­relődött, amilyenre a két nagypárt nem számított. Ele­inte. mintha csak nem is lé­tezne, beszédeikben meg sem említették a legnagyobb kér­dést, a koreai háborút. Más kérdéseket feszegettek, ame­lyeknek fontosságát nem von­juk kétségbe, de azokat is demagóg bűvészkedéssel ke­zelték. Az amerikai nép túl­nyomó többsége azonban iz­gatottan várta, mikor fogja a két nagypárti jelölt nyílt, becsületes, a helyzet tragikus komolyságát megillető állás- foglalását kifejteni az egész nemzet és a világ sorsára ki­ható koreai háború kérdésé­ben. Az ország ekörül izzó lélekállapota ellenállhatatlan nyomást gyakorolt a szóno­kokra, akik gyakran az agva- furtsággal határos módon, a szócsattogatás minden erőfe­szítésével igyekeztek kibújni a megnyilatkozás elől. És hogy a nép figyelmét elterel­jék róla, inkább belesiilyed- tek a személyeskedés, a sze­mélyes vádaskodás mocsará­ba. Egyre erélyesebb zengés­sel visszhangzottak' Steven­son. Eisenhower és Truman elnök egymást marcangoló és korbácsoló kijelentései, cáfo­latai és ellentámadásai. A nép végigtürte a drámaian és cirkusziasan ható szemé­lyeskedés trükkjeit, de száz meg száz formában sodorta őket a színvallás felé és igy történt meg, hogy a végén, a választási harcok végső lihe- gései felé a kétpárti szóno­kok beszédeiben teljesen elő­térbe nyomult a háború kér­dése, a választási problémák legnagyobbika. Mert igy akar­ta a nép s ez elől nem lehe­tett tovább, sehogyse kitérni. Csak éppen azt a választ nem adták meg. amire az amerikai nép a legjobban várt és a legjobban szom ja­zott. Bármint dőljön is el a vá­lasztások sorsdöntő ütközete, törhetetlenül valljuk, hogy utána egyenként és összesen azon fog dolgozni az ameri kai nép. hogy azt a nyomást amellyel a választási harcok során is sikerült a jelölteket a népi követelések iránvábr szorítani, tovább is rá fogjt nehezíteni az uj országveze- tökre. Ez az irány pedig nerr lehet más. mint a béke s am eddig sikerült, az ezután ií sikerülni fog • /ol. I. No. 2\York- N- Y October 31, 1952 Friday — Application for entry as second class matter is pending. ill irrt atrm.«tu«: 37millió E sorok megjelenésétől már csak 4 nap választ el bennün­ket az 1952-es választástól. Körülbelül 55 milliót tesz ki azon összeirt szavazók száma, akik részt akarnak venni a választásban. 37 millió szava­0 még annyi fáradságot sem ett, hogy az összeírásnál je- ntkezzen, ezek elvesztek a álasztás számára. A 100 szá- alékos választásban 92 millió olgárnak kellene résztven­nie. Ámbár a 37 millió távolnia- adását a szavazóhelyektól zzal próbálják magyarázni ogy a demokráciában éppen >]yan joga van az emberek­éit ahhoz, hogy szavazzanak.- :iint ahhoz, hogy ne szavaz anak. A valóságban ez nem áiasz arra a kérdésre, hog\ z összes szavazók több mint ryharmad része miért vonja .i magát a választásba' ügyelőre még kérdés az is ogy ,4% 55 midit közül meny lyi fog aktuálisan leszavazni w. 1948-as választásokban mindössze az összes szavazók j 51 százaléka vett részt, tehát I íz ország népének fele válasz­• otta az. elnököt és a törvény­hozás tagjait. Mielőtt megpróbálnánk vá- i aszoini erre a kérdésre, ete- j néznünk kell az amerikai .ép rétegeit, melyek a szava­zókat alkotják. A hivatalos kimutatásból .iderül, hogy a regisztrált, Uetve összeirt 55 millió sza- azó közül 6.2 millió évi jö­vedelme nem éri el az 1.00' lollárt, 17.1 millió jövedelme 1,000 és 3,000 dollár között mozog, 18.8 millió jövedelme .000 dolláron alul marad, 11 nillió jövedelme 5—10-03C lollárig terjed s 1.8 millió övcdelme meghaladja a IC ezer dollárt. Ebből a kimutatásból azt ltjuk, 'hogy a nagyjövedel- nüek jóformán kivétel nélkül I résztvesznek a szavazásban s i amilyen arányban a jövede- | lem csökkent, éppen olyar . arányban csökken a válasz­•* tásből kimaradó szavazók szá­ma is. Az évi 1,000 dollárná kisebb jövedelemmel rendel , kezők közül mindössze 6á , j millió szavazó jelentkezett a; ; összeírásnál. Ha közelebbrő ■ megvizsgáljuk ezt a számot i kiderül, hogy ezen szavazói l nagyrésze a városokból kerü ■ ki az egyes családok kiskere i setii felnőtt tagjai közül, má i sik részük a kisfarmerek kö >j zül, főleg a déli államokból 1 Ugyanezekben a déli államok Meglepő adatok az amerikai választások kulisszatitkaiból. — A nagyjövedelműek csaknem 100 százalékban résztvesznek a szavazásokon, mig a szegények tizmilliószámra távol maradnak. niiimi mi Mimii mi ii mini ii iinii mii miiii in ii in ii .................. liuKozasu, vagy szervezetlen munkás. Ezen szavazók majd­nem teljes egészében a váro­sokból kerülnek ki. Az összes összeirt szavazók közül 37 millió a nagyobb városokbai él. 10.5 millió a mezővárosok ban, 7.5 millió a formokon. Ezen számok megvizsgáló sánál megint az tűnik ki hogy egyes ipari vidékekei a aiiylag igen kevés a mun­kásszavazó. Vonatkozik ez el­sősorban azokra a városokra, melyekben sikerült megaka­dályozni a munkásság tömeges szervezését. Ezekben a négei munkásokkal szemben ugyan­azokat az eszközöket alkal­mazzák, -mint a farmerekkel szemben, de a fehér munká­sok sem érzik biztonságban magukat s minthogy úgy ér­zik, hogy munkaadóik szeme j elér' a szavazó urnákhoz is, egyfészük nem mer szavazni tetszése szerint, tehát egyál­talán nem szavaz, másrészük pedig éppenolyan reményte­lennek látja a helyzetet, mint a fentebb említett kisfarme­rek. A kisvárosokban ugyanis Cleveland Plain Deal< Keresztek — itt és ott IIMIIMIHMMMMirtlMMMIMMIIIMMIMMMIIMMIMIIIIMIIMmMMMMIIMllHMlMIMlMMl 25,000 DOLLART CRHLT AZ ON TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁSA ahol az emberek ismerik egy­mást, a “titkos” szavazás el­lenére is igen könnyen meg­tudhatják, hogy ki, melyik párt jelöltjeire szavazott. Az ország fehér lakosságá­nak száma körülbelül 135 mil­lió, a színeseké, beleértve a négereket, körülbelül 20 mil­lió. A szavazásra összeirt fe­hérek száma 51 millió, tehát majdnem az összlakosság 4t) százaléka résztvesz a szava­zásban. A .szavazásra összeirt négerek száma 4 .millió, ami az összességnek valamivel több mint 25 százaléka. . Érdekes jelenség a?, hogy a szavazásra összeirottai ol százaléka nő s csak 40 száza­léka férfi. A republikánus párt erősen reménykedik ao- ban, hogy a nők nagvrészé- | nek tetszik a katonai egyen­ruha s ezért a többség Eisen- j howerre fog szavazni. Ámbár az úgynevezett próbáválasztá- sok igazolni próbálják ezt a reményt, a végén könnyen csalódást okozhatnak. A női szavazók soraiban ugyanis aránylag legnagyobb azoknak a száma, akik a koreai háború azonnali befejezését és az amerikai katonák visszahúzá­sát követelik. Végeredményben senki sem tud pontos jóslatot adni a ked di választás kimeneteléről, annyi azonban bizonyos, hogy 37 millió szavazó nem vesz részt a választásban s a wg- ső következtetés csupán az le­het, hogy bajok vannak a kéc- í párti rendszer körül, az embe- ! rek milliói hitét veszítette i benne. Pleven a katonai kiadások leszállítá­sával vádolja US-t Fieae Pleven francia minisz- erelnék elégedetlenségét fejez- e ki, amiért a US kormány jak 525 millió dolláros segélyt tar adni Franciaországnak 953-ban, hozzájárulásul a íegy- ,-érkezési költségekhez. Pleven kijelentette, hogy le fogják szál­lítani, amennyiben US nem ad meg 125 millió dollárt, amint ioórték. nillMMMIMIIIMIIMUIIIIIIIIIIIIIIIIII IMII IMII lllll lllllinittltia FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZÓRA Előfizetési ár: 1 évre S4 (marí­hattam Bronx, Kanada). Kül­földre S6. — Háromhavi próba­előfizetés SÍ.— Küldje előfizeté­sét erre a címre: MAGYAR SZÓ 22 East 17th Street New York 3, N. Y. MiMiMiMmiiiMMiMiMiMMtimiMimMiMmiiiMniMiii«* • •* * ****« Lásd: Amit mindenkinek tudni kell a társadalmi biztosításról (10-ik olda'') ÁRA 10 cent MIMIM It-MMMMMMMMMMMMMIIIIMIMIMI MIMII MIIIIMIIMIMIt an j a/.onuan a kisfarmerek .lágyrésze egyáltalán nem vés a részt a szavazásban. A fehérek azért nem, mert a izegfenységből, melyben élnek, gyaltalán nem látnak kiutal, í t két régi párt közül egyik- >en sincs reményük s mint-j íogjr minden szellemi táplálé­kukat a helyi sajtóból és rá­kéból merítik, a harmadik jártról, mely segíteni szeret­te rajtuk, mégcsak tudomá-i suk sincs. A négerek nagyré­ve ugyancsak nem lát semmi reményt s egyes államokban a fejadóval teszik lehetetlen­né számukra, hogy szavazza­nak másokban elijesztik, sok esetben egyenesen terrorral ártják őket vissza a szava- óhely éktől. 'oglalkozás szerint a kö- etkezőképpen oszlik meg az 55 millió szavazó száma: 23.1 millió ipari munkás, zeliemi munkás, kereskedel­mi alkalmazott szerepel a választók között. Ezek közül 7.7 millió szakszervezeti tag, a többi ipari vezető, kis üz­letember, önálló szellemi fog-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents