Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)
1963-02-01 / 2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 23 KÖNYVESPOLC (Áthozat a 20-ik oldalról) és a zsarnoknak kettőségét. Kristálytiszta mondatok, kristálytiszta indokolás. Minden alak élő, igazi jmber. Nem római régiségtant kapunk ebben a könyvben, hanem egy nagy költő által irt lélekrajzot történelmi miliőben. A könyv legszebb oldalai Seneca utolsó szavai, az a csodálatosan bölcs, formás beszéd, amelyet az agg Seneca, megöletése előtt, mintegy a földi élet szépségének, céljának, tapasztalatainak összefoglalásául mond. A világirodalomban alig akad az idegbeteg császár-költőről, a néroi lélekről mélyebben, szebben megirt mü, mint Kosztolányi könyve. (Sz. V.) A “Néró, a véres költő” (Thomas Mann előszavával) angol fordításban is megjelent évekkel ezelőtt. Sok helyen megtalálható Amerika nyilvános könyvtáraiban. A hosszú téli estéket forditsuk önképzésre. Kosztolányi könyve egyaránt épitő és szórakoztató. Olvassuk el és hivjuk fel reá angolul beszélő rokonaink és ismerőseink figyelmét is. A rágalmazó az ördög fujlaiója, amellyel a civalkodás füzét éleszti. Ezek közöli a legveszedelmesebbek azok, akik titokban szítják a tüzet. KÖNYVDISZITÉS . . . (Áthozat a 20-ik oldalról) A betüöntés és könyvnyomtatás találmánya feltartóztathatatlanul tért hódit és uj irányba tereli a könyvművészet fejlődését. A fényűzően rajzolt, gyakran csattokkal, gyöngyökkel, drágakövekkel diszitett kézírásos kódexek lassan átadják helyüket a sokkal praktikusabb nyomtatott könyvnek. Száz- százhusz év múlva, akkor szorulnak ki igazán a kódexek a könyvművészet területéről, amikor a nagyformáju könyvek helyét a kisalaku kiadások foglalták el. Aldus Manutius, a 16-ik századeleji nagy velencei nyomtatómester volt az, aki a könyvkiadást szinte forradalmasította könnyen kezelhető, fáradság és támaszpolc nélkül olvasható kiadványaival. 1501-ben megjelent Vergilius-kiadása volt az első oktáv alakú könyv a világon. Ez az a méret, amely ma is a legelterjedtebb. Aldus Manutius kiadványairól Lorizi a következőket irta Zwinglinek, a svájci reformátornak: “A legtöbben nem is ismerik a tartalmát és mégis megveszik.” Ennél tömörebben kifejezni nem lehet az újszerű könyv tömeghatását. Persze a könyvek hatása nem csak kizárólag a szokatlan és kényelmes alakban rejlett. A szépmetszésü, egyöntetű betűk, az ízléses beosztás, tervezés és a hibátlan szöveghordozás egyaránt hozzájárult népszerűségéhez. Akkoriban a könyvnyomtató műhelyek még a szó eredeti értelmében vett műhelyek voltak: müvek alkotóhelyei, ahol együtt dolgozott a szöveggondozó tudós, a könyvdiszitő művész és a nyomtatómester, hogy a prés alól kikerülő nyomtatvány minél jobb és szebb legyen. Miksa, a könyvbarát német-római császár például nem kisebb művészt foglalkoztatott udvari nyomdájában, mint Albrech Dürert, a reneszánsz nagy festőművészét és grafikusát. Dürer 1525-ben könyvet is irt a mértani szerkesztésről, amelyik könyv a betürajzolók és a kőfaragók tankönyve mind a mai napig. MŰVÉSZET ÉS ERKÖLCS A művészet önmagának célja. Ez elvet követték ösztönszerüen vagy öntudatosan a legnagyobb költők, ez elvet állapították meg, mint a széptudomány kiinduló pontját a legkiválóbb bölcselők. Ez kétségtelen és helyes is, de nem helyes és elvetendő az, amit belőle némely költők és kritikusok levonni igyekeznek. A költészet önmagának célja, tehát semmi köze az erkölccsel, sőt az eszme igazsága, a rajz szabatossága s a költői hatás teljessége kedvéért nem tartozik tekintettel lenni se az erkölcsi fogalmakra, se az erkölcsi érzületre. íme a téves következtetés, a félszeg magyarázat, amelyen éppen úgy meg kell botránkozni a moralistának, mint az esztétikusnak. Hogyan? A költészetnek semmi köze az erkölccsel, a költészetnek, amelynek — minden művészetek között — leginkább tárgya az erkölcsi ember? A lírai költő nagyrészt nem azon eszméket és érzelmeket zengi-e, amelyek az embernek Istenhez, államhoz, társadalomhoz, s legközelebbi embertársaihoz való viszonyából származnak? Az elbeszélő és drámai költészet nem azon összeütközéseket és bonyodalmakat rajzolja-e, amelyeken a világrend kényszerűsége uralkodik, s melybe be vannak foglalva a szoros értelembe vett erkölcsi törvények is? Hogyan fogja a költő mindezt megvilógitani, ha az erkölcsiség iránt teljes közönnyel viseltetik? A költészet hatását veszti, ha nincs összhangon az emberiség erkölcsi közérzületével, s e tekintetben a művészeti és erkölcsi szempont telejesen összeolvad. (Gyulai Pál.) pnnnnrinnnnnnmnr^^ ° SZERKESZTŐSÉGÜNKBEN KAPHATÓ: ! Családi Magyar Biblia, nagybetűs........$5.00 Magyar Biblia, kisbetűs..........................$2.50 Szikszay Imakönyv, nagybetűs..............$3.25 Harangi Lászlóné: Csendes Csodák.....$1.00 Biblia versek, kis füzet.............................10-ßJUL8JlJLOJlJLSlJUUUlJlJL!lJUUUUUULSUUUL!UlJLSUlJLSL8JL,
