Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)
1963-02-01 / 2. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 21 A Reformátusok Lapja múlt év októberi számának Színes Szőttes részében egy rövid ismertető cikk látott napvilágot Ruttkay Rezső tanár tollából a nem régen azelőtt megjelent SZEMLE nevű folyóirattal kapcsolatban. “Uj, friss erő jelentkezik az emigráció porondján”, adta hírül mindjárt az első mondat, a továbbiak pedig tudatták, hogy a SZEMLE főszerkesztője Dr. Kosztya Sándor; kiadója a Magyar Tanárok Munkaközössége (1155-A Dundas Street, W. Toronto, Ontario); megjelenik minden hó elsején és az évi előfizetési dij $10.00. Félévvel a kanadai SZEMLE megjelenése után most egy újabb irodalmi-müvészeti-tudományos magyar lap jelent meg, ezúttal Amerikában. Neve: AMERIKAI MAGYAR SZEMLE, Az Amerikai Magyar írók Munkaközösségének a folyóirata. Szerkesztője és kiadója Könnyű László (7421 Rupert Ave., St. Louis 17, Mo.); megjelenik negyedévenként; évi előfizetése $5.00, egy szám ára $1.25. A két Szemle életrekeltése nem kis teljesítmény, örömmel kell elkönyvelnünk. Egyrészt a magyar emigráció szellemi jövőjének biztató jeleit láthatjuk bennük, másrészt pedig bizonyítékul szolgálnak: bemutatják, hogy a második világháború óta az Atlanti Óceán innenső felére került kisebb és nagyobb magyar csoportok igyekezete, tehetsége és áldozat- vállalása mennyiben és milyen szempontból jelent különösen friss vérkeringést az itteni magyar-világ életében. Mind a két folyóirat keresztyén szellemű és mind a kettőnek altruisztikus a jellege. Az ötvenes évek elején kihalt nívós folyóirat, az UJ MAGYAR ÚT óta ennek a két Szemlének a megjelenéséig nem volt hasonló természetű, magával önállóan rendelkező komoly kulturtermék anyanyelvűnkön a hazai határokon kívül élő magasabb igényű magyarok számára. Az UJ MAGYAR ÚT volt, jelenleg pedig (vallomásaik szerint) a két Szemle az a kimondottan csak tudományos és irodalmi célokat szolgáló lap, mely szellemi függetlenségének megőrizése érdekében egyedül az előfizetők és az áldozatkész kisemberek, önkéntes magyarok filléreiből tartotta és tartja fenn magát. Miben különbözik a két lap? NÉGER SPIRITUÁLÉ Felkél a hold, csillag kigyul. Már elpihen a lesi. Holdfényben sétálok, csillagfényben járok. Hadd pihenjen a lesi. Temelőbe megyek, lemelőn álmegyek. Hadd pihenjen a lesi. A sírba fekszem s kinyújtom kél karom. Pihenjen a lesi. A Biró elé megyek az éjnek éjjelén. Majd, ha elpihen a lesi. És lelkem a lelkeddel még találkozni fog. Majd ha elpihen a lesi. Ruttkay Rezső októberi cikkének értelmében a kanadai SZEMLE szellemi célkitűzése: “Felvenni a küzdelmet a nemzeti öntudatában halványuló emigráció ébresztgetésében és megmentésében a tudomány, irodalom és a művészet eszközeivel.” Vagyis, a SZEMLE a külföldön élő magyarság érdekében a fáklyahordozó nehéz szerepét vállalja. A nemzeti öntudat mélyítésére és az anyanyelvűnk megőrzésére irányuló célkitűzés gondolata az AMERIKAI MAGYAR SZEMLÉ-nél inkább közvetve, a tárgy természetéből kifolyólag várható hatások őszinte reményében jelentkezik. Könnyű László szerkesztő érthetően vázolja elénk beköszöntőjében az Amerikai írók Munkaközössége legfőbb elgondolását, mely szerint “békesség politikát” kívánnak űzni lapjaikon. “Nincs mögöttünk sem párt, sem pénz, csak egy kis sereg buzgó lelkesedése. Hisszük, hogy a Gondviselésnek terve van a hazájukból különböző címeken kizárt amerikai Józsefekkel s ezért biztosította az anyagi boldogulásuk feltételeit.” Könnyű László a József-szimbólumot nyilvánvalóan átvitt értelemben használja. Arra utal, hogy az Amerikai írók Munkaközössége olyan módon igyekszik hazánkat segíteni, hogy feladatául tűzi ki felhívni az angolul beszélők figyelmét is érdekeinkre. Célja: “a magyarságot Amerika egyik legszimpatikusabb nemzetiségévé tenni” kultúránknak világnyelven való terjesztése által. Az AMERIKAI MAGYAR SZEMLE 48 oldalon jelenik meg, fele részben magyar, fele részben angol nyelven. Az első szám angol részében prózai fordításokat hoz Prohászka Ottokártól, Flórián Tibortól, Pozsonyi Antaltól; versfordításokat a következő költőktől: Ignotus, József Attila, Könnyű László, Mécs László, Ady Endre és Koosa Antal, valamint Casey Casebolt amerikai költőnőtől. A magyarnyelvű részben prózával szerepel: Könnyű László, Kecskeméti Erzsi, Wass Albert és Ruby Erzsébet; költeményekkel: Ady Endre, Baja Mihály, Csighy Sándor, Bernáth Béla és Hegedűs József; Pasternák orosz, Guenther és Boggs amerikai költők magyar fordításban. A prózai Írások közt található: tárca, tanulmány, könyvszemle és regényrészlet. Az AMERIKAI MAGYAR SZEMLE első száma mind a két nyelven rövid, változatos olvasmányokat, mintegy Ízelítőket közöl a magyar kultúra kincsesházából. Ez egyrészt arra enged következtetni, hogy a lap sokfajta ízlést kíván kielégíteni, másrészt pedig a szerkesztőnek arra az elgondolására, hogy a ma már divatossá vált és bizonyos szempontokból hasznosnak mondott u. n. “digest” formában felkínált anyag vonzóereje esetleg nagyobb olvasóközönséget szerezhet, ami által a magyarság “szimpatikussá” tétele hamarabb és szélesebb körökben lesz megvalósítható. A Kanadában megjelenő SZEMLE valamivel nagyobb méretű és 64 oldalas. Kizárólag magyar nyelven íródik az “átfogóbb ismeret-igényekkel” rendelkező magyarok “tudományszomjának a kielégítésére”. Az eddigi számokban több nívós, többé- kevésbbé hosszabb tanulmány, valamint számos novella, vers, kritika és hir jelent meg a tartalom komolyságának megfelelő igényes külső formában és összeállításban. Mind a két Szemlét idealista lelkületű tanárok és Írók szerkesztik. Mind a két lap számára életkérdést jelent az előfizetők tábora. Azonban fordítva T BETŰKKEL A VÁRTÁN
