Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1969-12-01 / 12. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Magyar reformátusok Jugoszláviában Boldogtalan sorsa siralmas éltemnek, Árad napról-napra gyötrelme szívemnek, Nem virrad fel soha víg napja éltemnek — így lesz, látom, vége az én életemnek! Szerencsétlen voltom holtomig siratom, Míg gyászt, melyet visel szívem, ha fontolom, Egész életemet, hogyha meggondolom; Nem egyébb csak sírás, bánatos búhalom. Kuruc kesergő Trianonban Magyarországból az újonnan létesült Jugoszláviához kapcsoltak 63 ezer négyzet km-t 4,122,000 lakossal, akik közül szerb kb. 1 millió, horvát 1,727,000, nem szerb és nem horvát 1,366,000, ebből magyar kb. háromnegyed millió. Jelenleg kb. 600,000 magyar van Jugoszláviában. A Délvidékről tudnunk kell, hogy a török kiűzetése után a Habsburg királyok főcélja az volt, hogy németekkel és délszlávokkal telepítsék be ezt a vidéket, hogy hazánkat gyengítsék. Magyar csak akkor kaphatta vissza földjét, ha tulajdonjogát iratokkal tudta igazolni. Így történt, hogy a honfoglalástól kezdve magyar vidék a török kiűzése után vegyes nemzetiségű lett, azonban kormányzatában és kultúrájában magyar maradt. Az első világháború után sok magyar menekült el a szerb elnyomás alól. A második világháború után még több menekült sok ezer vesztette el életét a szerb üldözés alatt. A délvidéki reformátusok száma a két háború között így alakult: magyar 50,391, német 14,224, horvát 593, cseh 543, összesen 65,751. Természetesen, szinte minden egyháznak volt elemi iskolája. A második világháború után, egy 1954-ben kiadott jelentés szerint, a református egyház tagjainak száma a következő: magyar 34,000, horvát 400, cseh-szlovák 400, német 200, összsen 35,000. Ezeket a számokat látva, kérdezi a keresztyén emher, és kérdezhetné az Egyesült Nemzetek fóruma, hogy hová tette Jugoszlávia a többi magyar és nem magyar reformátust? 1954-ben a délvidéki reformátusok egy egyházkerületet alkottak 5 egyházmegyében 73 gyülekezettel, melyet 27 lelkipásztor, 2 segédlelkész és 5 diakónus gondozott. A kormányzat, mint másutt is a vasfüggöny mögött, elvette az egyház iskoláit. Középiskolája és főiskolája nem volt az egyháznak a Délvidéken. Azon a földön, amelyikhez fűződnek a magyar bibliafordítás kezdetei, amelyik a magyar reformáció egyik bölcsője volt, s amelyik adta amerikai magyar reform álusságunknak az első lelkészt ■—- Ács Gedeont -—, lassú kihalásra van ítélve egyházunk, mint másutt is a hazai földön. A török megszállás alatt a reformációban kelt új erőre nemzetünk, hisszük, hogy Isten most sem hagy el bennünket, hanem megőrzi és megépíti küzdő-könyörgő egyházunk és népünk. Magyar reformátusok a nyugati végeken (Ausztria, Burgenland) Mennybéli nagy Isten, Hozzád kiáltunk Keseredett szívvel Hozzád folyamodunk, — Mert veszedelmünkben nincs hová fognunk. Könyörülj már rajtunk, kérünk, Üristen, Mert megemészt münköt az veszedelem; Tekints reánk azért s légy segedelem! Kuruc kesergő Trianonban Magyarországból Ausztriához csatoltak 4,000 négyzet km-t 232,000 német és 126,000 nem német lakossal. Jelenleg az összes ausztriai magyarok száma kb. 50,000, akik egy ötödé református. Trianonban minden szomszéd kapott Magyarországból, nem kivétel Ausztria sem. 400 esztendőn át gyarmata volt az ország, Trianonban ő is zsákmányra jött, jóllehet, még ha felajánlották volna is neki ezt a területet, nem lett volna szabad elfogadnia! Ausztriában, a Magyarországtól elcsatolt részen egy magyar református gyülekezet van. Ezenfelül a második világháború és az 1956-os szabadságharc után nagyon sok helyen volt magyar református gyülekezet és lelkigondozás. Jelenleg a régi Ausztria területén két magyar református gyülekezet van és több lelkigondozó szolgálat. A téli Magyarország Magyar síkon nagy iramban át Ha nyargal a gőzös velem Havas, nagy téli éjjelen, Alusznak a tanyák. Olyan fehér és árva a sík, Fölötte álom-éneket Dúdolnak a hideg szelek. Vájjon mit álmodik? Álmodik-e, álma még maradt? Én most Karácsonyra megyek, Régi, vén, falusi gyerek, De lelkem hó alatt. S ahogy futok síkon, felen át, Úgy érzem, halottak vagyunk És álom nélkül álmodunk Én s a magyar tanyák. Ady Endre Csitulj szívem Csitulj szívem, Ne ostromold a lehetetlenséget, Ezt a száztornyos, ezerbástyás várat, Csitulj szívem, Az öklöm véres és a karom fáradt. Körül nagy béke, szilveszteri táj, Ünneplő rengeteg. A jó Isten ma erdőt látogat, És az eloltott gyertyalángokat Száz karácsonyfán gyújtja újra meg. Reményik Sándor
