Reformátusok Lapja, 1972 (72. évfolyam, 1-7. szám)
1972-03-01 / 3. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Hungarian Reformed Religious Paper Founded in 1900 OFFICIAL ORGAN OF THE CALVIN SYNOD — UNITED CHURCH OF CHRIST Állt ó vét 11c epe Húsvét a keresztyén hit és reménység lényege és lét-alapja. A húsvéti evangélium ezt hirdeti: Jézus feltámadott! Jézus él! Az angyalok újból hirdetik az örömhírt: “Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek . . . nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondta” (Máté 28:5-6). Az ember nincsen többé örök sötétségre kárhoztatva. Nem kell félnie a végnélküli éjszaka álmatlan álmától. Az Élet győzedelmeskedett a halál felett. Isten a sátáni erőket örökre letiporta. E győzelmet húsvét reggelén hirdette meg az Elet forrása. Mégis, Húsvét nem any- nyira a tények megállapításán múlik, mint a hiten. Maga Jézus teszi fel nekünk a kérdést: “Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énben- nem, ha meghal is él; és mindenki aki él és hisz énbennem, sóim meg nem hal. Hiszed-é ezt?” (János 11: 25-26) Isten várja a te válaszodat. Utoljára is, amikor minden földi dolgot itt hagyunk, és Isten trónja előtt megállunk, vajha erre a kérdésre: “Hiszed-é ezt?” Örömmel és hálával így tudnánk felelni: Igen, Uram, hiszek. Imádkozom, hogy Kálvin Egyházkerületünk népe mindinkább — inkább Isten Húsvéti Népe legyen! Beretz Árpád, püspök CONSUMMATUM EST Te Jézus vagy bölcsőben, kereszten, soknak kereszt alatt Jézusa vagy. Az én lelkemben keresztet viszel, Krisztus-tövisek sebeivel teli a lelkem. Tested töretett drága testét nem arany keresztre feszítették, a te országod élet. Fényed előtt kialszik fényem, sok vétkem szól: bűnös vagyok, vonaglásában te fogod testem, bűnösen benned meghalok. Tudom, nagyon vétkes a vétkes,, és az is vérzik, aki vét, ütött sebekben fájni érzem keresztedről a szeg sebét. Hamis, hamis mind az én pénzem, nem váltja be az ég nekem, ó, más arany a naparany, ó, más arany a kegyelem. Ó, más ruha inged, az égbolt, fehér, be rég volt testeden, s mert fa volt a kereszted fája, minden fa a fejét csóválja nagypénteken. Varró Dezső (Varró Dezső: Gyilkos tavasz, Dacia, Kolozsvár, 1970) M úávét Odúkat és kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Húsvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon Ő az embervérről, Mikor künn, a Tavaszban Minden csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül? Óh, Tavasz, óh Húsvét, Emberek, ősi biztatója, Csak azt szórd szét köztünk: Állandó a tavaszi óra S ilyen marad. Krisztus támad és eszmél, Odúkat és kriptákat pattant, Van-e gyönyörűbb ennél? Ady Endre
