Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-12-01 / 10. szám
13 REFORMÁTUSOK LAPJA A TÖRTÉNELMI KÁLVINIZMUS NYOMDOKAIN: REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI ÉPÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN “EGY GYERMEK SZÜLETIK NÉKÜNK, AKIN AZ URNÁK Paál Gyula LELKE MEGNYUGOSZIK . . érző szívvel. Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek, nekünk pedig öröm és békesség adassék. ★ ★ ★ “As the fullness of time has then arrived . . (Hymn No. 195 in the Hymnal) As the fullness of time has then arrived, All the hopes of saints have been so entwined. God’s Son was born from virgin as foretold, Eternal truth has gotten a foothold. (Ésaias 9:6; 11:2) Sok ember számára Jézus története a jászolban szendergő gyermekkel kezdődik és végződik. A karácsonyi öröm, vidám ünneplés közepette elfelejtjük mi is gyakran, hogy a kisded, a karácsonyi gyermek férfiúvá fejlődött. Pedig az írások arról beszélnek, hogy küldetését öntudatosan vállalta, hogy hü és állhatatos volt egészen a kereszt-halálig, hogy Isten kegyelme végső győzelmét a feltámadás glóriás valósága koronázta meg. A bethlehemi kisdedet nem lehet elválasztani a golgothai nagy szenvedőtől. A karácsonyi történet a Husvét diadalmában lett teljessé. Mi református keresztyének kell, hogy lássuk a karácsonyi csillogás és ajándékok mögött a kereszt és feltámadás nagy tényét. A bölcsőben mosolygó kis gyermekből lett a mi Megváltó Urunk. Isten kegyelme az ő vérének hullásával szabadított meg minket a bűn hatalmából, a halál testétől. Csak azok akarják a Jézuskát a bölcsőben tartani, akik nem mernek szembe nézni a feltámadott Jézus Krisztus dicsőségével. A karácsonyi gyermek, karácsonyfa, ajándékok mindezek mögött ott van az apostoli figyelmeztetés: Áron vétettek meg . . . Isten kegyelme az üdvösség munkáját egyszer s mindenkorra Jézus Krisztus életével, tanításával, szenvedésével, feltámasztásával úgy végezte el, hogy mi most már a Lélek munkája által annak jótéteményeit hit-bizalom-hálaadással, jó reménységgel magunkévá tehetjük. A Teremtő és Megváltó Istennek joga igénye van életünkhöz és általános és különös kegyelem síkján. Jöjjetek hát karácsonyi örömmel karácsonyi hívek. Alázatos, befogadó értelemmel, meleg, Liberation and strength have now arrived, He became conqueror of sin and death. Whom all the saints waited for: valiant, The Son, the man did come in fulfillment. This is the fount of our own redemption, Through Him grace came to our lost condition. He brough good news, He himself was gospel, Earth does know peace through His intervention. He is still light to groping, sightless eyes, His Word breaks sins, reaction chain open wide. Mystic Union with Him, His memory, Break-heal man’s tough, innate depravity. ★ ★ ★ Énekeskönyvünk 195-ik énekének első négy versszakát szabad fordításban hozom. A két utolsó vers a reformátori tan karácsonyi elő- tárása. A fordító itt is megkísérli a magyar ének ódon kemény hangulatának, reformátori, történelmi kálvinista hangsúllyal való átfordítását. Nehéz ez olyan ember számára, aki soha költő nem volt, sem műfordító. Az angol fordítás inkább tanító -jelentőségű. Nyelve és zenei, egyszerű méltósága talán ellensúlyozni próbálja az angol-szász, német karácsonyi dallamok egy kicsit túlzottan “könnyű, szentimentális” hangulatát. Zeneértő emberek bizonyára sok hibát találnak benne. A szó hangsúly nem esik össze a zenei hangsúllyal. Jobb is lenne, ha zeneértő emberek e szerint ezeket a fordításokat átdolgoznák. Én magam ezt nem tudnám megtenni. De addig is az ének, bár legyen egy kicsit szegletes, ódon, nehezen énekelhető, de legalább a homesteadi gyülekezet angol istentiszteletén emlékezteti a második és harmadik nemzedéket, hogy szüleiknek is voltak karácsonyi énekeik. SAJTÓFOGADÁS volt a Vatikánban a folyó zsinattal kapcsolatban. Mintegy 800 újságíró törtetett a templom bejárata felé s az egyik sajtóember igy kezdte beszámolóját a fogadásról: “Próbáltunk idejére bejutni a bazilikába. Azonban hiába törtettünk, a kifelé jövő prelátusokon nem lehetett keresztültörni. Először is azért, mert kétszerannyi volt a számuk, mint a miénk. Másodszor azért, mert mindegyik prelátus súlya átlagban 20 fonttal volt több, mint a befelé furakodó riporteré. A fogadás egy órával később kezdődött, amikor a bejárat megritkult.”
