Reformátusok Lapja, 1971 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 ÖZV. TARCZALI ISTVÁNNÉ, sz. Bartók Mária, 1890—1971 Özv. Tarczali Istvánné, Nt. Bacsó Béláné édesanyja, január 2-án halálozott el 81 éves korában, Tucson, Arizonában, ahol élete utolsó két évét István fiával és családjával töltötte. Toledoban 61 évet élt. Holttestét repülőgépen szállították Toledoba, s január 6-án a Kálvin (Magyar) Beformátus Egyház templomából temette Hartó András és Bacsó Béla lelkipásztor. Tetemét a Toledo-i Willow temetőben helyezték a Tarczali Család sírhelyébe, ahol a szertartást a megboldogult veje, Bacsó Béla végezte. Sírjánál Bacsó Bözsike és Iduska tanítónők trombitáik visszhangzó “taps” játszásával vettek búcsút a szeretett nagymamától. Az elyriai református templomban január 10-én, vasárnap emlék-istentiszteletet tartott Bacsó Béla lelkipásztor, Rosalie leánya, Mrs. James Gainer, orgona kíséretével. Legyen áldott emléke! 14 llásb an Porka havak hulladoznak — ó zengésű ének, verse régi regölőknek, muzsikája télnek. Porka havak... Hatvan éve, vagy hatvanöt is tán, a temető jeges útján hogy repült a kis szán. Porka havak . . . Kollégium kiskamasz-diákja, hogy rohantál sereg-élen hangos hó-csatákba ... Porka havak... Hogy suhantál ifjú, könnyű szívvel hó-szelekben a hegyoldalt szalagozó sível. Porka havak. .. Messze kísért hó-dala a múltnak. Fehéredő fejedre is porka havak hulltak? Lassan lép már fürge lábad, óvakodva, félve: egyet lépsz és bezuhansz az örök-álmu télbe... Áprilij Lajos Dr. Bütösi János: A MAQYAR REFORMAT US ÖKUMENE ÜGYÉBEN BEÉRKEZETT VÁLASZOK ÖSSZESÍTÉSE (folytatás a januári számból) (c) MUNKATERÜLETE. Széles e világ, ahol csak magyarok élnek; akár tömbben, akár szétszórtan; szervezetten vagy a nélkül; főként a “szabad” világban; addig, amíg a Magyarországi Református Egyház teljes cselekvési szabadságát visszanyeri. (d) TAGOK, AZOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI. Lehessen tag minden református magyar, aki csatlakozni kíván közreműködési elkötelezettséggel, akik a célkitűzésekkel egyet értenek. Csak egyháztestek, egyházkerületek, egyházmegyék, egyházközségek hivatalos képviselői legyenek tagok. Missziói bizottságokból épüljön fel a szervezet és tagság. Jogok: szavazás, képviselet, a kötelességeket másoktól is számon kérni, javaslatok beterjesztése, feladatok elvégzése, áldozatos részvétel. Kötelességek: önkéntes áldozat, böjt, önmegtagadás, gyűléseken való részvétel, tájékoztatók igénylése. Természetesen a kettős egyházi hova- tartozandóságot látja mindenki a járható útnak jelen helyzetünkben. (e) VEZETŐK NEVE, SZÁMA, ÖSSZETÉTELE, IDŐTARTAMA. Voltak, akik félreértették e részletet: személyeket jelöltek vezetőknek (egyik, másik saját magát!...). A kérdés lényege az, hogy MINEK nevezzük a vezetőket! Voltak ilyen elgondolások: elnök, alelnök, főtitkár, főtitkár-helyettes, titkárok (U.S.A., Kanada, Dél- Amerika, Afrika, Nyugat-Európa). Ezek alkotnák az Intéző Bizottságot. Mások a püspöki és főgondnoki tisztségek bevezetését ajánlották ott, ahol nincsenek, de feltételei megvannak. A közgyűléseket egyesek Egyetemes Magyar Református Zsinatnak neveznék. A számra és összetételre vonatkozólag szinte mindenki hangsúlyozza a lelkészi ÉS világi elem (egyenlő arányú bevonását és elosztását: Az Egyesült Államokból az A.M.R. Egyház (2-2), Kálvin Kerület (3-3), Presbiteriánus Konferencia (1-1), a többiek (1-1); Kanadából a Presbiteriánusok (1-1), United Church (1-1) ; Dél-Amerikából országonként 1-1 (Brazília, Uruguay, Argentina) ; Ausztráliából és Űj-Zélandból 1-1; Nyugat-Európából (Anglia, Franciaország, Svájc, Németország, Hollandia, Belgium, Skandinávia) talán együtt 3-3 képviselő. Az időtartamra vonatkozólag 2, 3, 5 és 6 évet ajánlottak a tisztviselők, illetve a képviselők megbízatására. Voltak olyanok is, akik egy teljes idejű titkár beállítását látták szükségesnek. (f) GYŰLÉSEK, KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA. Többen hangsúlyozzák a világrészek szerinti gyűlések fontosságát: az évenkénti intéző bizottsági gyűlésen túl egyéni levelezéssel, missziói körlevelekkel, lapjaink kicserélésével vagy missziói példányok szétküldése útján lehetne és kellene ápolni a kapcsolatokat. Évenként rendezendő körzeti konferenciák, találkozók szintén felbecsülhetetlenek, ha azok megrendezésére van lehetőség. Vannak, akik ajánlják, hogy szervezetileg is össze kellene ez egységeket venni (missziói közösségek, egyházmegyék, egyházkerületek, Világtanács). Egyetemes gyűlések összehívását 3 illetve 5 évenként ajánlják mindig más-más földrészen. (Központul az Egyesült Államok vagy Svájc merült fel.) Ha egyetemes síkon a személyes kapcsolat ápolása nem lehetséges (teljes idejű titkár), akkor közös sajtó megteremtésén kellene gondolkodunk. Az írásos kapcsolat ápolása a minimum, s néhányan a ligonieri Bethlen Nyomdát»látják a természetes eszköznek erre. Egy páran felvetették a gondolatot, hogy nem lenne-e jó mindig a Református Világ- szövetség gyűlésével kapcsolatosan -— pár nappal előtte vagy utána — tartani a mi egyetemes gyűléseinket. (g) TÁGABB KAPCSOLATAINK VILÁGSZERVEZETEKKEL, MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZZAL. Mind az Egyházak Világtanácsával, mind a Református Világszövetséggel tanácsosnak, sőt az utóbbival elengedhetetlenül szükségesnek látják legtöbben a kapcsolatok ápolását. Nem ilyen egyöntetű azonban a látás a Magyarországi Református Egyházzal való kapcsolat kérdésében.
