Reformátusok Lapja, 1972 (72. évfolyam, 1-7. szám)
1972-01-01 / 1. szám
10 REFORMÁTUSOK LAPJA A dunaalmási aranykönyv Az ősi, sokszázéves büszke múltra visszatekintő dunaalmási református egyházközségnek új aranykönyvet hozott a posta. Igen messziről jött a könyv, Amerika közepéről, Csikágóból. Még hozzá igen érdekes, mesébe illő úton-módon. Török Sándor, a kiváló író, Magyarországról látogatóba jött Amerikába s itt többek között meglátogatta kedves régi barátját, Kner Albert tervezőt, a magyar könyvnyomtatástól elválaszthatatlan Kner dinasztia egyik tagját, ki hosszú évtizedeken át az Egyesült Államok legnagyobb csomagolóanyag és konzervdoboz gyárának, az American Can Co.-nak volt művészeti és tervező vezetője s világszerte elismerést és jó hírnevet szerzett mind a gyárnak, mind a magyarságnak. A Kner család története maga is igen érdekes. Hét nemzedékkel Kner Albert nemzedéke előtt vált ismertté először a Kner név Magyarországon. Ez az ős vándor könyvkötőmester volt, ki az akkori szokásoknak megfelelően a falusi udvarházakat, nemesi kúriákat, paplakokat járta és főként bibliák kötésével foglalkozott. Azóta is a magyar könyvvel, a magyar betűvel volt mindig kapcsolatban a Kner család és gyomai nyomdájuk a világnyomdászat elismerését vívta ki s az ott készült könyvek a világ minden könyvtárában, múzeumában a nyomdatech- nikailag legszebb és tartalmilag legnagyszerűbb könyvek közé tartoznak. Kner Albert, aki hivatalosan “nyugdíjban” van, kétszer annyit dolgozik, mint sok fiatal. Többek között kedvtelésből könyvkötéssel is foglalkozik, s mikor Török Sándor látogatóban járt nála, éppen egy gyönyörű bőrdíszkötésen dolgozott. Erről a díszkötésről jutott eszébe Török Sándornak, hogy menynyire vágyik a kis dunaalmási református egyház egy aranykönyvre s ezt elmondta Kner Albertnek. Dehát mi is az az aranykönyv? Egy igen régi és nagyon kedves, szép magyarországi református szokás, melynek eredete talán a keresztyénség előtti időre, a magyar ősvallásba nyúlik vissza, hogy akik valamit kérnek Istentől, vagy megköszönnek Istennek, azok nevüket (esetleg pár soros szöveggel együtt) beíratják a lelkésszel, vagy maguk írják be az úgynevezett “aranykönyvbe”. Nos, ilyen aranykönyvre vágyott a 400-ik évét ünneplő dunaalmási református egyház. Piciny község Dunaalmás, de nem jelentéktelen. Egy még ma is meglévő pápai dokumentum szerint már Szent László király idejében keresztyén temploma volt a községnek és egészen a török világig magyar szerzetesi közösség élt a faluban. Északról a Zsitva ömlik a Dunába Dunaalmásnál és ott, a régi szerzetesi templom falai között kötötték meg a zsitva- toroki békét és a békében kikötött húszéves fegyverszünetet a Habsburgok a török császárral, Bocs- kay István közvetítésével. A török által elpusztított dunaalmási lakosságot református telepesekkel pótolták 1570-ben s azóta is református a templom és a község. Egyháztörténeti szempontból talán az a legérdekesebb a község múltjában, hogy az 1700-as évek második felében Wáli István került oda lelkésznek, ki Hollandiában tanult és ott indiai teológusokkal megismerkedvén, elkezdett tanulni a nyelvükön. Hazatérvén aztán a cigányok nyelvében megdöbbentő hasonlóságot talált az indiai nyelvvel és ezerszavas szótárban mutatta ki a világon elsőként a cigány nyelv indiai eredetét. Tanulmányát először egy bécsi lap közölte 1776-ban. Ő volt az úttörője a cigány nyelvészetnek és az ő megállapításai nyomán kezdett fejlődni ez a nyelvészeti ág. Szintén az elsők között volt Wáli a világon abban, hogy az addig kizárólagosan latinul írt történelemkönyvek helyett anyanyelvén, magyarul írt egy világtörténelmet. Ez Länderer Mihály kiadásában jelent meg Pozsonyban és Kassán 1778-ban. De nemcsak egyháztörténeti, hanem irodalom- történeti jelentősége is van ennek a kis falunak. Az 1800-as évek elején Dunaalmásra költözött Komáromból Vajda Julia, Csokonai Vitéz Mihály Lillája, kit szülei Komáromból azért küldtek Dunaalmásra, hogy elválasszák őt a szerelmes költőtől. Ott is ment azután férjhez, ott is van eltemetve és férjével együtt egy aranynyal futtatott kelyhet ajándékozott az egyháznak, mely még ma is megvan. A nagymúltú egyház jelenleg is valami egészen különleges munkát folytat; két intézményben gyengeelméjűnek született gyermekeket gondoznak diakonissza nővérek, 130 gyermekről gondoskodván Isten nevében, türelemmel, szakértelemmel és szeretettel. Ezeket mesélte el Török Sándor Kner Albertnek látogatása során és Kner Albert egy csodálatosan szép, művészi bőrkötésű aranykönyvet készített ajándékba az egyháznak. Az aranykönyvet hálásan köszönte meg Eresei Előd lelkész Kner Albertnek, ennek a hazájától régen távolélő, de lelkében és cselekedeteiben magyarnak megmaradt magyar művésznek. Azt is megtudtuk Eresei Előd lelkésztől, hogy nemcsak hogy teljesen ingyen készítette el Kner Albert a könyvet, melyhez saját művészi tervén és keze munkáján kívül az igen drága, legfinomabb nyersanyagot is ő maga vette, hanem még meg is
