Reformátusok Lapja, 1970 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1970-12-01 / 12. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA A meghalt hercegnek egyik ősapja éppen francia földön volt, amikor kiütött a nagy forradalom. Látta, amikor a párizsi lokáltündért istennővé kiáltották ki. Mivel kemény erdélyi cigány volt, és izmaival kitűnt a csőcselék között, besorozták a forradalmi hadseregbe. Onnan a prokolábokhoz került, és úgy terelte a francia kiváltságos osztály tagjait a nyaktiló alá, mint szelindekek a jószágot a vágóhídra. Egyszer aztán egy fiatal grófkisasszony rettegő, szép szemeibe mélyen belenézett, és azok megbabonázták a vad nomád legényt. A grófnőt akarata ellenére ragadta el a halál jelöltjei közül, nem egyszer kockáztatván életét, hogy őt megmenthesse. Hosszú heteken keresztül egy barlangban volt menedékük, de a legény úgy gondoskodott foglyáról, mintha királynő lett volna. Mikor a gróflány meggyőződött aról, hogy életét köszönheti a barna legénynek, elárulta, hogy családja hová rejtette el az ősi kincseket. Sötét éjszakán mentek el a rejtekhelyre, és a kincsekből csak annyit vettek magukhoz, amelynek segítségével Erdélybe jutottak. A nagy hegyek között, a Duna nádasaiban, úgy vitte a legény a hátán a grófnőt, mint igásbarom a terhét. Az erdők között kunyhót épített neki, és annak hűséges őrizője, komondora, ajtója a cigánylegény volt. A hosszú úton a grófkisasszony szívében is kivirágzott a hála a legény iránt, és feleségül ment hozzá. A legény nem ment vissza a cigány kolóniába, hanem egy más faluban szép telket vett a megmaradt kincsből, és csinos kis házat építtetett imádott asszonya számára. Azonban az első gyermek születése után eltűnt a faluból. Mikor kérdezősködtek a feleségétől, merre van, nem felelt, csak csendesen mosolygott a kérdezőre, megnyugtatván őket, hogy a férje tavaszra visszajön. Nem is járt ő máshol, mint francia földön, ahol a rejtett kincsekből annyit, amennyit veszedelem nélkül lehetett, ismét hazahozott. Még háromszor tűnt el a kóbor cigány a kis kunyhóból, és mikor utoljára hazajött, már népes családnak volt az apja. A székelyek nem bántották, de nem is nagyon szerették őket. Nem tudták honnan jöttek és mi volt a múltjuk és óvatosak voltak velük. Különben is ők mind nemesek, mind szabadok, mind egyenlők voltak, és nem barátkoztak kóbor cigányokkal, de szabadságukban sem korlátozták őket. Aztán egyszer, amikor szebb volt a tél minden más télnél a Bekecsalján, karácsony szombatján, amikor a betlehemesek kis játék krisztusokat mutogatnak és zsoltárokat énekelnek, a cigány egy szépen faragott ládával lopakodott a parókiára. A tiszteletes úrnak irodájában felnyitotta a ládát, amelyben gyönyörű drágakövekkel ékesített arany kehely volt látható. Aztán elmondta, hogy az a felesége ajándéka a templom számára, és csak az a kérése, hogy karácsony reggelén ők is ott lehessenek a templomban és vehessenek úrvacsorát. Másnap ott volt a cigány család a templomban. Szép, tisztességes, tiszta ruhában voltak mind. Csak az asszony vett egyedül úrvacsorát, és a zsoltárokat úgy énekelte, mint a székelyek, azonban nem magyar nyelven. Azon a karácsonyon megnyílt a székelyek temploma, iskolája, szíve a jövevények számára ... Mikor a második háború tüze beleharapott az erdélyi falvakba is, egy éjen titokzatosan eltűntek a cigányok a faluból. így történt, hogy Nagykövesen száz emberrel szegényebb, kevesebb lett a gyülekezet, de gazdagabb lett egy titokzatos szép legendával. Csia Kálmán AMERIKAI MAGYAROK NYUGAT Amerikába vándorolt magyarjaink közül sokan, miután elérték a keleti partot, tovább mentek az ország közepe felé, sokan azonban eljutottak egészen a Csendes Óceánig. Első honfitársunk, Konschack Nándor, budai tanár és szerzetes, az 1700-as évek elején ért el Californiába. Gróf Benyovszky Móric, híres utazó fia, 1809-ben járt Texasban, majd Mexikóban. Nevezetesek a magyar jezsuiták, névszerint Berényi és Csopaky József, aki 1857-ben San Franciscóban szolgált. A szabadságharcot megelőzően Haraszthy Ágoston 1840-től kezdve élt Californiában, ahol Sonomá- ban telepítette híres szőlőjét, mely ma is őrzi emlékét, mint állami műemlék és védett terület. Xantus János tudós 1855-ben expedícióval járt California déli részeiben, feltérképezte Dél-Califor- niát és könyvet írt utazásáról. Xantus János a Smithsonian Institute és a budapesti múzeum nagy gyűjtője. Nevesetesek a szabadságharc menekültjei közül Wass Samu és Molitor Pál, akiknek San Franciscóban pénzverdéjük volt 1852-1855 között. Amerika és amerikai magyarságunk történetébe arany pénzeikkel írták nevüket. Ami pedig magyar református híveinket illeti, Los Angelesben 1926-ban Hady Albert lelkipásztor szervezte meg az első egyházat. Jelenleg öt magyar református egyház van Californiában; egy San Franciscóban, a többi Los Angelesben és vidékén. Különösen a második világháború óta honfitársaink nagy tömegben vándorolnak Californiába és elszó- rodnak az ország nyugati felében is. DÉL Honfitársaink az 1848-as szabadságharc bukása után nagy tömegben jöttek Amerikába. Előbbi írá
