Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)
1963-06-01 / 6. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA muel I-II. könyvének magyarázatát adja s az Ótestamentum Krisztusképét. Nachfolge, 1937 (Követés — The Cost of Discipleship), egyik legjelentősebb munkája, melyben a Hegyi beszéd alapján Krisztus követésének a fontosságát fejtegeti. Versuchung (Kisértés — Temptation), melyet 1937-ben irt, de csak 1953-ban került kiadásra. A Bibliában kétféle kisértésről van szó: Ádám megkisértése és Krisztus meg- kisértése. Az elsőben az ember bukik el, a másodikban a Sátán. Geneinsames Leben, 1939 (Közösségi élet — Life Together). Benne a keresztyén közösségi élet fontosságát hangsúlyozza. A könyv a Theologische Existenzheute könyvsorozatban jelent meg és számos kiadást ért el. Das Gebetbuch der Bibel: Eine Einführung in die Psalmen, 1940 (A Bibliában levő imakönyv: a Zsoltárokhoz való bevezetés — The Prayer Book of the Bible: An Introduction to the Psalms). Magunktól nem tudunk imádkozni, hanem azt tanulni kell. A gyermek atyjától tanul meg beszélni, mi pedig Istentől tanulunk meg imádkozni, Isten szavaival, ahogy az a zsoltárokban van. Ethik (Etika — Ethics), melyet a háború előtt megkezdett s kéziratban maradt meg 3 helyen a háború végéig. Befejezetlen mü, melyben az egyén és az állam Istenhez való viszonyát tárgyalja, valamint az egyház és a világ viszonyát. Widerstand und Ergebung (Ellenállás és megadás — Resistance and Surrender, a könyv amerikai címe: Prisoner for God), levelek, melyeket a börtönből irt különböző cimekre s Eberhard Bethge adott ki 1951-ben. Benne foglalkozik a keresztyénség lényegével, az embernek Istenhez való viszonynával, az egyházzal, a váltság lényegével. Teológiájának lényeges pontjai A bonhoefferi teológia első lényeges tanítása az, hogy a teológia nem az emberi gondolkodásból, nem a történelemből, hanem magából és egyedül Isten igéjéből, a Szent- irásból születhetik és táplálkozhatik. Ez az első megállapítás vezet el teológiáiénak abszolút krisztocentrikus voltához. A keresztvén teológia krisztusteológia, mégpedig ugv, hogy a földön járt, a megfeszített és a feltámadott Krisztus hármas egysége egyformán fontos. Krisztus nemcsak az időben adatott, hanem a térben is és ennek valósága a földön a szentek közössége, az Anvaszentegvház. Az ember igazi voltát a közösségben éli s ennek területe az egyház. Bonhoeffer teológiáját igy harmadszor az egvház valóságának a hangsúlyozása jellemzi. Krisztus Szent Leikével három irányban működik az Anyaszentegyházban: mint sokoldalú lélek (Geistvielheit) az egvént külön-külön szólitia meg a közösségen belül; mint társas Lélek (Geistgemeinschaft) kapcsolatot teremt a hit és szeretet által az egyház egyes tagjai között. így jön létre a Sanctorum Communio, az elhívott szentek közössége. A Lélek harmadik munkája az egyesitő Lélek (Geisten- heit), amikor az egyház, mint kollektiv személy Krisztust jelenti. Az egyházi életnek nagy veszélye, ha az olcsó kegyelmet hirdeti, vagyis a bűnök bocsánatát megtérés nélkül, keresztel az egyházfegyelem gyakorlása nélkül, osztja az Ur vacsoráját bünvallás nélkül, hirdeti a kegyelmet kereszthordozásra való hivatkozás nélkül. Ezzel szemben az áron vett kegyelem az, melyet keresni kell, melyért zörgetni kell, melyért érdemes a hálót otthagyni, melyért oda kell adni életünket, áron vett kegyelem, mert Isten Fiával fizetett érte. Ami Bonhoeffer teológiáját oly vonzóvá teszi a mai teológusok előtt, annak gyakorlati jelentősége a mindennapi életben. Isten kijelentése valóságot jelent. Ahogy Krisztus megjelent konkrét testi formában, ez a kijelentés ma is konkrét folytatódik az egyház életében. Krisztust a mai modern életben kell követni, mely árat követel. Az egyház és a világ nem két különálló egység, mely egymás ellen hadakozik. Az egyház csak annyiban különbözik a világtól, hogy bizonyságot tesz arról a valóságról, hogy Isten az embert elfogadta. Olyan valóság ez, mely az egész világ tulajdona, nemcsak az egyházé. Végül hirdette, hogy az egyház Krisztustól vett üzenetét ne teológiai formulákba csomagolja bele, ne használjon olyan nyelvet a bizonyságtevésben, melyet az egyszerű ember nem ért meg, ne húzódjon a templom falai közé, ne vegye másodkézből azt, amit maga kaphat, hogy továbbadjon. A keresztyén hivő- nek a világban kell élnie. Ez a meggyőződése vezette őt a politika talajára, hol ennek a meggyőződésnek mártírja lett. Anélkül, hogy Bonhoefferre hatással lett volna bármelyik jelenkori teológus, érdekes, hogy biblicizmusával és krisztocentrizmusával Barihoz áll közel, etikai gondolataival Brunner- hez, gyakorlati teológiája Bultmannal áll egy síkon, szocio-politikai nézetei pedig Niebuhr tanításaival esnek egybe. — Talán ez is a magyarázata annak, hogy a lelkészi pályára készülő ifjú teológusok között ma ő a legolvasottabb. Dr. Harangi László
