Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)
1963-06-01 / 6. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 9 A TOVÁBBTANULÓ LELKIPÁSZTOR II. RÉSZ Múlt számunkban részletesen közöltük Szabó László lelkipásztornak a magyarországi “Református Egyháziban megjelent cikkét a továbbtanuló lelkipásztorokról. E bezáró közleményben a cikkíró azzal foglalkozik, hogy hogyan maradhat meg a lelkipásztor teológusnak? Az egyház valóságában Teológusok csak az egyház valóságában lehetünk. Az egyház időben és térben él. Ez bizonyos fokig meghatározza útját és mondanivalóját. Ahogy Barth Dogmatikájára rányomja bélyegét, hogy szerzője Svájcban él és a XX. század középső éveiben ir, úgy a mi egyházunk magatartását is jellemzi, hogy igyekezett komolyan felmérni helyzetét és szolgálatának lehetőségeit az uj viszonyok között. A mondanivaló ma is az a Krisztus, aki tegnap és ma és örökké ugyanaz, de gyökeresen más körülmények között él a gyülekezet, amelynek az igét hirdetjük. Röviden igy fogom meg a kérdést: a szolgai formát hangsúlyozó egyház valóságában élünk. Az a bibliai felismerés, hogy az egyház Urához hasonlóan ebben a világban szolgai formát hord, az egész világ- keresztyénségben kezd tért hóditani. Aki ma az egyházban teológus módra akar szolgálni, annak ezt a szolgai formát nagyon komolyan kell vennie. Abban az értelemben is például, hogy a lelkipásztor már nem első ember a faluban, hanem esetleg az utolsó. De helyét örömmel vállalja, mert Valaki szépen szólt egyszer az utolsó hely dicsőségéről. Aki komolyan számol azzal, hogy már nem a régi egyházi képletben élünk, tapasztalni fogja, hogy milyen sok könyv elavult! Nemcsak a bibliafordításokra érvényes, hogy húsz év alatt elavulnak, de a teológiai könyvekre és rendszerekre is. Nekünk a magunk helyzetében sok mindent újra át kell gondolnunk és a múltban esetleg hiába keresünk analógiát. Ez arra is int bennünket, hogy teológiai elmélyülésünk közben ne könyvekhez, hanem Isten élő igéjéhez kössük lelkiismeretünket és engedjük magunkat vezettetni a Szentlélek által. Önmegtagadással Ha a lelkipásztor meg akar maradni teológusnak, akkor gyakorolnia kell az önmegtagadás krisztusi leckéjét. Meg kell tagadnunk természetünk restségét. Nincs lelkipásztor, akit meg ne környékezne a lustaság ördöge. Éppen azért, mert munkánk nem áll olyan szigorú emberi felügyelet alatt, mint más embertársainké, könnyen erőt vehet rajtunk a Sátán, így áll előttünk az a lelkésztipus, aki már régen eltunyult és akinek szellemi távlata egybeesik faluja vagy megyéje határával. Aki teológus szeretne maradni, meg kell küzdenie a csüggedezéssel is, a szent szolgálat e másik nagy ellenségével. A lelkipásztor gyakran magányos lény. Sokszor presbitériuma sincs mellette. Amikor látja munkája eredménytelenségét, a kiürült vagy kiürülő templomokat, könnyen megtörténhet, hogy átadja magát a reménytelenségnek. Ismerünk fiatal lelkészeket, akik szép reménységgel indultak neki, aztán 2-3 év alatt letörtek. Önmegtagadás kell ahhoz, hogy reménység ellenére reménykedve higgyük: a mi munkánk nem hiábavaló az Urban. Mégis van értelme annak, hogy képezzük magunkat, imádkozzunk és néhány templomos egyháztagért is lelkiismeretesen készüljünk az igehirdetésre. A baranyai lelkipásztor megtanulja a nehéz leckét, hogy 15-20 embernek is érdemes igét hirdetni. Meg kell küzdeni a napi gondokkal is. A falusi paróchia már régen nem az idilli csend hajléka. Magam is évekig voltam falusi lelki- pásztor, tudom, mennyi időt felemészt a gazdasági munka, az állattartás és a kiskert, amelyik néha nem is olyan kicsi. A szűk helyi javadalom, az egyre növekvő család, a házi munka és a mindennapi élet sokféle terhe annyira lekötheti a lelkipásztort, hogy szinte mozdulni sem tud, nem jut ideje egy kis csendességre, elmélyedésre. Mégis ha valaki komolyan veszi az önmegtagadást, jó időbeosztással kiszakíthat magának naponta egy-egy órát. Gyakorolnunk kell magunkat a helyes időbeosztás nem kis művészetében is. Nagy akadályt jelenthet a nyelvtudás hiánya. Aki a gyülekezetben is szeretne teológus maradni, hamarosan tapasztalja, hogy r--------------------------------------------------------------n A REFORMÁTUSOK LAPJA példányai a következő könyvtárakban találhatók: Lancaster Theological Seminary; Bethlen Otthon, Ligonier, Pa.; Princeton Theological Seminary; Carnegie Library, Oberlin, Ohio; Library of Congress, Washington, D. C. v----------------------------------------------------------------------------------
