Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-02-01 / 2. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA EMLEKADOMANYOKAT KÉRÜNK OLVASÓINKTÓL A LELKÉSZKÉPZŐ INTÉZETEK JAVÁRA KÖSZÖNETTEL NYUGTÁZZUK a következő beérkezett emlékadományokat: 1961 december 7-én érkezett adományok Baranchi Tamáska Endre (Pittsburgh, Pa.) hősi halált halt Dr. B. Tamáska Dénes zászlós unokaöccse emlékére. Capt. and Mrs. E. E. Kiss (Cleveland, O.), $2.00. Hory József (Cleveland, Ohio) egyházunk .lövőjére, $2.00. Gaydos Jánosné (Youngstown, O.), $2.00. Gyüre Miklós (Munhall, Pa.), $2.00. EGY DOLLÁRT ADTAK: özv. Bódi Jánosné (Cleveland, Chio), özv. Heredovszky Kálmánné (Columbus, Chio) Nt. Hankó Gyula és kedves neje emlékére, Mrs. Ida Keresztes (Amherst, O.), Tóth Ferenc (Youngstown, Ohio), Tóth János (Elyria, O.), Kcrka András (Elyria, O.), Mrs. Ma y Brevak (West Homestead, Pa.), Ferencz Károly (Cleveland, O.), Banyi Andrásné (Day- ton, O.), Szalánczy Emil (Elyria, O.). 1961 december 8-án érkezett adományok Vayda András (Warren, O.) Gernyeszegen régen elhalt szülők emlékére, $5.00. Madarász József és neje (Johnstown, Pa.), $5.00. Dorcs Jánosné (Toledo, O.), $2.50. özv. Csik Jánosné (McKeesport, Pa.), $2.00. Török Ferencné (Erie, Pa.) a szent ünnep emlékére, $2.00. özv. Zákány Istvánná (Columbus. O.) 1959 december 22-én meghalt férje és 1961 október 13-án repülőszerencsét1 enségben meghalt Albert fia és családja emlékére. EGY DOLLÁRT ADTAK: Balázs János (Fairport Harbor, O.), N. N. (Lorain O.) Nt. Csontos Béla emlékére, Miller Károly (Amherst, O.) 1961 ferbuár 2-án meghalt felesége emlékére, Lapos Ferencné (Elyria, O.), Marton János és neje (Painesville, O.), Heinzelmann Imre (Pittsburgh, Pa.), Iván Dániel (Lorain, O.) felesége emlékére, Kovács Jánosné (Homestead Park, Pa.) Nt. Harsányi Sándor lelkipásztor emlékére, Koma József (Pittsburgh, Pa.), Fazekas Sándor (Dayton, O.), Kara János (Lorain, O.), Dóka Sándor (Youngstown, O.), Molnár Miklós (Cleveland, O.), Szaniszló Ferencné (Orwell, O.). 1961 december 9-én érkezett adományok Gazda Bertalan (N. Royalton, O.) Héder- váry Bertalan alsókálosai tanitó emlékére, $5.00. Molnár Lajos (Cleveland, O.) a lancasteri teológiának, $5.00. (Folytatás a 18-ik oldalon) m P O STALÁOA--------------------------------------". . . Az "ünnepi legátus" szivet melengető gondolat. Különösen nekünk — öreg diákoknak, volt ünnepi legátusoknak — a kedves emlékeknek kincses ládáját nyitotta fel. Isten azért is adott emlékezést, hogy rózsák nyíljanak lelkűnkben még életünk decemberében is. Ilyen emlék az ünnepi legátusság . . (Dr. Újlaki Ferenc, Pompano Beach, Florida.) ★ ★ ★ ". . . Hivatalos körleveled sok régi emléket ébresztett bennem is. Bár ünnepi követ, legátus sohasem voltam, de annak idején még Alsóvadászon én is jártam kántálni s egy Ízben pedig Tiszaladányon én lettem a mentíikás, mert a pataki legátus mendur nélkül érkezett. Az általa átadott verset szorgalmasan tanultam s másnap már jártam is a ladányi sáros utcákat a harangozó fiával. Husvét lévén, nem csak pénzzel láttak el, hanem az ünnepi sonkákat is meg kellett kóstolnom s a “szalakárés” süteményektől is nyakig meg voltam rakva. No meg himestojásból is jutott. így emlékezetem szerint négyszer kellett Nagy- nénémék lakására visszatérni, hogy rakományaimat lerakjam. Két napig nem is volt étvágyam, de megérte, mert büszkén mentem vissza az ünnepek után Nyíregyházára s meséltem ott a gimnáziumban, hogy pataki mendikás voltam. Mindig szerettem volna pataki diák lenni, hisz Édesapámat, Nagybátyáimat beleértve, ha visszafelé lapoztam a pataki Matriculákban, vagy háromszáz éven keresztül nagyon sok Tamáska volt bejegyezve, hol mint: Togatus, vagy mint Juratus. Sőt ketten a famíliánkból még Széniori tisztséget is viseltek. Komáromi János pedig úgy a pataki diákhistoriák- ban, mint két regényében is emlegeti nagyerejü nagybátyámat, Tamáska Lőrincet, ki akkor már jogász volt Patakon. Ha Patakon jártam s most még háború után is megfordultam, úgy éreztem magamat, mintha állandóan valami szent, kegyhelyen járnék, mert az őseim szelleme lengte körül képzeletemet. Lélekben én is pataki diák voltam. Itt mellékelem csekély adományomat ezekkel a gondolatokkal, mert jól tudom, hogy nem az összeget kell tekinteni. A jókedvű adakozót szereti az Isten." (Baranchi Tamáska Endre, Pittsburgh, Pa.)
