Reformátusok Lapja, 1970 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6-7. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA tunk-e azzal a politikai-hitbeli látással, melyet Isten ennek az országnak adott századokon keresztül? (d) Ha atyánkfiái hitbeli meggyőződéssel vallják, hogy a magyarországi keresztyénség prófétai példákon okulva kötött szövetséget a világi hatalommal ÉS az ítéletes-kegyelmes Istennel (Jer. 27, Ez. 17), akkor mi a MI igei-hitbeli indoklásunk, hogy őket más belátásra bírjuk? — Vagyis: amikor oly nagy buzgósággal igyekszünk kivenni a szálkát atyánkfia szeméből, vájjon észrevesszük-e a gerendát, amely a mi szemünkben van (Mt. 7:1-5)? Ez a harmadik kérdés lényege. Nyilvánvalóan ez az írás nem igényelheti a mindent felölelő teljességet; csupán kérdéseket szerettünk volna felvetni azért, hogy még nagyobb buzgósággal tudakozzuk az írásokat, amikor eligazodást keresünk e nehéz napokban. Imádkozzunk azért, hogy hitünk növekedjék, engedelmességünk mélyüljön, s minden megnyilatkozásunkban az Isten dicsőségét szolgálhassuk. “Végezetül, atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek: és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek.” (2. Kor. 13:11). Dr. Bütösi János, a Kálvin Egyházkerület elnöke.--------------» »»-------------------Munkács Város Főbírójának Esküje 1790-ből “Én N. N. Esküszöm az Egek Teremtőjére, a Telly es Szentháromság egy bizony örök Istenre, az én igaz hitembe engemet úgy segéljen; hogy én ezen Városunk Feö Bíróságát, a melyre mostan az Felséges Istennek Bölts tetszéséből, és a (Tettes Úri Rendek s Főképpen az) Ns Város Szabad Votuma Szerént való akarattyából elválasztattam: mindenekben igazán, híven, serény szorgalmatossággal, töllem kitelhetőképpen fogom folytatni. Úgy hogy ezen ns Városnak minden némü igasságait, Donatioit, pro- tectionalissait és Privilégiumit tellyes erőmből con- serválom, és azok erejeknek lábra állittatásokban igyekszem, és a mennyire az Isteni kegyelem engedi elő mozdítom: Nem különben az Város Cassájának, és minden némü beneficiumainak (Jövedelmeinek) nem pusztítója, hanem mindenekben öregbítője és elő mozdítója leszek. Az mi pedig az hivatalombéh Törvény tételt illeti, valamint tsak az hivatalnak ereje engedi, valakik tsak hivatalbeli szolgálatomat kiványák, mindenekben özvegynek, Árvának, Szegénynek, Gazdagnak, utón vizen Járónak, minden Emberi Tekéntetnek félretételével, ajándéknak, Atya- fiságnak, hizelkedésnek, félelemnek, Religioban (Vallásban) való válogatásnak félretételével, igaz törvényt szolgáltatok: Az Egek Teremtője, a Tellyes Szentháromság egy bizony örök Isten engemet úgy segéljen. Munkáts Die la 9br 790.” (Dr. Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376-1850. Munkács, 1927. 70-ik oldal) HITVALLÁS Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők leikébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szevedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle. Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ezt vallód, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved. Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél, Magyar, — e szent hittel, mindent visszanyertél Mert a hit az Erő! Mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a háza tája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar, legyen hited s tied a jövendő. Magyar, legyen hited és lészen országod, Minden nemzetek közt az első, az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad azt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Papp-Váry Elemérné
