Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)
1963-04-01 / 4. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA HUNGARIAN ORGAN OF THE UNITED CHURCH OF CHRIST Published monthly, except June-July and August- September, when bi-monthly, for the United Church of Christ by the Division of Publication of the Board for Homeland Ministries. Second-class postage paid at Oberlin, Ohio, and at additional mailing office. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 25 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be affected eight weeks after receipt of both old and new addresses. Send all correspondence and subscriptions to: Dr. László Harangi, Editor 65 North Pleasant Street Oberlin, Ohio Telephone: 775-7733 Dr. Bütösi János: A FELTÁMADÁS TANÚI “Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.” (Ap. Csel. 2:32.) Jóval husvét után történt. Vasárnap. A száműzetés szigetén, Pathmóson. Az ősz apostol bizonyára életének furcsaságain merengett (Jel. 1:9), amikor a háta megett megszólalt egy nagy szó. Olyan volt, mint éles trombitaharsogás: “Én vagyok az Alfa és az Ómega, az Első és Utolsó; ird meg, amit látsz az Isten hét gyülekezetének! . . .” János nem tudta, ki szól; háttal volt a szónak. Megfordult tehát. És ime: a hét aranygyertyatartó között látott Valakit, hasonlót az Ember Fiához . . . Egy pillantás elég volt arra, hogy mint holt essen lábaihoz. És ekkor, jobb kezét reá vetve, ismét megzendült a szó: “Ne félj: én vagyok az Első és az Utolsó, és az Elő, pedig ha1 ott voltam, és imé élek örökkön örökké. Ámen. És nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.” (Jel. 1:17-18.) Ez az igazi husvét! Személyes megtapasztalása annak, hogy feltámadott az Ur bizonnyal. A husvét igazi tartalma nem a természet megújulása, nem egy eszme diadala, még csak nem is emlékezés Jézus feltámadására, hanem földre- roskasztó megtapasztalása annak, hogy Ő él, a hátunk megett van, s beszéde van hozzánk! Mi megüresitjük, sőt meghamisítjuk a husvét titkát, ha ennek az örvével nemzeti feltámadásról, az “igazság” diadaláról vagy a lélek halhatatlanságáról gagyogunk a helvett, hogv Péterrel együtt tanúbizonyságot tennénk a feltámadott Jézusról. (Acs. 2:32.) A husvét üzenete kötve van a Krisztus személyéhez, mint ahogy Ő Maga mondotta: “ÉN vagyok a feltámadás és az élet.” (Ján. 11:25.) A husvét tehát nem egv személytelen fogalom, hanem személyek találkozása: egy megfeszített és eltemetett Jézus szemesülése a bűn és halál rabságában vergődő emberrel. Emlékezz csak! Vájjon nem ez volt a husvét ja Máriának?! Először sir; aztán kérdez füt, fát; majd kertésztől az angyalokig próbál a “titok” nyitjára jutni. Mind hiába! Mig egyszerre személyessé válik minden: “Mária” — mondja Valaki a háta megett, s amikor az asszony megfordul egész lénye beleremeg a valóságba: “Rabboni — Mester!” És az Ur megbízza őt is egy üzenet átadásával. (Ján. 20:17-18.) Vagy beszéljünk Péterről? Sötét aggodalmai nem szűnnek meg Mária szavára; kegyetlen lelkiismeretfurdalásait nem oszlatja el az üres sir; s hiába hallja másodkézből a neki szóló, személyes üzenetet (Márk 16:7), ez nem elég a szolgálatra! Hanem amikor a háta megett a tó parton feltűnik az Ur Maga és később megkérdi tőle: “Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem?” — egyszerre ködbe foszlik minden s csak egy SZÓ határoz: “Legeltesd az én juhaimat!” Többé soha senki és semmi ezt a tényt meg nem változtathatja; ezért vallja oly bátran az első pünkösdkor: “Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk!” Ez hát a husvét nagy üzenete: Ne keressétek holtak között az élőt. Jézus feltámadott: a hátad megett van; fordulj meg, hogy szemtől szembe mondhassa el üzenetét. Mit mond most, 1963 husvétján az elő Krisztus nekünk? Minden bizonnyal azt, amit mindig mondott, mig élt; amit ismételt, mikor a sírból kikelt; amit sok vizek zúgásaként