Reformátusok Lapja, 1971 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1971-10-01 / 10. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 SZEQEDI KISS ISTVÁN A magyar reformátorok közül az ő életét ismerjük eléggé egyik volt tanítványának a feljegyzéséből. Kevi Skaricza Máté készített róla feljegyzést. Még ma is, ha szemünk elé kerül arcképe, nem gondolnánk, mily nagy szellemi kincs sátora volt ez a test. Csak ilyen erős testtel lehetett kibírni azt a sok fogságot, a sok korbácsolást, hol a Tisza táján, hol a Duna mentén. Szegedi Kiss Istvánt külországokban is nagyra becsülték. Ámulni lehet, hogy hol tett szert arra a rengeteg tudományra! Már javakorbeli férfi volt, amikor hazatért Wittenbergből. Érett férfi korában ragadta meg a reformációt terjesztő buzgalom a magyar reformátorok között. Nyugalom, érett bölcsesség, szerény, szelíd humor áradt minden tettéből. Elragadó szónok volt. Kegyes életet élt. Kevi Skaricza Máté Sztáraival hasonlítja össze, mert Szegedi Kiss István Sztárai Mihály keze alatt szolgált Tolnán, ahol még javában folyt a harc a régi és az új hit hívei között. Nem lehet a reformátorokat oly könnyen elfeledni, mint azt sokan gondolják. Őket Isten hívta el, hogy a bűnbocsátó cédulák árusítását eltöröljék, és a népet visszavezessék Isten élő beszédéhez a Szentíráshoz. Ezért támasztotta a Méliusz Juhász Pétereket és a Sztárai Mihályokat, hogy a reformációt meggyökereztessék Magyarországon. Hálát adunk Istennek és hitünk fejedelmének, Jézus Krisztusnak, a Károlyi Gáspárokért, a Szegedi Kiss Istvánokért, akik Istentől nyert kegyelmi ajándékukkal, a Szentlélek bennük való munkálkodása által, visszavezették a népet Jézus Krisztushoz, Akitől nyerünk bűnbocsánatot, hit által, ingyen kegyelemből. Szegedi Kiss István, mint katolikus pap, kezdte el pályafutását. Még Gyulafehérváron volt kanonok, s szíve már a reformációhoz húzott, mert az lelkét átformálta, s majd Krisztushoz vezette népét. Szegedi Kiss István nagy buzgalommal terjesztette a reformációt mindaddig, amíg az Úr átszólította az örökévalóságba.. Isten a reformációban, a reformátorokon keresztül visszavezette népét az Ő szent Fiához, Jézus Krisztushoz, a megtisztított vallás rendszeréhez, a Szentíráshoz. Isten bizonyságot tett az örök élet valóságáról, visszaadta a megújult lelkeknek mennyei örökségüket, emberek által tévútra vezetett népének. Azért hívta el a reformátorokat, hogy rajtok keresztül végezze el a reformációt. Isten azokat az embereket, akik az Ő beszédét tévesen hirdették, megútálta és megszégyenítette. Szegedi Kiss István, a nagy magyar reformátor, bízott Isten Igéjében. Tudta, hogy az Ige elvégzi a reformáció nehéz terjesztését, a lelkeket átformálja a rosszról a jóra. A vallásos kegyelet kötelez minket mindenütt a föld kerekségén, hogy Szegedi Kiss István áldott emlékezete éljen szívünkben, ahol csak magyar nyelvű reformátusok hiszik és dicsőítik Istent. György István Neve nem sokat jelent sokak számára, csak azoknak, akik Erdélyben éltek és nőttek fel az első világháború után. Otthon úgyis elhallgatják a nevét és munkáját, hát legalább Amerikában ne feledkezzünk meg róla. Papi és orvosi diplomája volt. A románok nem engedték meg, hogy orvosi tudását használja. így megmaradt lelkipásztornak. Mint teológus, a húszas években az ifjúsági mozgalomban élénken vett részt. Csendes, alázatos lelkű, de ugyanakkor a hitnek minden dinamikus erejével való harcos ember volt. Tüzelt, inspirált, imádkozott és segített. Ő volt az, aki Erdélyben az első világháború után arra bírta rá a reformátusokat, hogy így köszönjenek egymásnak akár otthon, akár nyilvánosan: “Békésség IstentőlEz az erdélyi köszöntési forma fennmaradt és elterjedt volt a második világháború végéig, addig pedig csodálatosan kifejező és embereket összekapcsoló erő volt. Biró Mózsi volt az, aki 1967-ben csak annyit mondott: “Hát, Sándor, egy szív-tüdőgépet Erdélynek, Kolozsvárnak.” Haza jövetelünk után pedig, hol engem, hogy Szigethy Bélát ostromolt tettre, de méginkább kishitűségünk legyőzésére. És lett szívgép, ha nem is Kolozsvárnak, de Marosvásárhelynek. Nagyon remélte, hogy Kolozsvár is fog még kapni egy szívgépet. Hiszen, mint orvos és mint pap is, nagyon jól tudta, hogy az erdélyieknek mire van szükségük. Az idén nagyon akart Amerikába jönni két leánytestvére és itteni barátai meglátogatására, de nem sikerült. Az állam nem adott neki útlevelet. Az Úr Isten pedig más hazába hívta a népéért és a gyülekezetéért magát halálra dolgozó gyermekét. A kolozsvári hidelvei gyülekezeti munkája mellett még két új egyházat szervezett az ő körzetében. Szülei amerikátjárt, Székelyudvarhely környéki, székelyek voltak. Nagybátyja Bíró Sándor, székelyudvarhelyi vallástanár volt. Felesége Thaly Ida volt. Egy fia és két leánya gyászolják. 1969. augusztusában a kolozsvári Bükk erdőből hozott kis virágcsokorral rohant a kolozsvári állomásra, hogy elbúcsúzzék Babos Sándoréktól. Sajnos, már késő volt, a vonat a szemei előtt robogott el. A virág elszáradt, Mózsi pedig a házsongárdi temetőben nyugszik. Babos Sándor BACSÓ BÉLA EMLÉK-BANKETT A New York, 69-ik utcai Első Magyar Református Egyház ünnepi bankett keretében emlékezik meg hűséges néhai egyháztagjáról, az egyház, a Bethlen Otthon és az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap bőkezű jótevőjéről Bacsó Béláról. A kitűnő műsorral egybekötött díszebéd november 14-én, vasárnap déli 12:30-kor kezdődik. dr. bíró Mózes 1902-1971
