Reformátusok Lapja, 1971 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA Különleges közösség: Páratlan pásztor “Akin az Úrnak lelke megnyugszik; bölcsességnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.”—Ézs. 11:2. (ünnepi beszéd kivonat) . . . hálát adunk Istennek azért is, hogy adott nekünk egy olyan lelkészt, mint a mi drága NAGY EMILünk! Hál’ Istennek! hogy adott egy lelkipásztort, aki csupa szív és lélek, aki éjjel-nappal fáradhatatlanul pásztorkodik felettünk és mellettünk. Szerintem, NAGY EMIL lelkész kiváló és páratlan, mert immár három évtizeden át csodálatosan betöltötte a hit-híd építő szerepet. Az ő felmérhetetlen szolgálata építette a hit-hidat az első, harmadik és immár a negyedik generáció között. Az ő tudatossága, az ő bölcsessége rábírta a második és következő nemzedékeket a magyar református hagyományok megőrzésére. Az ő jóságos szívének szeretete ott volt, ott van a keresztelésnél, az esketésnél, a temetésnél. Bármikor, bárhol . . . lelkész, ahol lelki szolgálatra szükség van. . . . OTT VAN Öü! 1956-ban Genfben jártam, meglátogattam a híres református emlékművet a Protestáns Parkban. Tíz hatalmas szobor örökíti meg a világ református vezetőit. A tíz közül kilenc lehajtott fővel, vagy maga elé meredten a földet nézi. A tíz közül csak egy, — a mi Bocskay Istvánunk — emeli ég felé orcáját. Némán a végtelen időbe néz, sokat mondó hitelességgel állja helyét; bízik Istenben . . . s reménykedik. Mer cselekedni, mer vezetni, mert az evangéliom ott van a szívében! E mai napon nem Bocskay-t látom. Látom Nagy Emil-t . . . Isten áldja meg őt és az ő népét! Sziártó István-------------*• » -------------Záró nyilatkozat A X. MAGYAR TALÁLKOZÓ 1970. november 27 és 29. között Clevelandben (Ohio, USA) megtartott tanácskozásait az alábbi zárónyikitkozattal rekesztette be: A magyar emigráció alapkövetelései változatlanok: 1. ) követeli a Magyarországon tartózkodó szovjet haderő azonnali visszavonását, az általános szabad választások meghirdetését, a trianoni békeszerződésből folyó igazságtalanságok kiküszöbölését és a Duna- medence népeinek boldogulása érdekében Közép- európa területi kérdéseinek újrarendezését, 2. ) az új német-orosz szerződés következtében előálló helyzetet különös figyelemmel kiséri; előre leszögezi, hogy a szerződésnek a magyarságra is vonatkoztatható népcserével kapcsolatos és határvégle- gesitési pontjait a szerződés ratifikálása esetén sem ismeri el, 3. ) továbbra is elutasít minden egyoldalú kultú- rális hídépítési kísérletet, amely az egyetemes magyar érdekek figyelmen kívül hagyásával csak egyoldalú propaganda terjesztését szolgálja, mint a debreceni nyelvkonferencia, a tervezett iskolai tankönyv akció, vagy egyéb tudományos és kulturális mezbe öltöztetett próbálkozás, 4. ) megérti a magán ügyekben hazautazó magyarok helyzetét, azonban elítéli azokat, akik a jelenlegi rendszernek felkinálkoznak, propaganda szerveknél, mint pl. Magyarok Világszövetsége, látogatásokat tesznek és emigrációs kérdésekben előzetes felhatalmazás nélkül nyilatkoznak, megbízásokat vállalnak, ezeket az emigrációs szervezetek felelősséggel járó, irányító tevékenységéből ki kell kapcsolni, 5. ) sürgeti a nyugati magyarságot, hogy a hazai kultúra emlékeinek ápolásában ne engedje magát tévútra vezetni selejtes kabaré jellegű “produkciókkal”, hanem pártolja az itt élő művészek érdemes megnyitakozásainak bármelyik ágát, 6. ) leszögezi, hogy az északamerikai magyarság politikai vonalvezetése csakis az egyetemes nemzeti érdekek szemelőtt tartásával történhetik és hangsúlyozza azt a tényt, hogy különös felkészültségre és készenlétre, valamint a befogadó országok kormányainak és közvéleményének állandó tájékoztatására van szükség, hogy a magyar nemzeti célok szolgálata mind a befogadó országokban, mind a Kárpát medencében bármilyen politikai változás esetén kellően érvényesülhessen. 7. ) A Varsói Katonai Egyezményhez kötött Magyarország gazdasági felendülését szolgálni kívánó nyugati kereskedelmi kapcsolatok fejlődését tárgyilagosan szemléli, azonban kétségeinek ad kifejezést a magyar tömegek kereseti viszonyainak stagnálása és főképpen a lakásépítkezés hiányossága és lassúsága miatt, amely mind szorosan összefügg az ultraliberális abortusz törvény kihatásaival és a veszedelmesen alacsony népszaporodási arányszámmal. 8. ) Különösen fontosnak tekinti az utódállamok területén élő magyar milliók kultúrális elszigeteltségének megszüntetését, enélkül a Magyarok Világszövetségét csak a nyugati magyarság felé irányuló propaganda eszköznek tartja. 9. ) Hangsúlyozza, hogy a magyar öntudat átörökítése a magyar, szülők legszentebb kötelessége. A fiatal magyar értelmiség csak a szülők, papok, nevelők, vezetők határozott, céltudatos magatartásának és magyarságszolgálatának eredményeképpen készülhet tudatosan hivatására, amelyre polgárjoga és magyar származása egyaránt kötelezi. 10.) A Magyar Találkozó ezúttal is köszönetét fejezi ki azoknak a sajtótermékeknek, rádióállomások-
