Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-10-24 / 1. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 24, 1952 M — . . ■- I'—"■ --1 ----------------------------A világesemények AZ EGYESÜLT NEMZETEK ÜLÉSE Immár a második hete folynak a tárgyalások az Egyesült Nemzetek hetedik általános gyülekezete előtt a UN 12 és félmillió dolláros uj palotájában, a n. y.-i E. River partján. A kupolás nagy tanácskozó teremben. Úgy Acheson US külügyminiszter, mint Andréj Visinszkij szovjet miniszterelnök felszólalása már az első, héten jelezte, hogy a két nagyhatalom állásfoglalása a koreai fegyverszüneti tárgyalások kérdésében lesz minden további vitának központi kérdése. Még a N. Y. Times sem csinál titkot abból, hogy 'USA főcélja a tagállások fenntartás nélküli támogatását megnyerni az amerikai állásponthoz, vagyis ahhoz, hogy a hadifoglyok kicserélésének kérdését a Pentagon kívánsága szerint erőszakolják. Hogy milyen szempont fog diadalmaskodni, az fogja nagyrészben eldönteni azt is, I hogy mi lesz a sorsa a UN napirendjére tűzött többi problémáknak is, igy elsősorban a gyarmati kérdésnek. Acheson felszólalása az U. N.-ben már jelezte, hogy USA a gyarmati kérdésben a mérsékelő szerepet szándékozik játszani s ez érthető, hisz nem a saját gyarmatairól van szó. Már megszavazták, noha a francia, az angol és a délafrikai delegátusok ellenezték, viszont az ázsiai arab-törb és a délamerikaiak sürgették, hogy Tunisz, Ma- okkó és Délafrika kérdéseit napirendre tűzzék. Ahhoz nem ér kétség, hogy a gyarmati népeknek joguk van jnállóságukért küzdeni s igy íem is a végcél, hanem inkább a módszer tekintetében /annak nézeteltérések. Az amerikai diplomácia ígyik főcélja, hogy az Egyesült Nemzetek szentesítsék Trumanék álláspontját a fegyverszünet következetes halogatása kérdésében. De bárhogy is fog dönteni a UN az amerikai nép már torkig »an a koreai háborúban, melynek céljával a tlegtöbb amerikai nincs is tisztában. De egyre többen gyanítják és kritizálják, hogy az egész háborús kalanddal csak a hadiipart akarják foglalkoztatni. TITKOS FRANCIA-SZOVJET TÁRG VÁLÁSOKRÓL beszélnek újból és újból Európában. A híreket mindén esetben siet megcáfolni a francia kormány, de azok újból újraélednek. A hírek szerint a tárgyalások azért történnek, mert Franciaország semmiképpen sem akarja elfogadni, hogy Németország az Amerika által neki szánt vezető helyre jusson Európában. A híreket újabban azzal próbálják alátámasztani, hogy Berlinben a francia megszálló hatóság összehasonlíthatatlanul ba-, rátságosabb viszonyban áll az oroszokkal, mint az amerikaiak és angolok. Nemrégiben Pinay francia miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem tudja és nem hajlandó végrehajtani az US által követelt fegyverkezési programot. A megfigyelők szerint Pinay eme kijelentése két célt szolgált. Egyrészt az U. S. vezetőit akarta figyelmeztetni, hogy a francia kormány több pénzt akar US-töl, másrészt az elégedetlen és tiltakozó francia nép előtt akarta ugv feltüntetni, mintha kormáhya teljes.?’!, független volna az amerikai befolyástól. P'everr nem érte el egészen egyik célját sem. Az U. S. “kormány tudja, hogy sem a Eleven, sem más jobboldali francia kormány nem tud sokáig fennmaradni segítsége nélkül s ami a francia népet illeti, még az úgynevezett középpártok is. erélyesen1 tiltakoznak a fegyverkezési1 prey-ram nagysága ellen s1 JegUióbb Herriot és Daladier, két' volt miniszterelnök kijelentette,; hogy ellenezni fog- ' ják a parlamentben a Németországnak egyenlő s a végén .vezető helyet adó nyugati haderővel kapcsolatos egyezmény jóváhagyását. A két ember szava annál többet nyom a latban, mert Herriot, amellett, hogy a radikális párt vezetője, egyben a parlament elnöke is. KOREA A hét elején a fegyverszü- íeti tárgyalások megszakítása után elkeseredett harcok olytak Koreában. Az északkoreai és kínai tábornokok ajánlatát, hogy folytassák a fegyverszüneti tárgyalásokat, Acheson elutasította, mondván, hogy nem tettek semmi újabb javaslatot, amelynek értelmében a tárgyalásokat folytatni lehetne. A jelenlegi harcokról azt mondják a megfigyelők, hogy mindkét félnek politikai céljai vannak velük, nem pedig katonaiak, mert a szemüket a UN általános gyülekezetén tartják és onnan várják a továbbiakra vonatkozó döntést. Erre a döntésre azonban egyelőre nem lehet kilátás, legalább is az amerikai választások lezajlásáig, mert a háború fokozásával ugy a demokraták, mint a republikánusok féltik választási esélyeiket. Leg- okosabbnaß vélik tehát, ha nem vallanak szint, miközben a progresszív párt egyre nagyobb nyomatékkai követeli az ellenségeskedések azonnali beszüntetését. Az adott pillanatban is ez a leghatásosabb propaganda és nagy mértékben javítja a progresszív párt választási esélyeit. AZ INDOKÍNAI HÁBORÚ HANOI, Indo-Kina. — Ho Csi Minh vietnami csapatai elfoglalták Vanjen várost, Indo-Kina északnyugati részében, veszélybe sodorva a francia haderő tápvonalát. A vietnami csapatok a múlt szombaton Nghia- la várost foglalták el s innen indították az uj támadást. A franciák ejtőernyős csapatokkal; próbálták megerősíteni frontvonalukat, azonban mindez hasztalan volt s a leghevesebb ellenállás is csődöt mondott. Vanjen fontos bánya és kikötőváros a Black Riveren. A hely-! szini tudósítások szerint a fran-| ciák számára egyre nehezebb feladatot jelent a vietnami, függetlenségért harcoló csapatok ohamos előnyomulásának megakadályozása. Indo-Kinában a harcok a monszun szelektől függnek, mert április 15-től október 15-ig délnyugatról fújnak, folyton szakad az eső, tornádó dühöng, az őserddők is járhatatlan mocsarakká válnak és a hadmozdulatok megállnak. Október 15-én a szelek iránya megváltozik és éászakkeletről fújnak. Beköszönt a száraz évszak és a harcok 'megkezdődnek. Hat éve folyik már a harc a nemzeti függetlenségre törekvő Indo-Kina és a francia haderő közt. A francia csapatok számát e pillanatban 450 ezerre, Ho Csi-minh haderejét 350 ezerre becsülik. Tavasszal a Vörös-folyó völgyéért folyt a harc. A franciák tehetetlenek voltak a roppant mozgékony szabadságharcosokkal szemben. — Ugyanott folytatják a harcot most. Legutóbb Hanoitól északra Vietminh csapatai elfoglalták Nghia Lo francia erődítményt, amelynek visz- szafoglalására a franciák újabb haderőket küldtek. örömmel köszöntöm az uj “Magyar Szót” és hosszú életet kívánok neki EINHORN RÓZA Pomona, N. Y. De Gasperi nem akar barátságot a Szovjetunióval Pietro Nenni szocialista képviselő az olasz parlamentben azt javasolta, hogy Olaszország kössön megnemtámadási szerződést a Szovjetunióval. Alcide de Gasperi miniszterelnök elutasította a javaslatot. A TESTVÉRISÉG Racine, Wis. osztálya Szeretettel üdvözli a Magyar Szót ★ nyomában A BONNI BOTRÁNY BONN. — Akármilyen szemmel figyeli is az ember a nyugateurópai eseményeket, végső következtetésül kénytelen megállapítani, hogy “nem mind arany, ami fénylik.” A nyugati szövetséget illetőleg közelről sincs meg az az összhang, amit Washington szeretne. Nyugat-Németországban az amerikai hatóság képviselői olyan lépést követtek el, ami teljesen felforgatta a közvéleményt. "Ámbár a hivatalos amerikai tudósítók igyekeznek egyszerűen “baklövésnek” minősíteni a dolgot, kénytelenek beismerni, hogy annak eredménye az, hogy jobbra-balra egyaránt szidják az amerikaiakat. Az történt, hogy a titkos szolgálat, azaz a kémszolgálat, vagy kémelháritó szolgálat, ahogy hivatalosan nevezik, teljes négy hónapot töltött azzal, hogy “ellenállási” csoportokba szervezzen 2,000 német ifjút, kik a múltban Hitler ifjúsági szervezetének és hadseregének tagjai voltak. A hivatalos beállítás szerint a csoport feladata az lett volna, hogy “zavarja” a szovjet csapatokat”, ha megtámadnák Nyugat-Németor- szágot. A náci if jakból toborzott csapatokat amerikai felszereléssel látták el s kiképezték a kés, a gépfegyver és a robbanószerek használatára. U. S. szolgáltatta a fegyvereket, de most ugy tüntetik fel a dolgot, hogy sem az amerikai kormánynak, sem a német- országi U. S. kormánybiztosságnak nem volt tudomása az egészről. Négy hónap után aztán nagy titoktartás mellett elejtették az egész dolgot, —* mondja a félhivatalos jelentés. Közben azonban megtörtént a baleset. A titkos terrorszervezet létezéséről tudomást szerzett Hessen tartomány szociáldemokrata kormánya. Az amerikai hatóság kénytelen volt beismerni a szervezet létezését, azt hangoztatva, hogy már feloszlatták azt. Kiderült azonban, hogy a náci ifjaknál, akiket az “oroszok ellen” képeztek ki, megtaláltak egy listát 80 szociáldemokrata közéleti vezető nevével, akiket el akartak tenni láb alól, mint “megbízhatatlanokat.” — Kiderült az is, hogy a fiatalok kiképzésében Hitler SS gárdájának volt tagjai segédkeztek és a csoportnak nagy fegyver és muníció 'raktára volt egy Frankfurt közelében lévő erdőben. Ezúttal nemcsak a baloldal, de a jobboldal is elitélte az amerikaiakat. A jobboldali német vezetőket főleg az bosszantotta, hogy az amerikaiak anélkül cselekedtek, hogy beavatták volna őket. Az Adenauer kormány attól fél, hogy az ügy kipattanása káros lesz számára a jövő évi választásokban, miután működését szorosan összekapcsolják'az US hatósággal. Igen sok német lap azzal vádolja az amerikai hatóságot, hogy ugyanakkor, mikor hivatalosan elitéli a nácizmust, a nácikból szervezett “megbízható” terrorcsapatokat. Végső következtetésül azt szegezik le ezek a lapok, hogy az ügy kipattanása újabb bizonyíték arra, hogy az U. S. beavatkozik a németek politikai ügyeibe. Az amerikai laptudósitók kénytelenek megállapítani, hogy az U. S. jóneve, mely amugyis igen kétes valami volt a németek előtt, most már semmiképpen sem nevezhető jónak. AZ IRÁNI KÉRDÉS ■ TEHERÁN. — Az iráni kormány- hivatalosan megszakította kapcsolatait Angliával. A minisztertanács által jóváhagyott, átiratban az iráni kormány azzal vádolja az angol diplomatákat, hogy “áskálódással és káros szerdán meg is történt. — Irán 56 millió dollár azonnali kifizetését követelte Angliától két-három héttel ezelőtt, mint a további tárgyalások előfeltételét. Erre az összegre is abból a 135 millió dollárból zsugorította le követelését, amelyet Anglia még korábban megtagadott. Az iráni kérdés éle ott van, hogy a Wall Street olajérdekeltségei szeretnének Anglia helyébe furakodni. beavatkozással” Irán biztonságát fenyegették. Az iráni képviselőház elnöke kijelentette, hogy országa az Egyesült Nemzetek elé akarja vinni az Angliával fennálló ellentéteket. Anglia közgazdasági és tengeri blokáddal akarta kényszeríteni Iránt, hogy az olajat az Angol- Iráni Olajtársaság birtokában hagyja. A végső döntésekre váró kérdések közt nagyon fontos, hogyan dől el az iráni olaj vita. Mosszadik bejelentette ugyan, hogy meg fogja szakítani a diplomáciai kapcsolatokat Angliával, ez aztán Clark tábornok terve nem sikerült Marc Clark tábornokba távolkeleti U. S. haderő főparancsnoka meg akarta hosszabbítani a koreában harcoló amerikai katonák szolgálati idejét, azáltal, hogy le akarja lassítani a visz- szatérésre jogosult katonák kicserélését. Clark tábornok terve olyan tiltakozással találkozott, hogy a hadügyminisztérium kénytelen volt megváltoztatni azt s elrendelte, hogy továbbra is az eddigi módszer alapján cseréljék ki a hazatérésre jogosultakat. NYEGRE ISTVÁN ÉS NEJE McKeesport-ból üdvözli a ‘Magyar Szót’
