Reformátusok Lapja, 1970 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJ \ 4<Maga is magyar?” Madárka, madárka, Csacsogó madárka, Vidd el a levelem, vidd el a levelem Szép magyar hazámba. Ha kérdik, ki küldte, Mondjad, hogy az küldte, Kinek bánatába, szíve fájdalmába Meghasadt a szíve... Népdal Megdöbbentő, hogy a magyarság egyharmada a trianoni Magyarország határain kívül az utódállamokban él, és ezen felül kb. egy millió szétszórva a föld kerekségén. Január-júliusi ciklusunkban röviden ismertetjük az ősi földtől távol élő magyarok életét. “Mint oldott kéve, széthull nemzetünk. ..” — mondotta Tompa Mihály. Ott tartunk, hogy ma már bárhol járjunk e földön, magyarral találkozunk. Nem csoda, hogy valamelyik optimista magyar azt mondta, hogy tulajdonképpen Magyarország nyerte meg a második világháborút, mert azóta a magyarok megszállták az egész földet... A mohamedánok Mekka, a zsidók Jeruzsálem felé fordulva imádkoznak. De jó lenne, ha a szétszórt magyarság akár Pannonhalma, akár Debrecen, akár “jó Buda” felé — mert a három egy — fordulva imádkozna a nagy diaszpórában, és egymás és a hon segítségére lenne, hogy Isten is könyörüljön rajtunk... E most kezdődő ciklusban, vándor magyar, gyere velünk és látogassuk meg egymást ez új esztendőben, és hozzuk egymásnak az üzenetet: Testvér, tudunk rólad, gondolunk rád, és nagy, világot átérő szeretetláncban szorítsunk kezet egymással... Európában a második világháború előtt csak Franciaországban éltek nagyobb számban magyarok Párizsban és Roubaix környékén. Ma kb. ötvenezerre tehető a franciországi magyarok száma. Különösen 1956 óta nincs olyan európai ország, ahol magyarok ne lennének. Németországban ötvenezer magyar él. Angliában huszonötezret tartanak nyilván. Svájcban és Belgiumban tizenöt-tizenötezer, Hollandiában, Olaszországban, Svédországban tíz-tízezer, Norvégiában és Dániában öt-ötezer, azonkívül Bulgáriában, Lengyelországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ki tudja, mennyi van Oroszországban az első, a második világháború és 1956 óta.. ? A hazai statisztika kb. 200,000- re becsli az európai magyarok számát a “szomszédos államokon kívül”. Ezek a magyarok sok helyen szervezett egyházi életet élnek, de sokan vannak lelkigondozás nélkül. Franciaországban, Angliában, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Németországban vannak református gyülekezeteink, de nagyon sok magyar reformátushoz nem ér el az anyaszentegyház hangja és segítő keze. Ahol szervezett egyházak vannak is, a szolgálat egyre nehezebbé válik. Nagy kérdésünk, hogyan oldjuk meg elszórt híveink pásztorolását. Mi, amerikai magyar reformátusok, vagyunk az idősebb testvér, akikre tartozik a most tehetetlen anyaegyház helyett az ifjabb testvéregyházak és diaszpóra hívek gondozása. Az “oldott kévén” a te hited, szereteted, szolgálatod, imádságod és segítséged legyen az aranykötél... Ne hajtsd addig álomra szemed, míg nem gondoltál szétszórt testvéreidre, míg nem tettél értük valamit és míg nem imádkoztál értük is.. ! mnnnnnnnnTmnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnYmnrÁt SIRALMAS ÉNNÉKÖM . .. Siralmas énnéköm te tűled megváltom, Áldott Magyarország, tőled eltávoznom; Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Az felföldet bírják az kevély nímötök, Szerémségöt bírják az fene törökök. Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Engömet kergetnek az kevély nímötök, Engöm környűlvettek az pogán törökök. Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Engöm elúntattak az magyari urak, Kiízték közölök az egy igaz Istent. Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Legyön Isten hozzád áldott Magyarország, Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság. Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Ez éneköt szörzék jó Husztnak várában, Bornemisza Pétör az ő víg kedvében. Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Bornemisza Péter (1560 körül) A GRAND CAFEBAN Sír a nóta, magyar nóta, Muzsikálnak este óta Messze, messze idegenben, Mesebeli tündérkertben, Egy párizsi fogadóba’; — Fogadóba’! Mennyi érzés, mennyi bánat, Szíve van tán a nótának. Oly szomorún sírdogálja: Miben áll a mulatsága Kondoroson a bojtárnak, A bojtárnak. A teremnek minden lángja, Mintha pásztortüzzé válna... —Csak itt lent a cifra lányok, Fényes urak, asszonyságok, Nem figyelnek a nótára, A nótára! Nevetgélnek, beszélgetnek, De ők arról nem tehetnek. ... Tudja a jó Mindenható, Mi is azon sírnivaló: Hogy a ménes ott delelget, Valahol egy csárda mellett, — Csárda mellett! Szabolcska Mihály
