Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-02-01 / 2. szám
22 REFORMÁTUSOK LAPJA Falak ékesitése helyett: tanítás. S amíg a katolikus országok vallásos festői “témájukat” nagyrészt felsőbb egyházi hivatalok döntései alapján készen kapták — tehát inkább a művészi kivitelezés volt feladatuk lényege — addig a református Rembrandt egyénileg választott témáit minden dogmától, hatástól mentesen vetítette képeiben a közönség elé, a Bibliában található szöveg útmutatása szerint. A reneszánsz művészetében a Szentirás Istene nem egyszer az Olimpusz pogány isteneire emlékeztetett. A Biblia történeteit mitológiával keverte a klasszikus kor, amelyben kifejlődött a reneszánsz és a vallásos művészet szintéziséből az Ellenreformáció uralkodó stílusa: a barokk. Rembrandt Harmensz van Rijn művészete élete második felében határozott állás- foglalás és védekezés volt a hivatalos és hivatásos szentképfestés, a bibliai igazságokat elhomályosító szimbólumok, kifejezésmódok ellen. Éppen úgy, ahogyan Dániel próféta Dárius király tilalma ellen történt térdreborulása és az oroszlánketrec borzalmainak vállalása tiltakozás volt a földi hatalmasságok kívánságainak Isten kívánsága elébe helyezése ellen. A Bibliát tüzetesen ismerő Rembrandt felfedezte, hogy kora divatos stílusa nem alkalmas Isten üzenetének élethü, tiszta tolmácsolására úgy, hogy az tanítássá válljék. Rembrandt volt az, aki — Emile Doumerque véleménye szerint — korának egyrészt tömegizlésével, másrészt túlzásba lendült puritánságával szembeszállva s vagyoni jólétének önként feladása árán a református hitet egészségesen átültette a művészet területére is. Azt érezhette, amit később Longfellow igy fogalmazott meg: “Azt akarni, amit Isten akar: az egyedüli tudomány, amelyik nyugodalmat ad.” S hogy Isten mit akar, Rembrandt megtalálta a Szentirás- ban. Hátatfordított a barokk kor eszmei céljának, amely az embernek, mint klasszikus ideálnak a dicsőítése volt, s minden ecsetvonásával vallotta: a szépség nem cél, hanem szolgálat kell, hogy legyen. Az igazság szolgálata. Ez a rembrandti nagy üzenet a mai ember számára is. Önálló, egyéni útra térésében a sok szenvedés, kivetettség sem állította meg. 175 festményének, 70 rézkarcának és 575 rajzának bibliai üzenetei úgy élnek előttünk, mint egy Istenbe kapaszkodó, mély hitü ember naplója, bizonyságtevése. Ha igaz az, hogy a művészet alkotásai szemüvegül szolgálnak számunkra, melynek segítségével jobban beláthatunk az élet mélységeibe és szépségeibe, akkor Rembrandt vallásos képei még ennél is többet nyújtanak. Nem szemüveget adnak, hanem megtanítanak látni. Nem emocionális és szentimentális érzéseit ültette az árnyalatok ezerfajta színösszetételeibe, hanem személyes hitét és a Szentirás üzenetét: elegyitetlenül. Próféta, pap, tanító volt, mint kortársai, Herbert és Milton Angliában. Napjainkban, jobban mint valaha, tömegesen jelennek meg a különböző pszichológiai, pedagógiai és társadalomtudományi könyvek. Pragmatista, orthodox, egzisztencialista és még ki tudná hány fajta módszerrel versenyeznek egymással korunk tanítói az emberi lélek és természet irányítása területén. Az erkölcsöt szorgalmazó moralisták szerepének jelentősége azonban csak annyi, mint a templomhoz épített előcsarnoké. Mert az erkölcs vallás nélkül olyan, mint a fa gyökér nélkül. Amig a vallás princípiumaiban, alapjában erkölcsös, addig a morál -egymagában csak vallásra emlékeztető viselkedés. Egyedül lélektannal és filozófiával senki sem fogja tudni megváltoztatni a mai szeretetlen világot se politikai, se gazdasági szempontból. Sokkal inkább olyan példaadó, bátor és hivő egyéniségekre, Dánielokra, Rembrandtokra és Dr. Vass Vincékre van szükségünk, akik Isten Igéje után keltenek szomjúságot a szivekben. Csak ebben lehet megújhodásunk. Péter Erzsébet jxonyvesp MIT OLVASSUNK?? A Sionnak Hegyén. 1959-ben jelent meg Muraközy Gyulának, a nemrég elhalt Kálvin téri lelki- pásztornak utolsó könyve. A címlap szerint imádságokat és elmélkedéseket tartalmaz. Vezérlő ige: Máté 7:7. A szerző először tanítást ad az imádkozásról, melyhez alapigéje a Miatyánk. Utána 138 imádság következik ilyen csoport- cimek alatt: Az Imádkozó Család, Imádkozzatok Egymásért, Imádkozzatok Minden Helyeken, Az Idő Országútján, A Király az Ő Fiának Mennyegzőt Szerzett, Akik Könnyhullatással Vetnek, Vigadozás- sal Aratnak. A könyv először mindenkit igeolvasóvá kíván tenni, azután táplál és megtanít imádkozni. Az imádság nemcsak kérés s nem is csupán hálaadás. Az imádság először Isten dicsőítése. “Ebben az Istent magasztalásban érti Muraközy Gyula mindnyájunknál jobban az angyalok nyelvét”, mondja róla Darányi Lajos tiszáninneni püspök. — “De az emberek nyelvét is érti: kérni is tud. Aztán meg akar tanítani a keresztyén ember, a megváltott ember nyelvére: a hálaadásra . . . Imádságos mondatai mennyegzői ruhába vannak felöltözve, királyi nyelven szólanak. A könyv imádságainak olvasása közben érezzük, hogy mennyi meggondolnivalónk és kijavitanivalónk van mai egyházi nyelvünkben. Egyszerűnek kell lennünk, de nem pongyolának. Érthetőnek, de nem közönségesnek. A talajvíz helyett mélyebbről jövő életvizet, vagy forrásvizet kell keresnünk és kínálnunk . . . Muraközy Gyulának olyan szóképei vannak, hogy egyszerre minden világos. Olyan mondatai vannak, hogy napokig érezzük a jó izüket. Hozzáfinomodunk, hozzászépülünk a tartalmi és a megfogalmazási szépséghez.” Az “A Sionnak Hegyén” a Református Egyetemes Konvent Sajtó- osztályának a kiadásában 1961-ben másodszor is megjelent. * * * Uj Kodály lemez: Székelyfonó. (Magyar Rádió-Zenekar és Énekkar, vezényel Ferencsik J.) Artia-Quali- ton HLPX 1009-10, Kodály Zoltán uj átdolgozásában. Az eredetileg népballadaként színpadra átültetett mü már, mint a budapesti operaház állandó müsordarabja kezdi meg világkörutját a lemezen. Ára — magyar és németnyelvű szöveg és tájékoztató jegyzetekkel — 11.98 dollár. Kapható Amerika zenekereskedéseiben. “Az ember, akiben nincs muzsika Ki meg nem indul szép összhang- zaton, Rontásra, cselre, árulásra kész.” (Shakespeare)
