Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA nek. Jókai Mór és Petőfi Sándor is diákjai voltak a pápai kollégiumnak. A Főiskola pecsétje egy elterebélyesedő fát ábrázol, gondolom bibliai alapon; a mustármag is fává nő. (Máté 13:31-32.). A Főiskolához tartozott a gimnázium, teológia, tanítóképző, melyet még előbb átadtak az államnak és a tanítónő képző. A második világháború után az iskolát átvette az állam. A teológiát megszűntették. Ez lett a sorsa ennek a nagymúltú iskolának, mely annyi jeles embert nevelt a hazának. Makár János Fúj a hideg északi szél Fúj a hideg, északi szél, Itt, a kopár tájak felett, S kékre marja a magasban Felhős, borús magyar eget... Fúj a hideg, északi szél, Sírnak-rínak a faágak, Fölöttük a kóbor varjak Keseregve messze szállnak... Fúj a hideg, északi szél... Rab magyarok sóhajtása Tán e vészes, vad fergeteg, Mely a rabság láncát rázza... ?! Vitéz Ferenc JÉZUS PANASZA “Ti Mesternek hívtok -— és nem kérdeztek engem... Útnak neveztek — és nem jártok rajtam... Világosságnak hívtok — és nem néztek reám... Életnek neveztek — és nem kerestek engem... Bölcsnek hívtok — és nem követtek engem... Hatalmasnak neveztek — és nem kértek engem... írgalmasnak hívtok — és nem bíztok bennem... Igazságnak neveztek — és nem féltek tőlem... ... Ha egyszer örökre elvesztek — ne okozzatok engem... (A lübecki Krisztus szobor felirata) Bőd Péter A magyar református egyháztörténet és irodalomtörténet kimagasló férfia, Bőd Péter, 200 esztendővel ezelőtt halt meg, 1769. március 3-án. Bőd Péter Felső Csernáton nevű községben, Háromszék megyében, 1712. február 22-én született. Iskoláit szülőhelyén kezdte és Nagyenyeden végezte sok nélkülözés mellett nagy szorgalommal. Kollégiumi tanulmányai végeztével, 1740-ben a hollandiai Leydeni Egyetemre került, ahol három évet töltött. Ennek az egyetemnek a rektora, Schultens Albert mondotta felőle, hogy ő “aki tőlünk legszebb remények közt távozik — tudományával és életével világítani fog s az egyház és tudós világ díszét növelendi.” 1743-ban tért vissza Erdélybe. Hévizén Bethlen Kata grófnő udvari papja lett, majd 1749-től haláláig Magyarigen volt lelkipásztor. Művei száma 56, melyekből csak 20 van kinyomtatva. Irodalomtörténeti fő műve a Magyar Athenas, mely 1766-ban jelent meg Nagyszebenben. Az osztrák hatóság nyomban lefoglalta. A Magyar Athenas irodalom- történet, melyben 485 író életrajzát és műveit közli. Egyháztörténeti fő műve História Hungarorum Ecclesiastica — a Magyar Református Egyház Története három kötetben latin nyelven. Nevezetes még a Szent írás értelmére vezérlő magyar Lexikon című munkája. Mi, magyar reformátusok lekötelezve érezzük magunkat Bőd Péter emlékének. Hisszük, eljön az idő, amikor a hazai egyház kinyomathatja Bőd Péter összes műveit, az egyház és a nemzet eme gazdag, nagyobbára még érintetlen tudományos és lelki tárházát. Élete és műve bizonyság arra, hogy aki szereti nemzetét és egyházát, mostoha időkben is tud tenni érte valamit! Vitéz Ferenc 2a>2!5í5í2í2í2!2E2B2jÉ2E2E2iBQf2!2!!2e2E2!2í2Z2í2í2E2E2f2?2!3QQÍ2f2í2!2!2QE2 XVI-IK VIRÁGVASÁRNAPI KONFERENCIA férfiak, nők és ifjak részére angol és magyar nyelven Rendezi: A UNITED CHURCH OF CHRIST KÁLVIN EGYHÁZKERÜLETÉNEK KELETI EGYHÁZMEGYÉJE 1969. MÁRCIUS 30-ÁN, VIRÁGVASÁRNAP a Kálvin János Magyar Református Egyházban 493 Amboy Ave., Perth Amboy, N. J. 08861 Telefon: (201) 826-3513 A konferencia magyar témája: "MIÉRT LEGYEK HÜ ISTENHEZ ÉS EGYHÁZAMHOZ?" Előadó: Egry László, woodbridgei lelkipásztor
